Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

»73. FEBRUÁR 22„ CSÜTÖRTÖK 5 «EST MECrCI K^Círlap Bűnözés a közlekedésben A közlekedés biztonságának alakulása szempontjából a múlt évet kedvező időszaknak értékelhetjük — ez az egyik fontos és sokakat érintő, ér­deklő megállapítása annak az összesítő jelentésnek, amelyet a Legfőbb Ügyészség készített a bűnözés tavalyi alakulásáról. Jelentősen lelassult tavaly a személyi sérüléssel járó közúti balesetek számának azelőtt év­ről évre tapasztalt erőteljes emelkedése. 1972-ben a balesetek szá­ma már stagnálást muta­tott. Az 1971-ben bekövetkezett 22 949-cel szemben 1972-ben 20 244 olyan közúti baleset tör­tént, amely személyi sérülést okozott. A járműállomány 1972-ben is nagymértékben nö­vekedett, ezt azonban már nem követte a balesetek számának hasonló arányú emelkedése. ^ Az ügyészi és rendőri szer-' vek erőfeszítései a kulturált közlekedés, a közlekedési fe­gyelem megszilárdítására irá­nyulnak. Az 1972 januárjában életbe lépett Btk-módosítás a közlekedéssel összefüggő terü­leten új szabályokat vezetett be. Az új szabályzat alapján éltek azzal a lehetőséggel, hogy a kevésbé jelentős balesetek zöme — amelyek súlyuknál fogva nem érték el azt a szin­tet, hogy büntetőjogi rosszal­lást tennének szükségessé — szabálysértésként kerüljön el­bírálásra. A közlekedési bűn- cselekmények a jogi szabályo­zás alapján is elválaszthatók lettek az egyéb veszélyeztetési cselekményektől. Az új bünte­tőjogi és szabálysértési felelős­ségi rendszer következtében a közlekedési bűncselekmények száma az 1971. évi 21291-ről 1972-ben 16 765-re csökkent. Ennek következtében a közlekedési bűnüldözés­ben lehetővé vált az erők megfelelő összpontosítása a megelőzésre, a forgalom- ellenőrzésre és a valóban büntető eljárást igénylő esetekre. így ma már biztosított a bűn­ügyek gyors, késedelem nélkü­li és körültekintő elbírálása. Az ittasan történt járműve­zetések száma viszont jelentős mértékben megnőtt: az 19711. évi 6248-cal szemben tavaly | 10 323 ilyen eset fordult elő. Ismeretes, hogy 1972-ben a ; kormány is kiemelt figyelmet fordított a közúti közlekedés biztonságára, és szeptemberben hozott határozatával leszögez­te, hogy a közlekedés szabá­lyainak megszegőivel szemben differenciált, de a koráb­binál szigorúbb felelős­ségre vonást kell alkalmaz­ni. Az ügyészi szervek határozot­tan éllek a jogi eszközökkel azért, hogy a közlekedés rész­vevőit a közlekedési szabályok megszegésétől a jövőben visz- szatartsálc. Erre többek között alkalmasnak látszik az eddi­ginél nagyobb vagyoni hát­rányt jelentő, következetesen alkalmazott pénzbüntetések ki­szabása, továbbá a járműveze­téstől való eltiltás. DX-60 A szovjet—magyar Testvé­riség gázvezeték építéséhez a Dunai Vasműben meg­kezdték a spirálisan hegesz­tett csövek gyártását A cső alapanyaga a Dunai Vasmű­ben kifejlesztett, DX—60 jel­zésű, különlegesen hegeszthe­tő acél. Az új gázvezetékhez — amely 1975-ben készül el és évi egymilliárd köbméter szovjet földgázt szállít ha­zánkba — a Dunai Vasmű több mint 90 kilométer csö­vet gyárt OTTHON ’74 Az idén is folytatja árube­mutató-sorozatát a Bútoripari Vállalat A kiállításokkal igyekeznek a teljes gyárt­mánystruktúráról átfogó ké­pet nyújtani. Az idei kiállítási program­ból kiemelkedik az „Otthon ’74”, amelyet az Iparművé­szeti Tanács elveinek meg­felelően ezután minden év­ben más fogyasztási cikktől függetlenítve, önálló lakbe­rendezési bemutatóként szer­veznek meg. A vállalat vezetői a kö­zelmúltban a párizsi bútorki­állításon tájékozódtak a nem­zetközi bútorpiac igényei­ről. Megfigyelésük szerint megkezdődött a műanyag tér­hódítása a bútoriparban is, változatlanul divat a színes­bútor, újdonság a fekete fur­nér, és gyakori a fekete-fehér variáció alkalmazása. Árvíznél, építkezésnél Milliomos gépkocsivezető Mi lesz a Haraszti-majorral? __A Haraszti-majorral kap­csolatban beszélt valaki a ta­nácstagi beszámolókon? __ Tamási Mátyás tanácstag be számolóján előkerült ez a té­ma — mondja Bánkuti Bélá- né, a Gödöllői Városi Tanács titkárságának vezetője. — Ma­gam is jelen voltam december­ben azon a beszámolón. Botlik András Haraszti-major 12. szám alatti lakos a majorban lakó 32 család nevében szólt. Kérte, hogy minél sürgősebben oldják meg lakásproblémáju­kat, de mindenekelőtt szüntes­sék meg az egészségtelen kö­rülményeket. — Ez utóbbi mit jelent? —, Botlik András panaszko­dott, hogy férges, bogaras, pat- kányos az egész környék. __ A tanács válaszolt már er re a panaszra? — Igen, azt, hogy az egyéb­ként az Agrártudományi Egye­tem tangazdaságának kezelésé­ben levő Haraszti-major te­rületén lakó 32 család megfe­lelő elhelyezését leghamarabb az ötödik ötéves terv idősza­kában tudják megoldani. — S a férgek meg a patká­nyok? — Levélben felhívtuk a KÖ­JÁL figyelmét erre, ők pedig felszólították a tangazdaságot, hogy az egészségügyi minisz­ter érvényben levő rendelete értelmében évente két alka­lommal mindenképpen kell fé­regirtást végezni. Tangazdasági munkások is — Haraszti-major? Hogyne, kérem, jól ismerem. Még a ta­nácstagi beszámolók alkalmá­val is foglalkozott vele valaki. Tudja, a tangazdaság korábbi szolgálati lakásai vannak ott — mondja Gabócza György, a Gödöllői Városi Tanács lakás­ügyi főelőadója. — Ha jól tudom, a tangaz­daság egyik üzemegysége a ma­jor ... — Csak volt! Nincs már ott semmi, a tehénistálló is meg­szűnt. Persze, azok a lakások maradtak. Felszámolásukkal kaocsolatban többféle verzió is született. — Tudomása szerint kik lak­nak a majorban? — Nyugdíjasok, gyári dolgo­zók és tangazdasági munká­sok. Persze, a gyáriak is a tan­gazdaságban ténykedtek vala­mikor. aztán kiléptek, csak éppen a lakhelyük nem válto­zott. — Lakásigényléssel hogyan állnak az ottaniak? — Azt hiszem, rosszul... Csak néhányan adtak be igény­lést, azok is jórészt az utóbbi években. Főként pedig a fiata­lok. — Mennyi jelenleg a lakás­igénylő a városban? — Hétszá2 körül van, de eb­ben még nincsenek benne az életveszélyes lakásokban, vala­mint a szanált, kisajátított épü­letekben lakók. így a jelen öt­éves terv lakásai már mind foglaltak, ráadásul az üzemek, intézmények is vásárolnak la­kásokat dolgozóiknak. Hosszú, rozzant épület A boldogtalan kis fekete ku­tya már csak hörögni tud, mert nagy igyekezetét fékezve meg­húzódik nyakán a lánc, Pedig végre történik valami, kímélet­lenül szeretné megugatni az idegent. Ám az idegen figyel­mét teljesen lekötik azok a hosszú, sárga épületek, melyek közül az egyik nem is olyan régen még istálló volt, a má­sik pedig nagyon régen cseléd­ház. Most is laknak benne. Az épületek között három-négy szekérnyi szürke, porhanyós anyag terül szét, s a közeli domb oldalán le-lecsapó szél bőkezűen hint el mindenfelé egy-egy adagot a megszáradt trágyából. Mindenfelé sárten­ger. De szemléljük ismét az épü­leteket, amelyeket soha senki nem próbált fiatalítani, s amelyek évtizedekkel ezelőtt sem lehettek szebbek. Az egyik házban négy család lakik. Álcádnak közöttük, akik javí­tani akarnak a „képen”, ame­lyet a megrepedezett, agyon­szikkadt bejárati faajtó látvá­nya nyújt a megroggyant fal­ban. Egy-két lakó ugyanis el­kerített odakint 6—7 négyzet- méternyi területet kisudvar- nák, beültette virágokkal, bok­rokkal, hogy nyáron ezt lás­sák, ha kitekinteni van ked­vük a lőrésnyi ablakon. A többség azonban semmit sem tesz. Annyit sem, amennyi ön­erejéből mindenképpen telne. Esztendők óta a Benedek család az egyetlen, aki lakást kapott, mindenki tudja a ma­jorban. Rajtuk kívül még egy családnak sikerült elmenni, Ocskó Józseféknek. A férfi brigádvezető a tangazdaságnál, telket vett — tudott venni a gazdaságtól — és házat épített rá. „Ha a mienk lenne" Búzás Lajosné szintén a Haraszti-major lakója. — 1936 óta lakom itt, ide jöttem férjhez is, aztán azóta itt maradtunk. A férjem negy­ven esztendeje dolgozik a gaz­daságnál, igaz, már állandóan itthon ül, mert 90 százalékos rokkant a szemére. Leszázalé­kolták. Négy lányom dolgozott a gazdaságnál, mind oda is ment férjhez. A fiam katona Baján, az ötödik lányom még itt lakik velünk, ő az Ika­rusban dolgozik. Én már nem mehetek dolgozni, mert ope­ráltak. Ideges mozgású asszony, ke­mény arcvonásokkal. — Én azt mondom, mi már innen halunk meg! A szom­szédomban laknak a Patkóék, a konyhában, mert a fiatalok­nak kell a szoba, a kisgyer­mek miatt. Tavaly nyáron mindenkivel aláíratták, hogy megveheti a lakásrészt, ame­lyikben lakik. Azóta sem jött ide senki ebben az ügyben. Ha a mienk lenne, legalább tudnánk szakítani egy kis pénzt, hogy feltegyünk egy új ajtót vagy ablakot. A tanács átvállalná Mi lesz hát a Haraszti-ma­jorral? A terület a tangazda­ságé, a tanács csak azoknak ad lakást, akik sorra kerülnek a listán. Persze, többségüknek nincs is beadva lakáskérel­mük. Vajon miért? Csakis a tangazdaság tudná ott lakó dolgozóit megfelelő otthonhoz segíteni. Noha más megoldás is kínálkozik: a ta­nács hajlandó lenne az épüle­teket átvenni, mindössze egy­szeri tatarozási költséget kö­vetel ezért a tangazdaságtól. Mert a régi cselédházakat minél hamarabb le kell dóze- rolni! Fehér Béla Milliomos, de nem szeren­csés lottónyertes, millióját maga kovácsolta kocsija alá gyűrt kilométerekből. Az 1-es Volán közelmúltban készült jellemzése szerint: 21 éves munkaviszonya alatt ma­gatartása, munkája és mun­kafegyelme péddós volt, fe­gyelmi eljárás soha nem in­dult ellene. Közúti balesetet még nem okozott.” 0 kilométer — 1952. augusztus közepe életem legeseménydúsabb idő­szaka volt — mondja Takács József. — Tizenhatodikén nő­sültem, tizennyolcadikén pe­dig friss jogosítvánnyal a zse­bemben eljegyeztem magam a volánnal. Amennyire ürültem, hogy felvettek a Pillangó ut­cai telepre, annyira elkese­redtem, amikor megtudtam, se­gédvezetőként a Tiszalöki Erőmű építéshez vezényel­nek. A mézesheteket levele­zéssel töltöttük. November kö­zepén végire visszajöhettem, januártól pedig már önállóan vezettem egy négytonnás, fixplatós, csőrös ZISZ-t. 100 ezer kilométer Százezer kilométernél jár­hattam abban az időben, amikor a fiam született. — A már húszéves fiatalember nem lépett apja nyomdokába, de tőle örökölte a kocsi sze- retetét és most az AUTÖKER eladója. — Egy év múlva 1954-ben indította a baleset- mentes mozgalmat az Orszá­gos Balesetelhárítási Tanács. Ez az év különösen nehéz munkát tartogatott a gép­kocsivezetők számára: Sziget­közből mentettük az árvízká­rosultakat, két évre rá pe­dig Tolna—Szekszárd kör­nyékén költöztettünk,,. Ez ke­vésbé volt veszélyes, mint a későbbi árvízi munkánk, an­nál szomorúbb volt viszont ol­vasni az emberek szemében a fájdalmat, a bizonytalansá­got. 300 ezer kilométer — Üj lakásba költöztünk. A Mester utcai egyetlen szobán­kat elcseréltük egy szoba- konyhás lakásra. Végire saját bútort vásárolhattunk. Né­hány év múlva ezt a lakást is kinőtte a család, megszüle­tett a kislányom Gabika (a most már ötödikes nagylány apja büszkeségére nagyon jól tanul). Sajnos, azonban még mindig ebben a másfél szo­bában lakunk, a komputer szerint 1975-ben költözhetünk tágasabb otthonba. — De nemcsak az életem­ben, a munkámban is fontos kilométerkő a „300 ezressel je­lölt”. Ekkoriban kerültem át fixplatósról négy és fél ton­nás hillenős tehergépkocsira. Egy év múlva a billenősoket a Mogyoródi úti telepre he­lyezték át. Egészen 1970-ig dolgoztam ott, ahol közben felépült Közép-Európa leg­korszerűbb gépkocsitelepe. 500 ezer kilométer — Brigádunk a 43. számú Állami Építőipari Vállalat­nál dolgozott (és dolgozik je­lenleg is), megmozgattuk a földet Keleníöldön, Zuglóban, Óbudán és Újpalotán az új la­kótelepek alapozása során. — A Volán-telep vezetője sze­rint az autóbuszvezetők után a szakmában a billenős gép­kocsik vezetői végzik a leg­nehezebb munkát, nemcsak azért, mert monoton, fárasz­tó a napi 70—80 forduló ugyanazon a szakaszon, ha­nem mart emellett fokozot­tabban kell vigyázni az ott dolgozók testi épségére, arra, hogy a sáros talajon meg ne csússzon a jármű, nem be­szélve a rázós kiépítetlen utakról, amelyek előidézik az úgynevezett „sofőrbetegsége­ket”. Ezek közül a légáltalá- nosabbak a gyomorpanaszok. — Én igyekszem rendszere­sen étkezni, talán ez az oka, hogy még nem volit semmi baj a gyomrommal. Amikor 1965-ben és 70-ben ismét szükség volt a segítsé­günkre, az egész hrigád ment a gátakhoz, Szigetmonostornál, majd öt év múlva Tiszakécs- kén igyekeztek visszaszoríta­ni a folyót a medrébe. — Sokszor öt-hatszáz métert to­lattunk a keskeny, vízáztatta gátakon, s mire leszórtuk a földet, görcsöt kapott a nya­kunk. De hajtottunk, mert tudtuk, hogy rajtunk múlik, ki keli-e üríteni újabb falva- i.at. 1 millió kilométer A kocsi (illetve a kocsik, mert az elmúlt 21 év során 8—9 teherautót vezetett) ke­rekei alatt suhannak a kilo­méterek. Néha, amikor „ha­misan zümmög” a motor, megáll. Ritkán szokott men­tést kérni. „Kocsiját mind műszakilag, mind esztétikai­lag rendben tartja, javítja. Nagy szakismerete révén so­kát' fftglálkozik a * kézdő gép- kocsiVézetőkkél, neveli az utánpótlást.” A vitrinben pedig gyűlnék a kitüntetések: két árvízvéde­lemért érdemérem, két köz­lekedés kiváló dolgozója jel­vény, 5—6 kiváló dolgozó ok­levél, egy sor különböző fo­kozatú szocialista brigád jel­vény valamint a 300 000 és az 500 000 kilométer baleset nél­kül feliratú plakett. A 750 000-es még hiányzik, pe­dig 1954 óta már jóval 800 000 fölött jár, a valóság­ban pedig már az egymilliót meghaladta a megtett kilo­méterek száma. És mindezt baleset nélkül. Pedig ritka az ilyesmi, hiszen az 1-es Volán­nál immár hagyományos ju­talomsorsoláson (amelyet a 3 évig baleset nélkül vezetők részére tartanak) csak minden ötödili gépkocsivezető vesz részt, azaz az 5000-ből csak mintegy 900-an balesetmente­sek. Beszélgetésünk hosszúra nyúlt, Takács József ugyanis nagyon keveset mesélt önma­gáról újra és újra a jól ösz- szekovácsolódott brigádot em­legette. Elmondta többek közt. hogy kilencük közül hatan ad­tak vért a szilveszter előtti napon, hogy az esetleges köz­úti balesetek sérültjeit azon­nal elláthassák a kórházak­ban. Amikor a róla készüli jellemzést olvastam, a telep­vezető megkérdezte, az idén milyen kitüntetésre számít? — Az aranykoszorús szo­cialista brigád jel vényt szeret­ném, Egyik jellemzésében ol­vasható : „Lelkiismeretes, kö­telességtudó munkájával, sze­rény magatartásával kiérde­melte munkatársai bizalmát. Évek óta a többszörösen ki­tüntetett J ókai szocialista brigád vezetője. Brigádja ál­landó egyenletes teljesítményt nyújt, munkájára mindenkor számítani lehet. Társadalmi feladatok ellátására egész brigádjával együtt, elsőként jelentkezik. Politikailag meg­bízható, tájékozott...” Czibor Valéria Tmuhnányutnk Csongrádira és Bulgáriába A mezőgazdaság legidősze­rűbb teendőit tartalmazza a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szer­vezetének idei munkaterve, amelyet a közelmúltban állí­tottak össze a különböző szak­osztályok. A termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok agrárszakemberei elsősorban arra törekedtek, hogy — össz­hangban a kormányhatároza­tok által célul tűzött fej­lesztési programokkal — a szarmsm.arha-tenyésztés, il­letve a zöldség- és cukorrépa­termelés, a szőlőrekonstruk­ció, a talajjavítás, a műszaki fejlesztés és gépesítés vala­mennyi gazdaságot érintő kérdéseiről tartsanak minél több tapasztalatcserét. Az ál­lattenyésztési szakosztály pél­dául napirendre tűzte a szarvasmarha-tenyésztés komplex programjának, a szakosított telepek léte­Egyike a Haraszti-majori épületeknek. Négy család lakik benne. (Gárdos Katalin felvétele) sítésének és a feljavítás­nak a megtárgyalását. A bogyós gyümölcsűek ter­mesztéséről, a borkezelés új eljárásairól és a szőlőtermesz­tés gépesítéséről rendez ta­nácskozást a kertészeti szak­osztály, a közgazdasági szabá­lyozók hatásáról és az önkölt­ségszámítás tapasztalatairól számolnak majd be az agrártudományi szakosztály rendezvényein. Az Agrártudományi Egye­sület Pest megyei szerveze­tének ceglédi és nagykőrösi csoportjai is számot tarthat­nak a gazdák érdeklődésére: több előadást rendeznek például a kertészet, a rét-, legelőgazdálkodás, a gyümölcsfa szaporító­anyag-termesztés, a ga­bonatermesztés techno­lógiájáról és közgazdasági hátteréről. Számos érdekes témát vitat­nak meg a mezőgazdaság le­endő szakemberei is a gödöl­lői és a zsámbéki ifjúsági csoportok összejövetelein. Az Agrártudományi Egyesü­let csakúgy, mint a korábbi években, az idén is számos tapasztalatcsere-látogatást szervez. Csongrád, Békés és Bács megyében az állatte­nyésztés, a szőlőtermesztés és a gépesítés különböző kérdé­seit tanulmányozhatják majd az érdeklődők. A bulgáriai, lengyelországi, jugoszláviai és szovjetunióbeli gazdaságokat fölkereső Pest megyei szak­emberek a fajtanemesítés, talajja­vítás, állategészségügy és higiénia egyes kérdései­vel, a növényházak au­tomatizálásával és gépe­sítésével ismerkedhetnek. A külföldet megjárt agrár- szakemberek a különböző szakosztályok előadásain be­számolnak tapasztalataikról} A. Z. J I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom