Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-22 / 44. szám
4 ‘NJCíriap 1973. FEBRUÁR 22-, CSÜTÖRTÖK NAPKÖZITŐL SZAKKÖRIG Nevelés - társadalmi támogatással HETI FILMJEGYZET Lila ákác Jelenet a Lila ákác című filmből. Moór Mariann, Körmendi János, Bálint András és Halász Judit. Banális történet — de Szép Az ílzött szamuráj Vadromantikus szamurájtörHáromkirályok ajándéka Ernő értett hozzá, hogy ebbe a könnyes lírába is belelopja az ürömcseppeket. A háttér az unatkozó szépasszonyok társasági köre — üres ripőkök és báj gúnárok —, a kaszinó kulisszái mögötti világ kibicsaklott egziszteniáival, az önjelölt zsenik tábora, írókkal, költőkkel, no, és az a ezegény- szagú világ, amelyből Tóth Manci jön, s amelyben Csa- csinszky Pali, mint szobaúr, lelkik. Keserű édesség és szomorú báj lengi át ezt a művet, és ha ma újra elővesszük, ezt kell felmutatnunk belőle. Az új magyar film, amely immár második megfilmesítése a témának — az első 1934-ben készült, s ugyanaz rendezte, mint a mostanit: Székely István —, sajnos, csaknem teljesen adós marad ennek a Szép Ernö-i világnak a visszaadásával. Nemcsak azért, mert a századelő fényűzésének, pompájának, polgári jólétének megjelenítése olcsóra és kisszerűre sikerült; nem is azért, mert oda nem illő betétek és kiszólások tarkítják az eredeti anyagot; még csak az sem döntő, hogy a figurák igazából nincsenek megírva (holott a színmű figurái pompásak!); az igazi baj az, hogy Székely István — legalábbis ebben a filmben — igen-igen gyenge rendezőnek bizonyul. Hogy egy ilyen világ légkörét hogyan kell felidézni, azt legutóbb épp egy magyar film, a Szind- bád mutatta be mesterfokon. Székely nem ért a légkörteremtéshez, nem érzékeli a szituációk mélyebb tartalmát, nem képes igazán felforrósfta. ni a színészi játékot sem. Így aztán az egész film valamiféle bágyadt Csárdáskirálynő-után- érzésnek hat, amelyben minden színész azt és úgy játssza, amit és ahogy a tehetsége és a kedve tartja. Talán-talán Halász Judit és Bálint András ad itt-ott ízelítőt abból, milyennek is kellene lennie ennek a filmnek — de ez csak a lehetőségek halvány visszfénye. A legszomorúbb pedig az, hogy a Lila ákácot így, ebben a formájában, a legtöbb néző „egy- az-egyben” fogja nézni, s ezzel többet ártunk, mint gondolnánk, hiszen éppen az a felületes és hamis, könnyfakasztóan érzelgős stílus, ami ebben a a filmben uralkodik rombolhatja a legtöbbet a nézők ízlésén. Az utóbbi években számos hasonló japán filmet láthattunk, nem egy most is fut a mozikban. Az űzött szamuráj annyiban talán mégis különbözik más szamuráj történetektől, hogy megpróbálja Roku- heita történetét amolyan igazságtevő népi hős históriájává kanyarítani. Ez igen tiszteletreméltó törekvés, csakhogy a jó szándék úgyszólván elvész a történet vad kanyarjaiban, és a naivitás útvesztőiben. A színészek viszont igen jók, és I nagyon jó Minoru Yokoyama 1 operatőri munkája is. Az állami oktatás feladatairól szóló párthatározat megadta az irányt az állami, szakmai szerveknek, intézményeknek — de az egész társadalomnak, s benne az egyénnek is. Mert a közoktatás, az iskolai nevelés társadalmi megértés, támogatás, egyéni értés, munkálkodás nélkül meg nem újítható. Eljutni a cselekvésig Ez utóbbinak felismerését tükrözi, hogy a párthatározatot követően Pest megyében is a Hazafias Népfront keretében oktatási társadalmi bizottság alakult. Tagjai nép- írontaktívák, pedagógusok, népművelők, szülői munka- közösségi vezetők. Feladata a népfrontbizottságokon keresztül a legszélesebb rétegek bevonásával, mozgósításával cselekvőén támogatni az oktatás-nevelés korszerűsítését. A célt, hogy minél műveltebb, alkotni tudóbb, sokoldalúbb, különb embereket neveljenek a jövőnek, a hazának, a szocializmusnak, olyan embereket, akik képesek megfelelni a tudományos technikai forradalom követelményeinek — nem nehéz megértetni, elfogadtatni. De emberek sokaságát cselekvésre bírni — nem köny- nyű. A munka, amelyre szükség van, sok spontán készséget kíván, mégis nem folyhat tervszerűtlenü!: ezért jelölte ki a népfront oktatási bizottsága a tevékenység útiját, ezért készített hozzá munkatervet. Miben segíthetnek? Ha megtekintjük e bizottság ez évi munkatervét, zömében ismerős dolgokra bukkanunk: a terv már megkezdett, fellendült kezdeményezésekhez kapcsolódik. Az óvodai helyek növelésében társadalmi összefogással megyénkben már eddig is kiváló eredmények születtek, a folytatást szorgalmazza a munkaterv is. S az óvodák jobb felszerelését, hogy ne csak „megőrizzék”, de neveljék ott a legkisebbeket. A váci járás kezdeményezését követve, megyénkben > már eddig is rengeteg segítséget adtak az üzemek az iskoláknak — e mozgalom fejlesztését az oktatási bizottság ugyancsak támogatja. Egyúttal vállalták, hogy az új matematikai oktatás segédeszközeinek elkészítésére megszervezik a megyei fa- és mű- anyagipari üzemek összefogását. Az iskolai bukások és lemorzsolódások aggasztó problémájának megelőzéséhez a már megindult iskolaelőké- szítő foglalkozások társadalmi szervezését vállalták. A fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásához különféle akciókat kezdeményeznek: a napközik otthonosabbá tételét, az iskolai és iskolán kívüli tanulószobák és szakkör k számának növelését és az úgynevezett önművelő klubok létrehozását. (Ahogyan már erre is találunk sok példát. Például Fót-Kisalagon, ahol számos szülő vállalt szakkörvezetést. A Hazafias Népfront pedig a nyárra olvasótáborokat szervez szerte a megyében.) De ebben a témakörben fontos feladat a nézetek tisztázása is: a továbbtanulás jelentőségének megértetése a munkásszülőkkel egyfelől — másfelől pedig annak megértetése mindenkivel, hogy itt nem megalázó gyámolításról van szó, amelyre egy rendes, dolgos családban nevelkedő gyermek, semmilyen társadalmi rétegben, nem szorul! Szülők az órákon A Hazafias Népfront Országos Tanácsa annak idején levélben fordult a szülői munkaközösségek elnökeihez, hogy tegyék demokratikusabbá az szmk-elnökök választását, fejlesszék a választmányok működési feltételeit, javítsák a tanácsokkal és az ifjúsági szervezetekkel a kapcsolatot — szóval tevékenységük semmiképp ne szorítkozzék az iskolának végzett fizikai társadalmi munkára. Ehhez a felhíváshoz kapcsolódik a megyei oktatási bizottság ib — de e tárgykörben már ugyancsak számos kezdeményezés született megyénkben. Hogy a szülők inkább bekapcsolódhassanak az iskola életébe, a ráckevei járás több általános iskolájában például szombatonként úgynevezett nyílt tanítási napokat tartanak; az édesanyák, édesapák részt vehetnek a tanórákon. A jó pályaválasztást szülők és pedagógusok mozgósításával ugyancsak támogathatják a népfrontbizottsáigok. Különösen fontos a fiatalok képességeinek felmérése. Az al- bertrrsai Tessedik Sámuel általános iskolában például már különböző tesztekkel is vizsgálják a tanulók egyéni rátermettségét, felmérik a pályairányulás realitását: például, hogy a pályaválasztók elsősorban a közeli elhelyezkedési lehetőségekkel számoljanak, a közeli üzemekre gondoljanak. De mindinkább sürget az olyan reális szakmai tájékoztatók igénye is, ahol az egyes pályák nehézségeiről sem mulasztanak el szólam. Folytatni kell a pedagógiai Ismeretterjesztést, amely már eddig is jelentős eredményeket könyvelhet el megyénkben, ahol szinte majdnem minden községben, évente megtartják a szülők akadémiáját. Számos egyéb feladat vállalása mellett az oktatási bizottság még azt is tervbevette, hogy megismerteti és véleményezi az iskolák- fejlesztésére, a közoktatás korszerűsítésére vonatkozó megyei határozatokat és távlati terveket. Mindenki a maga területén A társadalmi mozgósítás során képesek lesznek-e a helyi népfrontbizottságok e sokrétű tervben előrehaladni egy olyan társadalmi bizottság irányításával, amely évente — mindössze — háromszor vagy négyszer találkozik? A jó in- formálódást főként írásos tapasztalatcserével biztosítják, és ezúton is kérik a népfront- bizottságokat, nópfrontelnökö- ket, hogy a közoktatást érintő sikeres kezdeményezésekről tájékoztassák írásban a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságát. Lehetőleg nem tanácskozni akarnak tehát, hanem cselekedni. Mindenki — s lehetőleg minél többen — a maga területén, a maga hatókörében, ahol tehet is sokmindent, ha sok embert sikerül megnyerni, bevonni. Kezdeményezni, cselekedni, s a bevált kezdeményezéseket népszerűsíteni, átültetni mindenhova, ahol szükséges és meg van rá a lehetőség — erről van szó. Padányi Anna Négy esztendővel ezelőtt alakult meg a Pest megyei Goldman György Filmstúdió azzal a céllal, hogy megörökítsék a megye nevezetes eseményeit. Több elkészült filmjüket, így például a Tanácsköztársaság emlékét idéző In memoriam-ot, az Ócsán élő Falu Tamás költőről forgatott Téli kikötőt, a Pest megyei földosztásnak emléket állító Üj honfoglalókat és az aszódi ásatásokat bemutató Papok földjén istennők laktak című alkotást — Pest megye sok mozijában és művelődési házában játszották már nagy sikerrel. Most újabb hét film forgatása fejeződött be és az utómunkálatok elkészülte után előreláthatóan áprilistól kezdve kerül sor bemutatásukra. A hármas számú megyei krónika a pilisszántói nemzetiségi napok eseményeit, a Pest megyei művészeti hetek kiállítását, a váci Vox Humana énekkarnak a megyeháza udvarán rendezett hangversenyét és a Szentendrei Teátrum előadásainak részleteit mutatja be. A fehér éjszakák és vörös tüzek városa Le- ningrádban készült, a Pest megyei Népfront delegációjának útjáról. Az így csináljuk mi című kisfilm a társadalmi névadó ünnepségek rendezéséhez kíván segítséget nyújtani. A megyei krónika negyedik számában az elmúlt nyár megyei fesztiváljai kaptak helyet, a többi között a visegrádi színjátszó napok, a Galga menti napok és a szentendrei nyár eseményei. Az Aszódon is kék az ég című film az aszódi Fiúnevelő Intézet életét mutatja be. Emlékező — emlékeztető címmel készült a megyei krónika ötödik száma, amely a vietnami DNFF Monoron rendezett jubileumi ünnepségét, a tanács választ ások eseményeit és a népművelők kitüntetéseit gyűjtötte csokorba. Az elkészült hetedik film, a Novemberi emlék annak a megyéből indult barátságvonatnak az útjáról számol be, amelynek háromszáz résztvevője Kijev, Leningrad és Moszkva nevezetességeivel ismerkedett s töltött tíz napot a Szovjetunióban. S míg az ismertetett hét film rövidesen a mozik közönsége elé kerül, a Goldman György Filmstúdió tagjai már három új film készítésén dolgoznak. A Petőfi centenárium alkalmából két film is készül. Az Pályázati felhívás népművészeti munkák készítésére A Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet amatőr pályázatot hirdet házasságkötő termek hangulatával és rendeltetésével összefüggő népművészeti munkák, asztalterítők és könyvborítók készítésére. A pályázaton valamennyi tájegységünk motívumkincsét, népművészetünk szellemiségét hordozó és alkalmazásában az eseményhez és a környezethez illeszkedő hímzéssel, szőtessel és kékfestő munkával lehet részt venni. A pályázóknak (illetve a közösen tervező és kivitelező pályázóknak) mind a két munkadarabot — asztalterítőt és könyvborítót — el kell készítenie. A pályaműveket a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztályára (1011. Budapest L, Corvin tér 8., telefon: 358-898) október 1-ig kell eljuttatni. A csomagban mellékelni kell a pályaművek jegyzékét (címe, mérete, technikája, tervező és kivitelező neve, lakcíme). A pályamunkákat szakmai bizottság bírálja. Pályadíjak: hímzés kategóriában 3 darab I díj, egyenként 6 ezer forint, 3 darab II. díj, egyenként 4 ezer forint, 3 darab ni. díj, egyenként 3 ezer forint. Szőttes kategóriában 2 darab I. díj, egyenként 4 ezer forint, 2 darab. n. díj, egyenként 3 ezer forint, 2 darab III. díj, egyenként 2 ezer forint. Kékfestő kategóriában 1 darab I. díj 3 ezer forint, 2 darab n. díj, 2—2 ezer forint, 2. darab in. díj, ezer-ezer forint. A pályázók — szükség esetén — anyaggyűjtés céljából a helyi múzeumok néprajzi szakembereihez és a megyei díszítőművészeti szakreferensekhez, a technikai feltételek megbeszélése végett családi és társadalmi ünnepeket rendező irodák munkatársaihoz forduljanak. egyik a megyében található Petőfi emlékhelyeket örökíti meg, míg a másik azokat az emlékünnepségeket, amelyeket a megye különböző településein rendeznek az évforduló alkalmából. S forgatják már a hatos számú megyei krónikát is. Elismerve a stúdió hasznos munkáját, egyetlen megjegyzésünk lenne s ez a filmek elkészültének időpontjára vonatkozik. Egy kissé túl sok film készül egyszerre s ennek az a veszélye, hogy bemutatásukig néhány közülük elveszítheti aktualitását vagy legalábbis kevésbé lesz figyelemfelkeltő, mintha nem sokkal a megörökítést követően kerülne a közönség elé. Talán megoldható lenne egy-egy forgatásának befejezése után azonnal hozzákezdem laborál ásához, vágásához, összeállításához — ez lényegesen csökkenthetné az időt bemutatásáig. P. P. Zzuzsi II Bilicsi Tivadar, a Vígszínház művésze újból nagyapa, megszületett a negyedik unoka: Zsuzsi II. Mint ismeretes Bilicsi Tivadarnak négy lánya van, s most már négy leány unokája is. Képünk Zsuzsika névnapján készült. Gábor Viktor felvétele Divat a századforduló és a századelő művészete, a szecesszió. Áradó-indázó díszítéssel teli bútorok, édes, sőt, agyonédesített küllemű használati tárgyak, fárad tezínű kelmék és busongó lírájú irodalmi alkotások újra kelendőek, és újra kelendő az az író, aki ennek a különös, sajátos hangulatnak kiemelkedő művésze volt: Szép Ernő. Több darabja került a közelmúltban ismét a színpadokra; a kritika és a közönség szinte felfedezésként üdvözölte a Patika — vagy éppen a Lila ákác reprizét. Szép Ernőben persze, naív- ság lenne csak az elomló hangulatok, a rafinált stílus, a sokszor már-már affektált nyelv mesterét látni. Ez csak a — kétségtelenül szokatlan erővel szembetűnő — felszín. De aki egy kissé is mélyebbre tekint, észre kell hogy vegye az író ironikus társadalombírálatát, a sóhajok, epekedések, zokogások, drámázások és hisztérikus kitörések, az egész fel- fütött-felfokozott előadási mód mögött a való élet keserű és komisz pillanatait. Ostobaság lenne Szép Ernőt a korszak nagy tórsadalómkrrtikusaihoz vagy éppen forradalmi lángolása költőihez, íróihoz mérni — de a maga csendes és szelíd módján benne is ott érződik mindaz, ami az első világháború előtti másfél évtized magyar valóságában a Szép Er- nő-i művészalkat számára, sérelmesként, rosszként érzékelhető volt. Lám, ebben már a címével is némiképp affektáló művével, a Lila ákáccal is, mit mond a felszínen? Azt, hogy egy kedves-link, éjszakázó, orfeumba, kaszinóba járó, költőtehetséggel megvert ifjú bank- pénztáros, bizonyos Csacsinsz- ky Palika (mint minden név Szép Ernőnél, ez is már fél jellemrajz) reménytelenül, a „nagy” szerelemmel szereti a kacér szépasszonyt, Bizonyos- né Lolát, s észre sem veszi az igazi szerelmet, melyet egy kis varrólányból lett kaszinótündér, a hamvasság, a báj, a népmeséi tisztaság és egyszerűség édes megtestesítője, Tóth Manci kínál neki. Mire felébred, s kijózanodik, a szépasz- szony kegyét elmafláskodta, a kis tündér szerelméről pedig lekésett. ténet, kellő mennyiségű vérrel, kard párbajjal, kegyetlenkedéssel és túlfeszített szenvedéllyel. Keiichi Ozawa, a rendező, nagyon jól ismeri a műfaj minden kellékét, s hatásosan élni is tud velük. Az is kétségtelen, hogy Japánban az effajta filmek éppúgy futószalagon készülnek, mint Olaszországban a kosztümös kalandfilmek és westemek. így aztán a film erősen sablonos jellege egyáltalán nem meglepő. Tipikusan televíziós műfaj a félórás filmnovella. Ez a három film is — Háromkirályok ajándéka, Mateo Falcone, Az orr — a lengyel televízió számára készült. S hiába jegyzik pompás írók — O’Henry, Prosper Mérimée és Gogol — a történeteket, így együtt, egy filmműsorban, kivált, hogy semmi tartalmi összefüggés nincs közöttük, csaknem teljesen közömbösítik egymás hatását. Takács István FIATALOKI A FŐVÁROSI 4. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT SZAKMUNKÁSTANULÓKAT ISKOLÁZ BE az 1973/74-es tanévre, az alábbi szakmákban: — kőműves, — ács-állványozó,- épületburkoló,- tetőfedő,- bádogos, — épületlakatos,- villanyszerelő, — víz-gázszerelő,- asztalos,- szobafestő-mózoló, — épületgép-szerelő, — vasbetonkészítő. A vidékről beiskolázott fiatalok számára tanulóotthoni ellátásról gondoskodunk, és ösztöndíjat, szerszámot, munkaruhát, ' védőfelszerelést adunk. A kőműves, az ács-állványozó és a tetőfedő szakmát tanulók mindezen felül havi 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést is kapnak. JELENTKEZHETNEK: jelenleg Vili. osztályos tanulók, valamint azok a fiatalok, akik a 17. életévüket még nem töltötték be, személyesen vagy levélben, vállalatunk Munkaügyi Osztályán: Budapest IX., Hámán Kató út 3—5. Goldman György Filmstúdió Hét film bemutatásra vár Házasságkötő termekbe
