Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

*nrr intr.nr 1978. MÁJUS 21.. ŐZERDA Mesterséges égbolt alatt A Budapesti Műszaki Egye­tem épületgépészeti II. tanszé­kén kutatómunka kezdődött a napenergia minA1 p— sabb és célszerűbb hasznosí­tására. A különleges vua0i.-s- technikái berendezéseket a hat méter átmérőjű kupolába épí­tett mesterséges égbolt alatt mérik be. A Nap árnyékának I hatását például — a képen — i épület modelljével vizsgálják. ] A mesterséges égbolton mes- • terséges Nap ragyog. A szabadkai Népszínház vendégszereplése Szentendrén Külföldi magyar színházat lát vendégül megyénk a hét második felében. Ma érkezik Jugoszláviából , Budapestre a szabadkai Népszínház társu­lata, mintegy harminc mű­vésszel. S az együttes már holnap megtartja első fellé­pését Szentendrén, a megyei művelődési központban. Szeretettel várt vendége­ket fogadni mindig kellemes dolog, de a szabadkaiak fel. lépésének jelentősége messze túlnő a szokásos művészeti cseréken: a magyar kultúra szellemi egységét reprezentál­ja. A határainkon túli ma­gyar színház az ott élők anyanyelvi kötődését erősíti és elmélyíti a nemzetiség és az anyaország kapcsolatát. A szabadkai Népszínház már csaknem egy évtizede rendszeresen vendégszerepei Szegeden, így nem ez az első magyarországi turnéja. De Pest megyében most járnak elő­ször. Magyar színházi szak­emberek így gyakran meg­fordulnak Szabadkán. Szine- tár Miklós a Kabaré operett­Kötetek a sátrakban A bőség zavarával fogunk ismét küzdeni az idei ünnepi könyvhéten: 125 alkotás jele­nik meg. több mint 2.7 mil­lió példányban. S most azt sem mondhatjuk, mint ta­valy. hogy a művek jelen­tős része utánnyomás, azaz második, harmadik kiadás. A most megjelenő könyvek meg­közelítően 80 százaléka első kiadás, s aminek igazán örül­hetünk. a 92 szépirodalmi mű közül 64 a magyar szer­zők műhelyéből került ki. Ez összhangban áll az ere­deti ‘ gondolattal. amelyért 1929-ben megrendezték az el­ső könyvünnepet: a' hazai irodalom népszerűsítése ér­dekében vigyük az utcára, a sátrakba, a pavilonokba, az olvasók hétköznapjába az al­kotásokat. Akkor könyvnap volt, ma szerénynek — leg­alábbis választékában szerény­nek nevezhető kínálattal. A szocialista kultúra népivé, nemzeti üggyé tette a, mű­veltséget, tágabbá az ünnepet: 1952 óta a könyvek ünnepi hetét rendezik meg. A 26. ünnepi könyvhét or­szágos megnyitóját május 26-án, pénteken délután 3 óra­kor tartják a József Attila Művészet ’77 A képző- és iparművész szakmának nem kell ünnepel­tetnie magát, hogy jobban ész­revegyék, felfigyeljenek kör­nyezet- és szemléletalakító sze­repére. Legalábbis ez derül ki a Művészet című folyóiratnak, a Corvina Kiadónál megjelent új évkönyvéből. Nemcsak sze­melvényeket mutat be az el­múlt esztendő arra érdemes képzőművészeti írásaiból, ha­nem folyamatában érzékelteti a hazai és külföldi törekvése­ket, tendenciákat. Az idei ün­nepi könyvhétre megjelent másqdik almanach — leszűrve az első szerkesztési tanulsá­gait — összefogottabban és elemzőbben mutatja be egy esztendő termését, mintsem azt egy hasonló célzatú könyv­től várhatnánk. Látszólag kevesebbet mar­kol, mint a Művészét ’76. Ke­vesebb a fejezetcím, ám ezzel együtt jobb a tagolása, kevés­bé szabdalja fel egymástól el­különülő részekre a könyv szerkezetét. Mindenekelőtt a tartalmasabb mondanivaló, a summázottabb véleménynyil­vánítás, diktálta ennek a szük­ségességét. Az az egyre jobban kitapintható és nyomon kö­vethető igény, mely szerint a lap egyre inkább a magyar művészet elméleti műhelyévé, kritikai fórumává válik. A kevesebb ezennel többet is jelent. A kötet gondozói szerencsére mellőzték a kriti­kusi névsorolvasást, valóban csak az arra érdemes írásokat gyűjtötték össze. Kezdve a Képző,_ és Iparművészek Szö­vetsége tizedik közgyűlésének anyagától — amely nemcsak szervezetileg meghatározó az elkövetkező évekre — egy-egy kiállítás értékeléséig. Nem véletlenül kívánkoznak ide Kiss István szobrászművész­nek a közgyűlésen elhangzott elnöki megnyitó szavai: Művé­szetünk egyik legfontosabb jellemzője, sokszínűsége, gaz­dagsága. Szerepét az emberek­re gyakorolt hatása, tudatfor­máló ereje adja, ami nem min­dig azonos alkotójának a szán­KONYVHETI LAPOZGATÓ dókával, vagy egyes „hozzá­értők. avatottak” véleményé­vel. Hogy a valódi érték fel­ismerésében, megfogalmazásá­ban miijei kevesebbet téved­jünk, állandóan vizsgálnunk kell társadalmunk, népünk va­lóságos mozgását, fejlődését, igényeit. Ennek a fejlődésnek, moz­gásnak és igénynek az alkotó­kat érintő kérdéseit követhet­jük nyomon. A művészet kör­nyezet- és szemléletalakító sze­repe című részben. Az Ipari formatervezéstől a fotográfiáig, a különböző alkotóműhelyektől a plakátokig és könyvekig, a tömegkommunikációs eszkö­zök közvetítő szerepétől egy- egy mű, emlékhely és lakóte­lepi pályázat tanulságáig mindenről szó esik, ami a szá­zad utolsó negyedének kezde­tén meghatározója és jellem­zője a kortárs magyar művé­szetnek. De nem hiánvzik a külföldi egybevetés sem. Akárcsak a tavalyi almanach az idei is nagyobb terjedelem­ben foglalkozik két művész ed­digi életművével. A mostani körüljárás Bálint Endre és Vilt Tibor munkásságát taglal­ja. Az In memóriám fejezet Pogány Frigyes, Kovács Mar­git, Kós Károly, Diósy Antal és Veszelszky Béla immár befe­jezett tevékenységét és annak hatását, továbbélését elemzi. Az elmúlt esztendő kiállítási krónikájának gondosan válo­gatott keresztmetszete a Mű­hely fejezet. Előnye, hogy nem találomra kiragadott, te­hát nem a mindennapi kritika időszorításában fogja vallató- ra a tárlatokat; az írásokban a pillanatnyi invenciókon túl a körültekintő mérlegelés domi­nál. A Művészet ”77 hasznos, igé­nyesen megszerkesztett ol­vasmánygyűjtemény. Tipográ­fiája, nyomdai kivitelezése is elsőrendű. Molnár Zsolt Színház előtti téren. Benjá­min László mond ünnepi kö­szöntőt, a június 3-ig tartó eseménysorozat elé. És máris kezdődhet a kinek-kinek sze­mélyesen átélt, belső izga­lommal töltött hangulat: bön­gészés a sátrak lemezei alá kitett könyvek százai között. A könyvhét vidéki megnyi­tóját szombat délelőtt tart- ják Veszprémben, a megyei pártbizottság székháza előtt, ahol dr. Marczali László kul­turális miniszterhelyettes tart üdvözlő beszédet. Szükebb hazánk, Pest me­gye ünnepi könyvhetének megnyitása, május 27-én, szombaton délután 14 órakor kezdődik, az érdi művelődé­si központ előtt. A könyvek — s csak így fogalmazhatunk, hiszen a szépirodalom mel­lett a politikai, a művészeti és a közgazdasági kiadvá­nyokra is gondolni kell —, hatalmas tudatformáló je­lentőségét a megnyitón Ba­rinkat Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára méltat­ja. S ebben az ünnepi han­gulatban adják át a nagy­községnek a Csepel Autógyár és az Ikarus székesfehérvá­ri gyáregységének ajándékát: a biblióbuszt — közérthetőbb nevén a könyytárautóbuszt. A megyei nyitó ünnepségen zenés irodalmi műsort is hall­hatnak az érdeklődők, ame­lyen közreműködik Besse­nyei Ferenc, Zsurzs Kati, Mi­ké István és Walla Ervin. A művelődési ház előtt három könyvsátor kínálja majd a bő­séges választékot. S az új szerzeményeket három szer­zővel is lehet majd dedikál- tatni: Csuka Zoltán, Herná­di Gyula és Róbert László várja az olvasókat. A szombaton kezdődő ün­nepi könyvhét alatt összesen 97 rendezvény lesz megyénk­ben: szinte valamennyi könyv­tár és könyvesbolt kiveszi ré­szét a programból, s mellet­tük az ipari és mezőgazda- sági üzemek, intézmények szocialista brigádjai. Hosszú lenne felsorolni valamennyi eseményt, és valamennyi al­kotó' író-olvasó találkozóját, amely figyelmet érdemel. Mégis említsünk néhányat: a gödöllői járás Hegedűs Gézát, a szentendrei járás Jókai Annát, a ceglédi Mol­nár Gábort, a dabasi Végh Antalt, a nagykátai Fábián Zoltánt látja vendégül, de so­rolhatnánk tovább: Baranyi Ferenc, Bcrkovits György. Berkesi András és Szílvási Lajos, Dobai Péter és Hor­váth Teri szintén találkoz­nak a megyei olvasókkal. Kriszt György színházi bemutatója után a Népszínházban is megrendez­te a darabot, az idén nyáron pedig Seregi László látogat vendégrendezésre a szabad­kai társulathoz. A Népszín­ház rendszeresen műsorra tűzi magyar szerzők műveit is, jélenleg szerepel reper­toárjukban Illyés Gyula Tü- vétevők című alkotása és Bos- nyák István, Jugoszláviában élő magyar író Nehéz honfog­lalás című drámája. A határainkon túli magyar kultúra kapcsolatát erősíti az is, hogy vendégrendezésre hív­ták meg Harag Györgyöt, a marosvásárhelyi Állami Szín­ház igazgató főrendezőjét, aki a mostani vendégszerep­lésen is a társulattal tart. Harag György rendezi egyéb­ként a Gyulai Várszínház egyik idei bemutatóját: Szé­kely János Dózsa drámáját. Szentendrére két produk­cióval érkezik a társulat. Csü­törtökön a művelődési köz­pont bérleti sorozatának 5. előadáséként mutatják be Mö­llere: Tartuffe-jét, Harag György rendezésében. Ugyan­ezt a darabot játsszák más­nap, pénteken is, de mérnem bérleti előadásban. Vasárnap este G. B. Shaw: Az ördög cimborája című drámáját mutatják be Marjan Bevk rendezésében. Az előadás kü­lönlegessége, hogy a társulat ezen a napon szerb—horvát nyelven játszik. A társulat negyedik fellépése is Szent, endrén lesz: az ünnepi könyv­hét alkalmából rövid irodal­mi műsorral kedveskednek a közönségnek. Kr. Gy. Filmfesztivál Taskentben Kedden Taskentben, az Üzbég SZSZK fővárosában, ünnepélyes keretek között megnyitották az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok ötödik filmfesztiválját, ame­lyen mintegy nyolcvan ország és nemzetközi szervezet képvi­selteti magát, filmjeivel, illet­ve küldöttségeivel. Vendég­ként magyar delegáció is je­len van a fesztiválon. A fesztivál nem verseny, hanem bemutató, de a leg­jobb alkotások díjban része­sülnek. Este a művészeti palota nagytermében a Parandzsd cí­mű üzbég dokúméntumfilm és az üzbég filmstúdiónak a ju­goszláv Suteska stúdióval közösen készített játékfilmje, a Szerelem és düh című alko­tás vetítésével kezdődött meg tíznapos bemutató sorozat az ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai népek V. filmfesztiválján. Korszakok és stílusok Pest megyei alkotók a Képcsarnokban A Magyar Nemzeti Galériá­ban az iráni, a Than Mór em­lékkiállítás és a Marton László szobraiból rendezett tárlat jú­nius 4-ig látható, a grafikai hét anyagát a közönség má­jus 25-ig nézheti meg Buda­pesten, a Vörösmarty téri Csontváry-teremben. Francesco Goya halálának 150. évfordulójára a Szépművé­szeti Múzeum rendezett kiál­lítást, melyet július elejéig te­kinthetünk meg. A modern ja­pán festészet Nihon-Ga ágá­nak művei az Iparművészeti Múzeumban láthatók június 18- ig* A MODERN IRÁNI FESTÉ­SZET tárlatának anyaga a császári párral érkezett Bu­dapestre. Széles a skála, a le­író elemektől a merész újdon­ságokig. Így teljes a kép, amit a Nemzeti Galéria mutat be. Érinti a hagyományokat és a holnap képírásának lehető­ségeit. Az iráni modell is egyetemességre törekszik, nem reked meg a népi, nemzeti for­rásoknál, bár esetenként len­dületes energiákkal felhasz­nálja. Az egyik irány az euró­pai nyomvonalon halad, a másik a perzsa miniatúrák vi­lágába réved, s a részletek iránti hű-éggel termi a képi feljegyzéseket falevelekről, mocsaras tájról, hőségtől vé­dekező falvakról. A felület is változatos. Az ecsetvonások olykor különböző anyagkombi­nációkkal szövetkeznek, ra­gasztott szalma is eszközként jelenik meg sárgás tónusok között. A bemutatott művek közül Reza Mafi munkássága ki­emelkedő. ö a mohamedán írás elemeit fokozza képpé. A keleti mecsetek felírásait nézve sokszor kiáltunk fel ma­gunkban: a Korán szövegei absztrakt képek. Reza Mafi ezeket az írásjegyeket átköl- ti képpé, s a gyanútlan szem­lélő merzizmusra gondol, ho­lott ez az újdonság hagyo­mányokon alapszik. Hagyomá­nyokon és minőségen, mely ál­talános érvénnyel bír. THAN MÓR EMLÉKÉNEK tiszteleg a Galéria másik ki­állítása. 1828. június 19-én, százötven esztendeje született Than Mór, a magyar történe­ti festészet jelentős alakja. Egyik főműve az Attila lako­mája, Gárdonyi Géza regé­nyének fontos előzménye. Than Mór, bár robusztus ere­jét olykor másodlagos témák­nak szentelte, az előadás min­den esetben realisztikus, még akkor is, ha a tematika oly­kor biedermeier körben mo­zog. Kimagasló műve a Tiszai halászat, mely tehetségének azt a magaslatát is megidézi, melyre nem ért fel. Ebben a kor is hibás, az a korszak, mely divatos témák, s nem lé­nyeges történelmi jelenetek képeit rendelte meg tőle, s nem a maradaindóságot. Rajz­tudása, kompozíciós képessége révén pedig ennek a jelöltje volt Than Mór. MARTON LÁSZLÓ PLASZ­TIKÁI páratlan szorgalomról felkészültségről és munkabí­rásról tanúskodnak, ö az a szobrász, aki mindent meg tud csinálni a lószobortól az ére­GIMNAZIUM UTÁN — 1978 Tanácsadó érettségizőknek Még javában tartanak az érettségi vizsgák, s csaknem minden gimnazista remények­kel telve készül a felvételi vizsgákra, főiskolákra, egye­temekre. De köztudott: a 18 évesek közül sokan munkát keresnek, hogy a középisko­lában szerzett ismereteiket a termelésben hasznosítsák. Az ő számukra adott ki hasznos ismereteket nyújtó kötetet a Fővárosi Pályaválasztási In­tézet Gimnázium után — 1978 címmel. A kötet bevezetőjében hang­súlyozzák a szerzők: éppen úgy továbbtanul az, aki szak­mát választ, mesterfogáso­kat sajátít el, mint aki felső- oktatási intézményekben foly­tatja diákéveit. Az első fejezet a középis­kola utáni nappali tagozatú szakmunkásképzés feltételeit, rendszerét ismerteti, s húsz középiskolai végzettséget igény­lő szakmát sorol fel, vala­mint megadja a budapesti szakmunkásképző iskolák cím­jegyzékét, szakmai profilját. Az ezt követő oldalakon munkavállalással kapcsola­tos tudnivalókról kap tájé­koztatást az érdeklődő. Hat fejezetben 44 ipari vállalat pontos címét, a betölthető munkaköröket, kereseti le­hetőségeket, a munkaidőt, va­lamint a szociális juttatáso­kat. kulturális és továbbta­nulási lehetőségeket ismer­tetik, s hasonló formában számos kereskedelmi, szol­gáltató, óvodai, iskolai, NDK- beli és egyéb állást. A könyvben külön fejezetet szenteltek a munka melletti szakmunkásképzés különbö­ző formáinak, s az egészség- ügyi képzésnek ismertetésé­re, végezetül tájékoztatót ad­nak a képesítő és betanító tanfolyamok soráról, vala­mint a gépíró- és gyorsíróis­kolákról. mig. Ha kell, valósághű oda­adással, ha szükséges, az absztrahálás igényével. Egy­forma műgonddal kezeli a lyonz, a beton, a márvány vagy az alumínium eltérő le­hetőségeit, ösztönös alkotó és iskolázott. Benne él a korban minden idegszálával. Emellett lírai hangulatokban is gaz­dag, leleményes, elég ha a Kis királylány és Évike arcmását említjük. Heroizmusa azért szép, nemes és elfogadható, mert nemcsak tárgyának ré­sze, hanem önarcképe, szobrá- szi hitvallása. Portréi közül ki­emelkedik Kállai Gyula és Pogány ö. Gábor karakteres láttatása. A GRAFIKAI HÉTTEL jó ügyet szolgál a Képcsarnok. Az idén újra megrendezi s a műtárgyat hozzáférhetővé te­szi minden otthon számára. Ugyanis a sokszorosító techni­ka olcsóbbá teszi a rézkarcot, a litográfiát, a linómetszetet, az aquatintát, a szitanyomatot vagy a fametszetet. A Kép­csarnok százforintokért ajánl a közönségnek értéket, s ez több a kereskedeleminél, ez művészetpoli titka. A művek sorában örömmel fedeztük fel az érdi Rozanits Tibor, a váci Sáros András Miklós, a nagy­marosi Raszler Károly, a fóti Banga Ferenc alkotásait is. GOYA ÉLETMŰVE a Szép- művészeti Múzeumban látha­tó. Minden idők egyik legna­gyobb spanyol festőművésze volt Francisco Goya, 1828-ban hunyt el, most százötven esz­tendeje. Amikor Goya-évfor- du-lóhoz érünk, nem szüksé­ges műveket kölcsönöznünk, a Szépművészeti Múzeum párat­lanul gazdag grafikai anya­gában időző többszáz Goya- metszet elegendő ahhoz, hogy méltóképpen emlékezzünk e nagy művészre. Elkötelezett művész volt, teremtő erejét a nép szabadságának szolgála­tába állította. Meggyőződése szerint a szépség; szolgálat. Nem mutatvány, hanem meg­___ re ndülés, Goya is százszor fel­áldozza életét a szabadságért, mint Petőfi. Közös bennük a tehetség, és a népforradalom megalkuvás nélküli vállalása, grafikákkal, versekkel lesznek az ügy katonáivá. Goya is, Petőfi is gyűlöli a sötétséget, az elnyomást, a festészet, a líra velük és általuk harci riadóvá válik, nem elégedik meg az esztétikai teljesít­ménnyel, azt a nép sorsához köti a remekművek színvona­lán. Mindketten a forradalom útján válnak művésszé. Goya a tömegekhez akart szólni, ezért választotta a fest­mények mellett a grafika mű­faját, hogy a balgaságokról, a háború borzalmairól és a bi­kaviadalok drámáiról készült sorozatai mindenkihez eljussa, nak. Goya festői, emfceri^nagysága abban rejlik, hogy kora prob­lémáit elemezte a jobbítás bátor szándékával. A nép, az igazság, a holnap lebegett sze­me előtt, nem saját érvénye­sülése, boldogsága, ezért emel­kedett a legnagyobbak közé. A JAPAN FESTÉSZET KI­ÁLLÍTÁSÁN a nihonga öt képviselője mutatkozik be ezúttal Budapesten. Az irány­zat követői 1868 után kezdték egyeztetni a régi hagyományo­kat a korszerű törekvésekkel. Napjainkban is ez az egyik japán irányzat, de a stíluske­veredés éppen a tökéletes ki­vitel és az arányok őrzésével nem okoz eklektikát. A se­lyemre és japán papírra rajzolt színek finomsága meg­lep? élményben részesíti a nézőt. Nem elsősorban azért, mert kuriozitásokkal találko­zunk, hanem az elmélyülés eredményeként. A minőség ereje áttör minden korlátot, s bár egészen más világgal találkozunk, mint .a mi való­ságunk; gyönyörködünk Asa- da Takashi különös, furcsa szigetében, Kayarna Matazo szimbolikus hullámvonalaiban, Kondo Koméi örvénylő víziói­ban és Yokohama Misao di­namikus hegyvonulatában. Amit e tárlaton látunk. az egyedi, hiánytalan és megis­mételhetetlen. Késedelem nél­kül indokolt e műveket meg­szemlélnünk; érték és megle­petés. Losonci Miklós [

Next

/
Oldalképek
Tartalom