Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-12 / 60. szám

1966. MÁRCIUS 12., SZOMBAT w*ar MECVEI ^rfap 3 Kedvez az időjárás, gyorsabb is lehetne a kinti munka Megyei tanácskozás a legsürgősebb tennivalókra Napjaink legfontosabb ten­nivalóiról, a mezőgazdasági munkák kezdéséről, illetve a szántás-vetés meggyorsításáról tárgyaltak tegnap délelőtt a megyei tanács székházában a városok és járások vezető szakemberei. A vitaindító tá­jékoztatóban a megyei mező- gazdasági osztály vezetője töb­bek között elmondotta — no­ha továbbra is szokatlanul kedvez az időjárás — sokhe­lyütt még nem használják ki a ter­melőszövetkezetekben a tartós enyheséget. Például — kivéve a nedves, belvízfoltos területeket — a partosabb részeken mindenütt zavartalanul dolgozhatnak a szántó traktorok és a vetőgé­pek. Mezőgazdaságunk munká­saira ebben az esztendőben is nagy feladat vár. Legalább négy és fél, öt százalékkal kell növelniök a bruttó termelést, s tovább kell szilárdítaniok a gazdálkodást. E célkitűzés megvalósításához máris kedve­ző feltételeket kínál a korábbi munkakezdés lehetősége. Az osztályvezető részletesen szólt a cselekvést fékező, sok­felé eluralkodott helytelen szemléletről, a kényelemszere­tetről, a túlzott nyugodtságról. Hangsúlyozta, hogy a tavasz során Pest megyében 600 ezer hold vár megművelésre. Még mindig nagy terüle­ten, mintegy 30 ezer hol­don áll lábon az őszről kint maradt kukoricaszár, sürget az őszi vetés ápolása, de a koraiak vetése is. Ezeket a munkákat gondos szervezés­sel lehet időben és jó minő­ségben elvégezni. Nyugtalaní­tó, hogy a gépek javítói még mindig adósak 403 eke, 173 ve­tőgép, 145 növényvédő gép, és 126 műtrágyaszóró javításá­val. Az értekezlet részvevői pontról pontra megtárgyalták a legfonto­sabb feladatokat, sok szó esett az új mechaniz­musról, a tervezés, a gazdasá­gosság és a termelőszövetke­zeti mozgalmi élet egyéb idő­szerű kérdéseiről is. Végül va­lamennyien egyetértettek ab­ban, hogy a legsürgősebb most a tavaszi munkák meggyorsí­tása. s. p. Az alkotás legendái AZ INGERÜLT HANG. az érvelést mellőző sértődött kifakadás a felmondási kére­lem alátámasztását szolgálta. A fiatal mérnök — aki négy évig az üzem társadalmi ösz­töndíját élvezte — hét hóna­pot töltött az üzemben. Most menni akar, vállalva az ösz­töndíj visszafizetését, mitsem törődve azzal, hogy az üzem­nek nem pénz, mérnök kell. Indoka: úgy hitte, alkotásra nyílik módja, de „itt csak egy­hangú rutinmunkát végző mérnök lett belőle.” Az eset nem általánosítható, de nem is ritka kivétel, s nemcsak fiatal, hanem idősebb műsza­kiak is vannak, akik hason­lóan vélekednek. E nézetek forrósa az alkotás leszűkített értelmezése, képvi­selői egy, már-már szabadalom számba menő új konstrukció­nál, a kutatóintézetben vég­zett munkánál, a fejlesztési csoportnál nagy technikai apparátussal lefolytatott kísér­leteknél vonják meg az alko­tás határát. Szürke üzemépü­letek, gépzúgás, olajtól csillo­gó munkadarabok, napi felmé­rési feladatok közepette alko­tás? Nem, — rázzák tagadóan a fejüket — nem lehet. Hamis legendák lengik körül az alko­tás tisztaszép fogalmát. A misztifikáció ködébe burkol­tan csak az tűnik alkotásnak, ami „nagy”, ami „még soha nem volt”, ami feltűnést kelt, s kirekesztik e fogalomkörből mindazt, ami feltétele s alap­ja a kiugró alkotásoknak, a közvetlen termelőmunka kor­szerűsítését, az olaj és gépzú­gás közepette született újat, kevésbé látványosat ugyan, de nélkülözhetetlent. TÉVEDÉS FELFOGNI úgy az alkotást — a szó anyagi­műszaki, s nem művészi értel­mében — mint különleges kö­rülmények között létrejövő kivételes pillanatot. Az emlí­tett fiatal mérnök, s a hozzá hasonlóan gondolkodók a leg­lényegesebbet nem érzékelik: azt, hogy az alkotás — fo­lyamat. Vajon attól, aki „csak” üzemmérnök, megta­gadták az alkotás lehetőségét? A gépek helyes technológiai sorrendjének kialakítása, az optimális programozás, a gyár újítási feladattervében foglal­tak megvalósítása — egy-egy példa arra, hogyan, hol nyí­lik mód az alkotásra. Inkább ott a baj, hogy a műszakiak egy része az alapot jelentő műszaki-technikai fejlődés­től elvonatkoztatva keresi az alkotás lehetőségét, s veszni hagyja a hétköznapok kínálta alkalmakat. Frappáns választ adott a felmondását szorgalmazó fia­tal mérnöknek a gyár főmér­nöke: megemlítette, hogy élve az új prémiumrendelet nyúj­totta lehetőséggel, éppen egy hete tűztek ki ötvenezer fo­rint célprémiumot az egyik gyártmány új technológiájá­nak kidolgozására, amely ki­küszöböli a jelenleg meglévő, minőségrontó tényezőket. „A jó megoldást öntől is szívesen elfogadjuk” — mondotta a fő­mérnök, s az alkotás lehetősé­gét reklamáló üzemmérnök erre bizony semmit sem feled­hetett. És végképp visszakozót fújt — visszavéve a felmondá­si kérelmet — amikor a fő­mérnök még négy, fentihez Az árvízi tapasztalatok alapián módosítják a városrendezési terveket Az árvízvédelemben, a buz­gárok, a belvizek okozta ká­rok helyreállításában az el­múlt nyáron — sajnos — nagy tapasztalatokat szerzett hazánk lakossága, és vala­mennyi illetékes szerv. E kényszerű tapasztalatokat azonban már perspektiviku­san hasznosítják, a sok kár tehát haszon­nal is jár az árvízvéde­lem és a városrendezés távlati terveiben. — A tavalyi károk hely­rehozása már a végénél tart — mondotta Papp Lajos, az Építésügyi Minisztérium szak- igazgatási főosztályának ve­zetője. — Az árvíz sújtotta területeken 4452 épület ron­gálódott meg, ezekből de­A ceglédi példa Nem kis gond miatt főtt napokon át a Ceglédi Vá­rosi Tanács vezetőinek fe­je: a városban megkezdő­dő jelentős építkezések mi­att szükségessé vált a „Bü­dösárok” elterelése. Az új csatornamedret építő Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot a rendkívül hosszadalmas és fenyegető árvíz a munka abbahagyá­sára kényszerítette, erőire a Tisza mentén volt szük­ség. A beruházási-építési munkáknál szokatlan ösz- szefogással két vállalat húzta ki a bajból a vá­rost: a Vízkutató és Fúró Vállalat, valamint a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Szokatlan össze­fogással — s ezt nem győz­zük hangsúlyozni: a ceglé­di példa ezért nemcsak említésre méltó, hanem va­lóban jelentős. Az építke­zések, beruházások előké­szítettsége — s ezt a KSH Pest megyei Igazgatóságá­nak a második ötéves terv irányelveinek megvalósu­lásáról közzétett jelentése is megállapítja — sajnos, még mindig nem megfele­lő, nem javult a kívánt mértékben. Már az előké- szitő-felvonuló munkák so­rán — épületek szanálá­sa, közművesítés, szállító- kapacitás biztosítása stb. — az esetek 30—35 száza­lékában túllépik a meg­szabott határidőt a kivite­lezők. Cegléden — az ál­lami lakótelep és a kórház építésének megkezdésénél — ennek éppen az ellen­kezője következett be: a tervezettnél rövidebb idő alatt végeznek a munká­val, mert — végre — a közérdek megértésre talált az említett vállalatoknál. örvendetes, hogy a ceg­lédi példa nem egyedül­álló. A megye másik ré­szén, a nemrég várossá előlépett Gödöllőn már a jő előkészítés, az átgon­doltság gyümölcseit élve­zik. Az építkezések kon­centráltsága — mely me­gyei viszonylatban lassan, de javult öt esztendő alatt — döntő kérdés: szerve- zésileg is, gazdaságilag is. Gödöllőn a lakásépítkezé­sek mellett az agráregye­tem bővítési munkáit, va­lamint a Humán Oltó­anyaggyár felépítését úgy szervezték meg, hogy nem­csak a szállítás, hanem az építő és szerelő szakmun­kások foglalkoztatásának legjobb hatásfokát is biz­tosíthatják. Zsebbevágó ügy ez: nemcsak az építte­tőknek, hanem az építők­nek is. Az építtetőknek, mert nem kötbérekre, ha­nem a létesítményekre van szükségük; az építőknek, mert kötbér fizetése he­lyett ők kapnak pénzt, hi­szen ki irigyelné a határ­időre és jó minőségben dolgozó építőmunkásoktól, műszakiaktól a plusz fo­rintokat? Egy időben csak a mér­leg egyik oldalán — a kö­vetelnél sorakoztak téte­lek. Igaz, most sem kevés az „elcsúszó”, újabb és újabb határidőkre eltolódó építkezés: említhetjük a nagykőrösi óvoda építését, a ceglédi csatornázást, ahol már a tervezésnél alapvető tényezőket nem vettek figyelembe, de ngyanakkor a két említett, pozitív példán túl, nő azon építkezések száma is — például a Bugyi községbeli ötven gyermeket befogadó óvoda, a szigetszentmiklósi négytantermes iskola — ahol az építők állják a szavukat, illetve ahol meg­találták a kibúvók keresé­se helyett az egyedül cél­ravezető módszert. Emberi és anyagi erő összefogását, s annak jól szervezett, te­hát gazdaságos felhaszná­lását. így is lehet tehát beruházni, építeni. Illetve — csak így lenne sza­bad! cember végéig 2732-t állí­tottak teljesen helyre, június 30-ig pedig további 880 épü­let helyreállítása fejeződik be Az összedőlt 1206 épület­ből 633 újjáépült házba már beköltöztek a lakók, 384 épí­tése pedig folyamatban van. A legnagyobb károk Baranya és Vas megyében keletkez­tek» •>- elsősorban Mohácson, ahol a buzgárok következté­ben 252 ház vált helyreál- líthatatlanná. Ezek helyén 110 már újjáépült, lakói be is költöztek, 65 házat most építenek újjá. Mohácson egyébként 90 állami lakás is épül a hajléktalanokká vál­tak számára, a második negyedév vé­gére valamennyit átad­ják a károsultaknak. Vas megyében 371 házat pusz­tított el az ár helyreállítha- tatlanul, ebből 311 elké­szült, 60 ház folyamatban levő építkezése hamarosan befejeződik. — A lappangó talajvíz utólag is sok kárt okozott az árvíz sújtotta területeken. Több helyen dőltek össze házak az év végén is, mint például decemberben Újpesten. Az újjáépítéshez a típustervek, vagy ajánlott tervek szerint épülő házakhoz az OTP mindenütt száz százalékos kamatmentes kölcsönt biz­tosított 25 évi törlesztésre. Mohács, Szentendre, Le­ányfalu árterületein saj­nos nem lehet újjáépí­teni a rombadőlt háza­kat. Ezek a károsultak cseretel­ket kapnak. A továbbra is veszélyeztetett területeken a városrendezési terveket mó­dosítják, és folyamatosan végzik a gátépítési, gáterő­sítési munkákat. Az újjáépí­tést minden területen a he­lyi adottságoknak megfele­lően hajtják végre. V. A. Magyar-angol kulturális csereprogram 1966—1968-ra Pénteken a Kulturális Kap­csolatok Intézetében — a március 8. és 11. között Bu­dapesten tartott magyar—an­gol kulturális tárgyalások eredményeképpen — aláírták az 1966—1968. évre szóló ma­gyar—angol kulturális csere- propramoL Fehérjedúsítás - ammóniával Bemutató: március 15-én Érdekes, és a takarmány- gazdálkodásban nagy jelen­tőségű új eljárást alkalmaz­nak a Gödöllői Agrártudo­jHárom év alatt 23 utcában gyűlt ki a villany Tápiószecsön Jól sáfárkodott a lakosság pénzével a tápiószecsői ta­nács végrehajtó bizottsága: 23 utcát villamosítottak a községfejlesztési alapból az elmúlt három év során. Né­hány újonnan épült utca­szakasz kivételével, ezzel lé­nyegében befejezték a község villamosítását De az új tele­püléseket is rövid időn be­lül be kívánják kapcsolni a világítási hálózatba. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet a tanács vb az OTP-telkek árusítása révén akarja megteremteni. Éveken át folyt a parcellázáshoz szük­séges kisajátítási eljárás a községben. Ez ideig mintegy 1 millió forintot fordítottak az ezzel kapcsolatos mérnöki munkák költségeire, illetve a kártalanításokra. Most — nemrégiben — végre meg­kezdhették a telkek árusítá­sát Az idei községfejlesztési terv ravatalozó építését irá­nyozta elő Tápiószecsön. A lakosság által felajánlott tár­sadalmi munka értékét is beleszámítva, 150 000 forintos költséggel fogják felépíteni. mányi Egyetem takarmányo­zás- és tejgazdaságtani tan­székén: a silótakarmány fe­hérjetartalmát ammóniaoldat­tal növelik. Egy mázsa szi- lázsra például 1 liter 25 szá­zalékos ammóniát locsolna--; s ily módon az alaptakarmány 2—3 literrel biztosít maga­sabb tej hozamot. Az új el­járást a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület és a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya március 15-én, ked­den délelőtt 10 órakor mu­tatja be Gödöllőn az Ag­rártudományi Egyetem tan­gazdaságának a központjában. Ugyanakkor tapasztalatcserét is rendeznek s dr. Baintner Károly egyetemi tanár tart előadást „Szalmiákszesz fel­használása a szarvasmarha takarmányozásában” címmel. x aci éó gazdája nyitja a földet Régi már az eke, de „munkatársai” sem tartoznak a legifjabbak köz.. A szorgoskodó, jól táplált fénylőszőrű Lacin nem látszik a kora, a 15 esztendő, de fia­talos gazdájáról, Zsigri And­rásról sem gondolná senki, aki nem tudja, hogy már csak egy év választja el a hatodik x-tői. Az ötödik lova már Laci András bácsinak, ö soha nem végzett csak és kizárólagosan paraszti munkát, mert min­dig eljárt innen, a gödöllői Bazsakról, az iparba dolgozná. De emellett persze, néhány holdon gazdálkodott is. Hát ehhez, meg az adódó fuvarok­hoz van szükség Lacira, a szorgalmas munkatársra. Most éppen sógora gyümölcsösét szántja András bácsi, árpa ke­rül majd a szépen gondozott fasorok közé. — Idén hamar megjött a ta­vasz, a szép idő, jól esik bi­zony kint a szabad levegőn, — mondja András bácsi. — Mert tudja, az árammérőben a fűtésnél dolgozom, a gáztól néha majd megfúl az ember. Nevet és kacsint hozzá egyet: — Néhány nap szabadság itt kint a napsütésben és a me­nyecskéket is jobban nézeget: az ember. (Kép és szöveg: Gábor—Hetesi) hasonló, valóban alkoto mun­kára módot adó feladatot em­lített, s közötte két olyat, amelyek éppen mérnökünk üzemében várnak megoldásra! I VANNAK TEHÁT, s nem! kis számmal, az üzemekben is | alkotói feladatok, de megtör- I tértik — mint az említett eset- | ben — hogy az erdőtől nem j látják a fát, azaz az általá­nosságban emlegetett alkotási vágy elvonja a figyelmet a konkrét alkotói feladatoktól. És még valami: a műszaki­technikai haladás mindinkább kollektív munkává lesz, egy- egy nagyszerű technikai alko- | tás mind kevésbé független j más területek fejlődésétől. Az űrhajók — hogy a technikai maximumot említsük — több tucatnyi iparág szintézisét jelentik, de például a világ- viszonylatban is nagy elisme­rést szerzett magyar nukleáris műszerek nemcsak konstruk­tőreiket dicsérik, hanem a precíziós megmunkáló gépek alkotóit, a különleges fémöt­vözeteket előállító kohászatot, s így tovább. A TECHNIKA TÖRTÉNE­TE s ezen belül századunk igen sok legendás alkotást tart számon; a legendás alkotások azonban nem azonosak az al­kotás legendáival. A fiatal mérnök esete ezért tanulsá­gos. És ha komolyan veszi ő is, más is a tanulságot, akkor szegényebbek lesznek ugyan néhány legendával, de mér­hetetlenül gazdagabbak mind­azzal, amit feladatként, még­pedig erőt, tehetséget próbára tevő feladatként kínálnak a munkás és alkotó — hétköz­napok. M. O. Szakszervezeti küldöttség utazott Vietnamba és Koreába Brutyó Jánosnak, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága póttag­jának vezetésével, a Viet­nami Dolgozók Általános Szövetségének meghívására pénteken szakszervezeti kül­döttség utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ba. A küldöttség látogatást tesz a Koreai Népi Demokra- ! tikus Köztársaságban is. Péter János távirata Péter János külügyminisz­ter táviratban fejezte ki jó­kívánságait Ousmane Ba- nak, a Mali Köztársaság külügyminiszterének a ma­gyar—mali diplomáciai kap­csolatok felvételének ötödik évfordulója alkalmából. Hazautazott Moszkvából I a magyar újságíró-küldöttség Pénteken délben hazauta­zott Moszkvából az a há­romtagú magyar újságíró-kül­döttség, amely Kelen Bélá­nak, az Esti Hírlap főszer­kesztőjének vezetésével két hetet töltött a Szovjetunió­ban. A küldöttség tagja I volt Ruffy Péter, a Ma­gyar Nemzet főmunkatársa és Baktai Ferenc, a Nép­szava főmunkatársa. Domboldalba fölnyúló gyü­mölcsöskertben hasítja a régi eke a tarlót, s forgatja, porha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom