Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
MST ntc.yei 'ZJürlap 1972. ÁPRILIS 16., VASÁRNAP A* erf me<£u ei [jar cinao fáóok 17. RÁCKEVE I. Belépünk a hajdani Savo- yai-kastély parkjába — a látvány elszomorító. Néhány hatalmas fa lombosodik köröskörül, de parknak valójában nyoma is alig van. A kastély, amelyet eredeti, érett-barokk formájában kétszázhetven esztendővel ezelőtt épített Cse- pel-sziget földesurának, a törökverő Savoyai Eugén hercegnek Johan Lucas Hildebrand t mester, a bécsi pompás Savoyai-palota, a hírneves Belvedere későbbi tervezője — siralmas állapotban leledzik. Omlatag vakolatú falak, ütött- kopott ajtók és ablakok, tolda- zás-foldozás, a helytelen használat rongálása, elhanyagoltság — ezek az első benyomások. Egyik oldalszárnyon tábla: Múzeum. De a múzeumban nincs senki, nyilván csak időszakonként látogatható. A XIX. század elejéről származó klasszicista kupola alatti hatalmas terem üvegfalain áttekintve, kőművesmunka nyomaival találkozunk. Az egyik épületrészben elhelyezett mentőállomás autója gördül be a „parkba”, másfelől is látni néhány -jövőmenő embert, talán azok az erdészeti hivatalhoz tartoznak. Néhány ugyancsak idetelepített intézmény már kiköltözött, a kastély másfél tucat lakó családjából alig egy-kettő maradt még itt, a többieket sikerült elhelyezni a görögkeleti szerb templom mögött tetemes áldozattal, de nem éppen szerencsés stílusilleszkedéssel épített, modem lakóházba. Az erdészet is távozóban van, készül az új mentőállomás is — a folyamat, amely a múlt század végén kezdődött, s amely a nemzetközi jelentőségű műemlékkastélyt gazdasági célra alakította át, kupolaterméből magtárt csinált, átalakított részeit különböző intézménynek juttatta — minden remény és minden reális terv szerint rövidesen véget ér. Fennállása harmadik századának végén korszerű célra támad fel Eugén herceg egykori kastélya. Megnyugtató közlésekkel oldja fel a ráckevei benyomások okozta keserveimet. Dercrjnyi Dezső, a jeles művészettörténész, modem műemlékvédelmünk egyik legjelentősebb irányítója, az Országos Műemlék Felügyelőség vezetője. Rados Jenő Ybl-díjas építész, ny. műegyetemi tanár, a magyar kastélyok legjobb ismerője, tudora — informál Dercsényi Dezső — már elkészítette a kastély restaurálásának alapterveit. A részletes kiviteli tervek, amelyek természetesen a felhasználás módjától függenek, fél- vagy háromnegyed év alatt alakíthatók ki, s az építésre három esztendőt kell számítani. A jelenlegi elképzelések szerint a kastélyban a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal turistaszállodáját helyeznék el — a behelyezett intézmények, lakók végleges távozása után az épületben — a szállodán kívül — csak a kibővített és színvonalasan berendezett múzeum maradna. Az anyagi feltételek biztosításáról az Országos Műemlék Felügyelőség, a Pest megyei Tanács, a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal és az Országos Idegenforgalmi Tanács gondoskodnék. Határidőt azonban csak a tervek elkészülte után lehet megszabni. A halogatás ez esetben különösen vétek. Vétek, mert az állag állandóan romlik. Megnéztem a régi szerb kereskedőház épületéből formált Fekete Holló „vendéglátóipari kombinátot”. A szakkifejezésben elsikkad ennek a megka- póan ódon jellegű és remekül modern étteremnek, sörözőnek, presszónak, bárnak, borozónak, táncoshelynek vonzása és romantikája. Pincéje, parkettje, bútorzata, berendezése, világítása — kiszolgálása: világszínvonal. Amit nem láthattam: freskórészlet lomból. régi szerb temp- MTI-foto Dehát ez csak egyetlenegy vendéglátóüzem. Dercsényi Dezső szerint olyan gótikus ház, mint amilyenben a Fekete Holló fészket rakott, tucatnyi van a Kossuth Lajos utca épületei között. Ez a XV. században még gazdag mezőváros, amely később jelentőségét és gazdagságát elvesztette, szegénységbe és érdektelenségbe süllyedt — Budapest közvetlen közelében, a Duna partján, rengeteg lehetőségét kihasználva. valóságos második Sopron lehetne. Szerettem volna megnézni a régi szerb templom gyönyörű belsejét. Annál is inkább, mert külseje legalább annyira elbú- sított, mint a Savoyai-kastélyé. A kerítésen túl, a valahai templomudvaron labdát rúgó fiúcska egy furcsa nevű nénikéhez igazított, hogy az nyitja ki a templomot, ha kinyitja. De a szűk szobácskájábán, rozoga karszékben didergő-ku- porgó, inkább félholt, mint eleven anyóka még lábra állni sem tudott. Ha elmegyek a szomszéd községbe a paphoz, az kinyithatja a templomot — mondotta a nénike. De azt is hozzátette: csak hogy lehet, hogy nincs otthon, vagy nem ér rá idejönni. Fogadkoztam, hogy ha ideadja a kulcsot, csak megnézem a képeket, de semmit nem viszek a templomból; De a nénike éber volt, s fogadkozásomnak nem lett foganatja. A régi szerb templom népi kincs. Ha a ráckevei tanács gondozásába venné, rendbehozatná, akkor szépségeiben sokan gyönyörködhetnének. Például szerény magam is. Békés István HÉTFŐTŐL Európai szemészkongresszus Budapesten Hétfőn délelőtt a MÉMOSZ székházban kezdi meg tanácskozását a IV. európai szemész- orvos-kongresszus, amelyet ezúttal először rendeznek hazánkban. 46 országból 1200 szemészt várnak a kongresz- szusra. A tanácskozás céljával megismertet a fő téma: A funkcionális vizsgálatok a szemészetben, ezen belül a látás- élesség, színlátás, stb. A kongresszushoz kapcsolódóan a fővárosban tartja ülését a Nemzetközi Vakságügyi Szervezet, valamint a Nemzetközi Trachomaellenes Szervezet. Ugyancsak Budapesten ülésezik az Európai Kontakt Társaság, amely a szemmel kapcsolatos elméleti kutatásokkal foglalkozik. HÁROM VÁLLALKOZÓ A kísérletező: Nagykőrös Annak idején a kohó- és gépipar vállalataitól indult ki a kezdeményezés, amely a dolgozz hibátlanul mozgalom néven vált ismertté. Az új módszer nem valamilyen sajátos versenyforma, hanem a vállalatirányítás és a munka egészének felülvizsgálatát és korszerűsítését megkövetelő, hosszú időre programot adó mozgalom. Az élelmiszeriparban elsőként a Nagykőrösi Konzervgyár határozta el meghonosítását, ám mivel itt sajátos munkakörülményekről van szó — amint azt a gyár igazgatója, Kovács Sándor a többi között elmondotta —, adaptálni, azaz a helyi viszonyokra kell alkalmazni az általános módszereket. Az élelmiszeriparban ugyanis — szemben a gépiparral — nem egy vagy két dolgozó, hanem sűrűn nyolcvan-száz ember tevékenysége befolyásolja egyetlen termák minőségét, az előírásoknak megfelelő voltát. A gyárban három, önállóan gazdálkodó üzem vállalta a kísérletezést — annak idején a szocialista brigádmozgalom élelmiszeripari módszereinek bábája is a gyár volt —, s ezen belül annak kimunkálását, hogy az erősen eltérő alapanyag-minőség, az egyenetlen szállítások ellenére miként alkalmazható a dolgozz hibátlanul módszer. A kísérletek eredményei alapján a későbbiekben széles körű tapasztalatcserére kerül sor a konzervipar, majd az élelmiszeripar más vállalataival. Jogász a vádlottak padján Borozóban tartott félfogadást Ritka eset, amikor jogász kerül a vádlottak padjára, dr. Szilágyi Artúr ügyében mégis ez történt: a dabasi járás egyik ismert tsz-jogtanácsosát nem mindennapi bűncselekményért vonták felelősségre. Együtt állt bíróság elé bűnsegédjével, Faragó András italbolti elárusítóval. Hitegetés a börtönig Dr. Szilágyi Artúr Kaku- cson, a Lenin Tsz jogtanácsosa és a Népi Ellenőrzési Bizottság tagja volt. Ellenőrzései során gyakran találkozott Faragóval, akinek kérésére szívességből jogi megbízásokat is elvállalt, és sikeresen megoldott. Ezek után természetes, hogy Faragó is teljésítette a jogtanácsos kérését: szerezzen számára ügyfeleket. Az elárusító terjeszteni kezdte a hírt a borozóban: jogi problémáival mindenki bátran fordulhat dr. Szilágyihoz, mert ő — úgymond — egyike az országban ALKOHOLOGIA CSAK AZT, AKI FIZETETT Hogyan kezelték hatvan éve a szesz betegeit? Harmadik esztendeje Alko- hológia címen adja ki évente négyszer tudományos folyóiratát az Alkolizmus Elleni Országos Bizottság. Most megjelent legújabb, idei első száma több rendkívül érdekes tanulmányt, beszámolót közöl az alkoholelvonás különböző módszereiről és tapasztalatairól. Néhány közleménye azonban az alkoholizmusban szenvedők kezelésével foglalkozó orvosokon kívül szélesebb rétegek érdeklődésére tarthat számot. Több sör- és pálinkáivá Például dr. Bálint István és dr. Kollerits Irén cikke, amely számadatokat közöl arról, hogy az utóbbi években miképpen változott meg az alkoholelvonókúrára jelentkezettek italválasztása. 1962-ben száz beteg közül 46, 1970-ben 22 volt „mindenivó”, csak bort 6, illetve 14, csak sört 8, majd 21, csak töményszeszes italt, 1, illetve 6 fogyasztott, míg a többiek kétféle szeszes italt is ittak rendszeresen. Ez utóbbiak közül 1962-ben hatan ittak sört és pálinkát, vagy rumot, nyolc évvel qtóbb pedig már tizenöten éspedig legtöbben a töményt a sörbe keverve. Feltűnő a sört, illetve töményszeszt ivók számának növekedése. A szerzők szükségesnek tartanának olyan beható vizsgálatot, amely kiderítené az italfogyasztási szokások megváltozásának okait. i Rákospalotai Gyógyítóház Kárpáti Endre cikke történelmi visszapillantást vet az alkoholizmus gyógyításának csaknem százéves múltjára. Külföldön már a múlt század hetvenes éveiben, a mai módszerhez hasonló módon, gyógyszeres kezeléssel is megkezdték az alkoholelvonó kúrát. Sőt, nyolcvan esztendeje, Svájcban és Németországban, az idült alkoholisták gyógyítására már „iszákosok menhelyei” keletkeztek. Magyarországon hasonló intézmény létrehozásán csak a XX. század legelső éveiben két szabadkőműves páholy fáradozott, éppen ezért csatlakozott az egyikhez két neves orvos, dr. Stein Fülöp ideggyógyász és a kommunista dr. Madzsar József, akik az alkoholizmus társadalmi veszélye ellen már előbb is küzdöttek. Közadakozásból aztán 1909- ben megnyílt a Rákospalotai Gyógyítóház, ahol a szeszes ital azonnali teljes megvonásával, munkaterápiával és lebeszéléssel legkevesebb négy hónapon át kezelték a — fizető beteget. Szegényebbek, tehát munkások, legfeljebb a Munkásbiztosító pénztár mindössze négy alapítványi helyére juthattak be ebbe a szanatóriumba. Három-három alapítványi hely volt lelkészek, tanerők és állami tisztviselők számára is. 1913-ban a Munkásbiztosító három fővárosi rendelőintézetében alkoholista gondozót rendezett be, ahol önként jelentkezőket, mint a Gyógyítóházbán, gyógyszer nélkül kezeltek. A rákospalotai szanatóriumot fenntartó Általános Közjótékonysági Egyesület a sze- génysorsú alkoholisták részére népszanatóriumot szeretett volna felállítani. Terve azonban az első világháború kitörése miatt nem valósult meg. Mindössze két minisztérium, s ugyanannyi megye volt hajlandó némi összeget áldozni erre a célra, a főváros pedig évi 4000 korona támogatást helyezett kilátásba. Az intézmény az első világháború alatt megszűnt. Elenyésző mértékben A két világháború közötti időben a Rákospalotai Gyógyítóház csak 1928-ban nyílt meg ismét, s akkor a gyógyszeres kezelést is bevezették. A sok nehézséggel küzdő gyógyítóházban megnyitásakor csak 12 ágy volt, a harmincas évek végén már 129 beteg fért el benne. Anyagilag azonban az állam csak elenyésző mértékben járult hozzá fenntartásához. Ma az idült alkoholisták szükség esetén kórházi elhelyezéshez juthatnak, a Rákos- palotai Gyógyítóházhoz hasonló gyógyintézet azonban jelenleg nincsen. Sz. E. annak a három-négy jogtanácsosnak, aki a tsz-hez nem tartozó ügyekben is eljárhat. Dr. Szilágyi maga is hangoztatta, hogy igen jó kapcsolatai vannak magasabb igazságügyi körökben, ennek köszönhetően mindent el tud intézni. A propagandakampány eredményeként hamarosan jelentkezett az első ügyfél, S. Sándor, akit a járásbíróság súlyos testi sértésért 8 hónapi szabadságvesztésre ítélt Ezt az italboltban elpanaszolta Faragónak, aki nyomban az éppen ott borozgató jogtanácsoshoz irányította. Dr. Szilágyi 3 ezer forintért hajlandó volt megígérni a közbenjárást a másodfokú tárgyalás előtt. Ügyfele az összeget Faragónak adta, .aki ,a ..legközelebbi megbeszélés során — nehogy szemtanúja legyen a jelenetnek — egy budapesti presszó W. C.-jében nyújtotta át a pénzt a jogtanácsosnak. Dr. Szilágyi ez alkalommal meghívatta magát egy zenés szórakozóhelyre, majd két doboz külföldi cigarettát is vásároltatott magának kliensével,' 70 forintért. Az ítélet felfüggesztésében reménykedő S. Sándor minden anyagi áldozatra kész volt, s még akkor sem gyanakodott, amikor a jogtanácsos 1500 forintért egy ügyvédet fogadtatott fel védelmére. A másodfokú bíróság helyben hagyta S. Sándor büntetését, ám dr. Szilágyi tovább hitegette ügyfelét, aki még mindig reménykedett. Elhitte, hogy a jogtanácsos a Mátyás pincében találkozott egyik ismerősével, aki segít majd rajta, de az ügyet sajnálatos módon akkor nem tudták megbeszélni, mert az ismerős közben berúgott. Elhitte, hogy a jogtanácsos közvetlenül a börtönbe vonulás előtt megszerzi számára a kegyelmet, de erre hiába várt. Több hazugságot már nem volt ideje elhinni, mert időközben lecsukták... Doktor úr a háttérben Az italbolti elárusító jóvoltából egykettőre népszerűvé vált „doktor úr” pedig a borozóban, illetve Faragó lakásán folytatta a félfogadást. Zs. István bajba jutott unokája ügyében jelentkezett, a fiatalembert súlyos testi sértésért letartóztatta a rendőrség. A nagyapa ezer forintját a jogtanácsos visszautasította, eny- nyiért nem vállalta a pártfogást. Zs. István ezután kétezer forinttal megemelte a honoráriumot, mivel Faragó is biztatta: minél több a pénz, annál hamarabb szabadul a gyerek ... Dr. Szilágyi nem tett, s természetesen nem is tehetett semmit védence érdekében, így aztán az unoka 1 év 2 hónapra bevonult a börtönbe... A becsapott ügyfelek hiába is kérték volna, de nem is merték visszakövetelni pénzüket, a jogtanácsosról ugyanis már az a hír járta — s ezt a doktor úr is terjesztette —: olyan nagy ember, akiből csak három-négy van az országban ... A súlyos testi sértésért 5 hónapra elítélt P. Antal is a hiszékeny emberek közé tartozott, amikor büntetése felfüggesztését kérve, száz forinttal a jogtanácsos elé járult. A doktor úr megígérte, megpróbálja a lehetetlent, s ennek fejében még 660 forintot zsebre vágott. Többet csak azért nem, mert P. Antal megkezdte büntetése letöltését. Hasonló eredményességgel intézte a következő kliens, H. József fiának ügyét: a fiatalember jogosítványát ittas járművezetésért bevonta a rendőrség. Jó összeköttetéseire hivatkozva, dr. Szilágyi elvállalta, hogy visszaszerzi a jogosítványt. Kétszer 1700 forintot vett fel ezen a címen, majd amikor a büntetőeljárás megindult, rávette H. Józsefet, hogy fogadjon fel egy védőügyvédet 650 forintért. „íjn majd a háttérből irányítom az akciót” — mondta, s ezután H. József fiát 10 hónapi javítónevelő munkára ítélték. Ügyfelének reklamálására kapásból válaszolt: ha ő nem intézkedik, a fiút börtönbe csukták volna. S H. Józseftől kért még egy üveg whiskyt... Sikertelen védekezés Az italbolti irodában leendő autósok is jelentkeztek, akik tanfolyam nélkül szerettek volna vezetői vizsgát tenni. Erre egyébként is volt lehetőség, így a jogtanácsos ezekben az esetekben valóban intézkedett, természetesen nem csekély honoráriumért. Ügyfelei viszont annyira bíztak a protekcióban, hogy nem készültek fel a vizsgákra, amelyeken egymás után megbuktak. Dr. Szilágyi Artúr összesen több mint 15 ezer forintot keresett az üzleten, s ahogy másokat sem tudott kihúzni a bajból, magát sem tudta megvédeni a bíróság előtt. A bizonyítékok rácáfoltak védekezésére, bűnössége — a hivatalos befolyással üzletszerűen elkövetett üzérkedés — beigazolódott. Mint a bíróság megállapította, bűncselekményének társadalmi veszélyessége nagyfokú, mivel egyszerű emberek hiszékenységét kihasználva, azt a látszatot keltette, hogy befolyást gyakorolhat az igazságszolgáltatásra. A Pest megyei Bíróság dr. Várady Béla tanácsa Faragó Andrást 1 évi börtönre ítélte. Dr. Szilágyi Artúr büntetése 3 évi börtön, ezenkívül 3 évre eltiltották a közügyektől és a jogi szakképzettséget igénylő foglalkozástól. Szilnyai Jenő «
