Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-26 / 174. szám
1978. JÚLIUS 26., SZERDA Az alkotás marad a főszereplő RESTAURÁTOROK KIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN = Augusztus 6-ig látható a Buir davári Palotában a Magyar Ej Képzőművészeti Főiskola res- £ taurátor tanszakán végzett 5 hallgatók diplomamunkáinak 5 kiállítása. ' A kép és tárgyrestaurálás a képzőművészet egyre fontosabb és nélkülözhetetlenebb segédszolgálata. Olyan műfaj, mely egyre központibb szerepet kér és teljesít. Miért? Egyszerű a válasz. Óriási kincsek halmozódtak fel nálunk és a világ múzeumaiban, s tömegesen romlani kezd, akár Vászonból, márványból, bőrből, fából készültek. Rongálja állandóságuk az idő — megóvásra várnak a mesterművek. Ez a rideg tény, s az is, hogy e szakma nem divatos. • Szakma? Pontatlan a szó. Nem az udvariasság mondatja velem azt, hogy hivatásuk ma mindemnél fontosabb, hanem az igazságérzet. Nehéz a feladat, amelyet vállalnak. Egyrészt minden igazi alkotás helyreállítása mély műveltséget, körültekintő óvatosságot, leleményt, sok munkát és fáradságot kíván — s még a sikeres műgyógyítás után is a névtelenség az osztályrészük. A világ a remekművekre kíváncsi, s nem megmentéire, hiszen ha nevüket megtudja, már az eredetiség cson- IkuL Így töibszörösen kötelező & végleges csönd, a restaurátorok háttérben maradnak a nagyközönség számára. Osztályrészük a névtelenség ' Gond az is, hogy melyik a jó módszer, a mű fényesítése Vagy a szerény kiegészítés? Szerencsére a mi korunk az ■utóbbit választotta, s így nem túlzott ragyogással, hanem eredeti pontossággal néznek szembe velünk a művek. Ízlés, fegyelem, tapintat, mértéktartás kormányozza a restaurátort, amikor lemond a bravúros megoldásról, szolgálja a képet, szobrot, ipar- imű^gszeti tárgyat, bem akar a technika és a kézügyesség új lehetőségeivel ' fölébe kerekedni. • A restaurátor még a műfordítónál is nehezebb helyzetben van. Számára tilos az át- ‘költés szabadsága, a mű eredeti helyzetének helyreállítására kötelezett Még az az öröme se születhet meg, hogy nevét a javított alkotáshoz írjuk, hiszen illúziónkat csökkentené, ha Rembrandt-, Csontváry-képekhez társítanánk az anyagjavító nevét, mely szerepét annál inkább betölti, minél hamarább és véglegesen elfelejtjük. Amikor a Képzőművészeti Főiskola restaurátor alkotóinak kitűnő bemutatóját szemléljük a Nemzeti Galériában, akkor erre gondolunk elsősorban. Még valamit szükséges azonban a látottak alapján megjegyezni. Azt, hogy kifogástalan a felkészültségük. Mértéktartásuk is lenyűgöző. Ízlésük kulturált, sehol sem helyezik előtérbe magukat, a mű, az alkotás marad a főszereplő. Egészen reménytelen dolgokat mentettek meg így. Vakány Irén remekelt, amikor halbőrből készült Amúr-vidé- ki ünnepi kabátot élesztett újjá a maga eredetiségében. Ezzel az avatottsággal egészítette ki Tavas Imre a visegrádi Duna-mederben talált avarköri kardokat, Sípos Enikő aranyfonállal hímzett ló- takarót, Simon Ilona Schedel Világkrónikájának 1493-as nürnbergi kiadását. Kifogástalan felkészültség A munka változó. Hol a konzerválás a teendő, hol a fa szúvasodásának megakadályozása, hol a rongálódás jellegétől függően több-kevesebb kiegészítés. Az álmok azonban csak racionálisak lehetnek, a tévedés jóvátehetetlen károkat okoz. Egy csöpp elkalandozás, a koncentráció megingása, zavar, a műveltség hiánya tönkreteheti magát a művet. Teljes embert igényel a resturálás, — tudása, tehetsége ipar- és képzőművészeti rangú — bőr, fa, vas, ezüst szolgáltatja a problémákat. Minden sietősség, látványosság rombol, — a sikerhez alaposság vezet. S közben sok gyötrődés, ezúttal nem a hosz- szútávfutó, hanem a restaurátor magányossága. Ö egyedül van. Ha ront, az egész világ észreveszi, ha megoldja feladatát, rajta kívül érdemiben senki erről nem vesz, nem vehet tudomást. A lényeg nem az, hogy Nemes Takách László virtuóz munkávalrf-estaurálta a japán gyaloghintót, hanem az, hogy ez a műtárgy a Közlekedési Múzeum kincse. így, s ezáltal. Nagy Katalin, a boldvai XVI. századi sírleletek károsodását szüntette meg Horváth Mária gyönyörűen élesztette fel a jászsági bárányibőr subát, mely vizes károsodást szenvedett. Hajdú G. Zsigmond a Szentendrei Szabadtéri Múzeum restaurátora a debreceni mészároscéh intarziás ládáját reparálta, Ezsiás István EGÉSZ ÉVBEN GYŰJTSE A „MÁRKA” KUPAKOT! GTVEN „MARKA" KUPAKÉRT EGY-EGY SORSJEGYET ADUNK, HA 1978. DECEMBER 31-IG ELJUTTATJA VAGY ELHOZZA A BEGYÜJTÖHELYRE. Cím: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje: hétfőn, szerdán és pénteken 13-tól 16 óráig. Bármilyen „Márka” üdítő italos kupakkal szerencséje lehet. Sorsolás: 1979. január 13-án. Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. alsóőrsi ágyat, Erdélyi József avarkori öwereteket, Bencsik László pikkelymintás borospoharat avatott újra múzeumi műtárggyá. A Érdemesek a figyelemre E művek diplomamunkák. Akik készítették, javították e tárgyakat 1974 és 1978 között, már nem jelöltek, hanem a restaurálás mesterei. Valóban lélekemelő tárlatuk azt igényli, hogy ők a névtelenség alázatát vállalták is, a társadalomnak jobban észre kell venni a jövőben tevékenységüket. Erkölcsi és anyagi támogatással, akár díjakkal is. Ma még névtelenek, s holnap is azok lesznek, azok maradnak; önkéntesen. Losonci Miklós ZSAMBEK - TOK Azonos célok — közös tervek. VÁLTOZATOS, GAZDAG KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAM Zsámbék és Tök területén jelentős intézmények, vállalatok, szövetkezetek működnek, melyek a községek kulturális életére nagy hatással lehetnek. A tanács ezt felismerve úgy döntött, hogy saját lehetőségein túl megvizsgálja, milyen segítséget tudnak adni a közvetlenül tanácsi rendelkezés alá nem tartozó intézmények. Nézzük hát, természetesen a teljesség igénye nélkül, milyen tervekkel, ötletekkel egészítik ki egymás közművelődési tevékenységét? Klubok, szakkörök A Tök községi művelődési házat a tanács és az Egyetértés Termelőszövetkezet közösen üzemelteti. Az 1974-ben. csakINDULÁSKOR BUKOUSTBEN FŐZTEK Legfontosabb a nevelés Ebben az esztendőben ünnepük az általános iskolai napköziotthonok megyénkben is megalakulásuk 25. évfordulóját. Közülük csupán egy a leányfalui, története mégis tanulságos. „Az egy teremből álló 56 négyzetméteres területű — osztályteremként is használt — különálló helyiség bővítés nélkül napköziotthonnak csak a legszükségesebb helyzetben alkalmas... Be kell vezetni a vizet... Téli időben a több mint 30 fokos emelkedésű talajon a közlekedés nehéz” — írta 1959-es beszámolójában az akkor 40 gyermeket nevelő napköziotthon vezetője. Két évvel később megalakult az első — 27 gyermeket foglalkoztató — tanulószobai csoport, s 1975-ben már két, alsó- és egy felsőtagozatos nap-, közis csoportban gondoskodtak a nevelők az iskolásokról. Az idén zárult tanévben a leányfalui általános iskola 209 kisdiákja közül 106 gyerek napközibe járhatott... Negyedszázados történet: az 1950-es években a szülők alig vártak többet a napközitől, mint. hogy gyermekeik munkaidő alatti felügyeletéről, étkeztetéséről gondoskodjon. Az induláskor egyetlen bukóüstben főzték a tanulókra, a vizet pedig vödrökben hordták a konyhához. Érdemes idézni a mostani napközis vezető jelentését is, mert többről van szó. mint a körülmények alakulásáról: — A napközi az iskola mellett tevékenykedő egyik fontos, szervezett nevelőintézmény; elsősorban tehát nevelési tartalmú, s csak másodsorban tanulmányi, ismeretelsajátítási követelményeket teljesít. Ehhez még annyit: tavaly óta nagy népszerűségnek örvend a nyári négyhetes napközis tábor is Leányfalun, s az igények további növekedésére számítanak, akárcsak a tanév közben a napköziotthonokban, ahol a negyedszázados múlt során minden esztendőben több volt a jelentkező, mint a hely. V. G. P. nem kétmillióért korszerűsített épületben számos klub, szakkör működik. Az ifjúsági, a nyugdíjas-, a magnósklub, a honismereti, a bábszakkör eddig is számos eredménnyel büszkélkedhetett. A művelődési ház segíti a tsz politikai- szakmai oktatását, ehhez kapcsolódó rendezvényeket szerveznek. Változatos tematikájú kiállításokat, a tsz-tagok számára budapesti színházlátogatásokat rendeznek. Tavaly gi- tártanfolyamot indítottak, az idén kezdett művészi torna, balett és tiépitánc-iskola is a művészeti nevelés szolgálatában áll. Az érdeklődők német nyelvtanfolyamon is részt vehetnek. A Petőfi Emlékkönyvtár, mely szintén a tsz patronálá- sát élvezi, nemcsak Tök, hanem a környező községek könyvbarátainak is rendelkezésére áll. Tevékenységüket munkájukat mind szélesebb körben igyekeznek ismertetni. Plakátokkal, műsorfüzetekkel, könyvajánló jegyzékekkel. Vásárlásokból és egyéb forrásokból idén kétezer kötettel gyarapodik az állomány, olvasóinak számát pedig elsősorban az Egyetértés Tsz tag- fai és az általános iskolások közül szeretnék növelni. Nyitott kapuk Mi szerepel magának a pat- rónusi. mecénási szerepkörben amúgy is sokat cselekvő Egyetértés Termelőszövetkezetnek közművelődési terveiben? Többek között az. hogy komoly anyagi támogatásával százötvenen a szocialista országokban üdülnek az idén. Egy-kétnapos hazai kirándulásaikhoz buszt adnak, azzal keresik fel dolgozóik különböző vidékek nevezétességéit, múzeumait. Szocialista brigádjaik kulturális és politikai vetélkedőket tartanak. Szakmával még nem rendelkező fiatal dolgozóik traktoros, gépkezelő tanfolyamokon tanulhatnak. A tsz területéhez tartozó települések általános iskoláinak oktató-nevelő munkáját anyagilag is támogatják, például a fűtési gondok enyhítésében is segítenek. Sportkörüknek 160 igazolt tagja van, pályájukon nyitott kapuk akciót hirdettek. Az esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki kihelyezett tagozatának oktatói javasolták egy zsámbéki értelmiségi klub létrehozását. Az intézetben filmvetítéseket, kiállításokat tartanák. A Hazafias Népfront nagyközségi közművelődési bizottsága segíti az iskolai könyvtárak fejlesztését, felmérést készít a különböző gazdasági egységek könyvtárainak látogatottságáról, támogatja a helytörténeti kutatásokat. Egymást segítve A PEMÜ zsámbéki gyáregységében szeretnék, ha minél több dolgozójuk fejemé be az általános iskolát. A vezetőállású munkatársak elvégzik a „Vezetési alapismeretek” tan- folyamot. A villanyszerelők, szerszámkészítők ismeretfelújító továbbképzést kapnak. Számosan tanulnak a Marxizmus—Léninizmus Esti Egyetemen, középiskolában. A község iskolájával szocialista együttműködési szerződést kötöttek. Például pénzt utalnak át könyvtárgyarapításra, szakmunkásaik segítik kijavítani a váratlan hibákat. A meglehetősen rossz körülmények között működő, bizony már a teljes átalakításra is megérett zsámbéki művelődési háznak 15 ezer forintot juttatnak. Kommunista műszakjaik bevételének egy részéből szép összeget és rengeteg társadalmi munkát fordítanak sportpálya, üzemi klub építésére. A Zsámbéki Medence Vegyesipari Szövetkezet előadásokat. kül- és belföldi kirándulásokat szervez dolgozóinak. Zsámbékon az üzemek, intézmények, szövetkezetek komoly segítséget nyújtanak a tanácsnak. Közös, jó terveik vannak; egymást segítő akarat tükröződik belőlük. Eszünkbe jutnak József Attila sorai: „Jó szóval oktasd, játszani is engedd, szép okos fiadat”. Andai György HUSZADSZOR A SZABADTÉRIN Jubileumi nyár Szegeden Nemzeti opera, es drámairodalmunk két remekével nyitottak r L den rezdülésében az ideggyenge, neuraszténiás ficsúr bujkál. Szabó Rózsa dekoratív La Grange-áriája csak részben feledteti, hogy láthatóan megharcol Szilágyi Erzsébet szólamáért. A karrierista Ga- ra nádor tűzkemény figurájához Sólyom Nagy Sándor markáns áriát énekel, s két szegedi énekes is feladatot kapott: Karikó Teréz (Mátyás) és Vár- helyi Gábor (Ciliéi). : bán Melindája bensőből fogalmazott, átélt, fölforrósító. Almási Éva pontosan érzi, hogy Gert- rudiszának még Bánkot , is felülmúlnia kellene, csak szusz- szál, energiával nem bírja végig, a második részben elhalványul. Tordy Géza intellektuális köpenybe burkolja Bibe- rach kalandor-természetét, s Szegvári Menyhért Ottója sem hasztalanul fürkészi a kénye- kedve herceg emberi manir- jait. Bessenyeiék ellenpontján ifj. Üjlaky László (II, Endre) és Némethy Ferenc (Mikhál bán) képviseli szövegmondásban is a másik stílust, a hevennyel szembeni szikár, kopottas, morfondírozva-értelmezőt. Ide csatlakozik Kátay Endre Mys- ka bánja, Mentes József Zászlósa, Joós László Simon bánja, Rácz Tibor Udvarnoka, amoda pedig a még főiskolás Molnár Zsuzsanna Izidórája és Ernőd György Sólom mestere. Vagyis a szereplők játékstílusában nincs egyöntetűség — miként ez a szegedi szabadtérin alkalomra szövetkezett társulatoknál általában lenni szokott. Végeredményben mégis elmondható a próza, Bánk jó széllel hajózott be a szegedi játékokra. Nikolényi István mier nagy felfedezése Kelen Péter László királya. Életkora is közeli a szerephez, minBánk Minthogy a szabadtéri szitu, ház inkább kedvez a zenés műfajoknak, a próza ösztönösen pattintja föl a dilemmát: való az ide, vagy sem. A Bánk bán iránti érdeklődést részint az operai változatnak két évtizeden át megtapasztalt népszerűsége, részint történelmi vonzata indokolta. Érdekes, hogy mindezek ellenére eddig itt még nem vették elő. Most is újdonság, hogy Illyés Gyula átigazításában vállalta a drámát Lengyel György. Azzal a korrekcióval, hogy a mű any- nyit vitatott befejezését visz- szaadja Katona daramaturgiá- jának. A mű erénye sok kitűnő szerepe. Nem véletlen, ha múltszázadi eleink más_más figuráit egyaránt választhatták jutalomjátékul. Lengyel György szenvedélyes, tüzes, pátoszos hősökkel lázasítja be a színpadot. Az „emelt stíl” kétségtelenül illik a Dóm elé. Bessenyei Ferenc nagyformátumú, sziklányi egyénisége mellé kulcsfigurának magasodik Kállai Ferenc bozontos Peturja, hiszen ő (meg Tiborc persze) hitelesítik Bánk tettét: ha Gertrudisznak közvetlenül nincs is része Melinda meggyalázásában. az országában igenis van. Kovács János Tiborca és Molnár Piroska felavatták Tart Jánosnak, a játékok fiatalon elhúnyt első igazgatójának emléktábláját, s az igazgatóság elismerő plakettjeit vehették át a szegedi szabadtéri doyenjei. Köztük a 75. születésnapjához érkezett Vaszy Viktor, valamint Mikó András, Simándy József, Bessenyei Ferenc és mások, akik már 1959-ben bábáskodtak a fesztivál felújításánál. i László harangok. Ilyenkor szemrevé- telezhetőek teljes szépségükben Márk Tivadar színgazdag jelmezei is, nemzeti ruhatárunk választékos formakészletével. A zenei kivitelezés felvonás- ról-felvonásra javuló. Korábbi esős-szeles estékről ittrekedt hidegben persze nem lehet csodálkozni a rézfúvósok gik- szerein, sőt ha az énekeseknél is megbicsaklik egy-két magasabb hang. Vaszy Viktor sem tehetett mást, óvatos indítás után igyekezett kitapasztalni, mikor kerül azonos hullámhosszra a zenekari és színpadi hangzás, hogy a későbbiekben inkább minőségkívánalmakkal foglalkozzék. A címszereplő Simándy József tenorjának férfias zengése mit sem csorbult, jelenlétének kisugárzása inspirálja társait. Az előadás legszebb pillanataiból való a második felvonásbeli kettőse Gara Mária: Kalmár Magdával. A preNemzeti kultúránk kincseivel, Erkel Hunyadijával és Katona Bánk bánjával nyitották — mint már jelentettük — a felnőtté érett szegedi szabadtéri játékok 20. évadját. Ezúttal is — mint az elmúlt közel két évtizedben — jelentékeny érdeklődés mutatkozott Pest megyéből is. A jubileumi megnyitó alkalmával a színpad alatti színésztársalgónál Hunyad A Hunyadi László eddig már hat nyáron hódította meg a publikumot. Ezzel nyitották 1959-ben is a szegedi játékokat. Varga Mátyásnak húsz év előtti tervrajzához képest szembeötlő a változás, ami az előadások mérnökeinek a templomhoz fűződő viszonyában általában is lezajlott. Jóidéig ugyanis bírókra keltek díszle- tezőink Dóm figurális-színje- lölő-kultikus jelenlétével, majd lassacskán fölvállalták, s nem letakarni igyekeztek, inkább kitakarni. Maga Varga Mátyás beszámítja: lépcsői, hajói akár a templom aláhullott kockaköveiből épülnének. A díszlet freskószerűségébe Mikó András a mozgó látvány freskószerűségét oltja: ekkora kórustömeg még nem masírozott a Dóm előtt. Mikót azonban a látvány dekorativitása, tetszetőssége csak addig kalauzolja. amíg a muzsika verbunkos lüktetése ezt indokolja: leghatásosabban az eskünél, amikor megkondulnak a