Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-12 / 60. szám

1966. MÁRCIUS 12., SZOMBAT

w*ar MECVEI

^rfap

3

Kedvez az időjárás, gyorsabb is lehetne a kinti munka

Megyei tanácskozás a legsürgősebb tennivalókra

Napjaink legfontosabb tennivalóiról, a mezőgazdasági munkák kezdéséről, illetve a szántás-vetés meggyorsításáról tárgyaltak tegnap délelőtt a megyei tanács székházában a városok és járások vezető szakemberei. A vitaindító tájékoztatóban a megyei mező- gazdasági osztály vezetője többek között elmondotta — noha továbbra is szokatlanul kedvez az időjárás — sokhelyütt még

nem használják ki a termelőszövetkezetekben a tartós enyheséget. Például — kivéve a nedves, belvízfoltos területeket — a partosabb részeken mindenütt zavartalanul dolgozhatnak a szántó traktorok és a vetőgépek.

Mezőgazdaságunk munkásaira ebben az esztendőben is nagy feladat vár.

Legalább négy és fél, öt százalékkal kell növelniök a bruttó termelést, s tovább kell szilárdítaniok a gazdálkodást. E célkitűzés megvalósításához máris kedvező feltételeket kínál a korábbi munkakezdés lehetősége.

Az osztályvezető részletesen

szólt a cselekvést fékező, sokfelé eluralkodott helytelen szemléletről, a kényelemszeretetről, a túlzott nyugodtságról. Hangsúlyozta, hogy a tavasz során Pest megyében 600 ezer hold vár megművelésre.

Még mindig nagy területen, mintegy 30 ezer holdon áll lábon az őszről kint maradt kukoricaszár, sürget az őszi vetés ápolása, de a koraiak vetése is. Ezeket a munkákat gondos szervezéssel lehet időben és jó minőségben elvégezni. Nyugtalanító, hogy a gépek javítói még mindig adósak 403 eke, 173 vetőgép, 145 növényvédő gép, és 126 műtrágyaszóró javításával.

Az értekezlet részvevői pontról pontra

megtárgyalták a legfontosabb feladatokat,

sok szó esett az új mechanizmusról, a tervezés, a gazdaságosság és a termelőszövetkezeti mozgalmi élet egyéb időszerű kérdéseiről is. Végül valamennyien egyetértettek abban, hogy a legsürgősebb most a tavaszi munkák meggyorsítása.

s. p.

Az alkotás legendái

AZ INGERÜLT HANG. az

érvelést mellőző sértődött kifakadás a felmondási kérelem alátámasztását szolgálta. A fiatal mérnök — aki négy évig az üzem társadalmi ösztöndíját élvezte — hét hónapot töltött az üzemben. Most menni akar, vállalva az ösztöndíj visszafizetését, mitsem törődve azzal, hogy az üzemnek nem pénz, mérnök kell. Indoka: úgy hitte, alkotásra nyílik módja, de „itt csak egyhangú rutinmunkát végző mérnök lett belőle.” Az eset nem általánosítható, de nem is ritka kivétel, s nemcsak fiatal, hanem idősebb műszakiak is vannak, akik hasonlóan vélekednek.

E nézetek forrósa az alkotás leszűkített értelmezése, képviselői egy, már-már szabadalom számba menő új konstrukciónál, a kutatóintézetben végzett munkánál, a fejlesztési csoportnál nagy technikai apparátussal lefolytatott kísérleteknél vonják meg az alkotás határát. Szürke üzemépületek, gépzúgás, olajtól csillogó munkadarabok, napi felmérési feladatok közepette alkotás? Nem, — rázzák tagadóan a fejüket — nem lehet. Hamis legendák lengik körül az alkotás tisztaszép fogalmát. A misztifikáció ködébe burkoltan csak az tűnik alkotásnak,

ami „nagy”, ami „még soha nem volt”, ami feltűnést kelt, s kirekesztik e fogalomkörből mindazt, ami feltétele s alapja a kiugró alkotásoknak, a közvetlen termelőmunka korszerűsítését, az olaj és gépzúgás közepette született újat, kevésbé látványosat ugyan, de nélkülözhetetlent.

TÉVEDÉS FELFOGNI úgy az alkotást — a szó anyagiműszaki, s nem művészi értelmében — mint különleges körülmények között létrejövő kivételes pillanatot. Az említett fiatal mérnök, s a hozzá hasonlóan gondolkodók a leglényegesebbet nem érzékelik: azt, hogy az alkotás — folyamat. Vajon attól, aki „csak” üzemmérnök, megtagadták az alkotás lehetőségét? A gépek helyes technológiai sorrendjének kialakítása, az optimális programozás, a gyár újítási feladattervében foglaltak megvalósítása — egy-egy példa arra, hogyan, hol nyílik mód az alkotásra. Inkább ott a baj, hogy a műszakiak egy része az alapot jelentő műszaki-technikai fejlődéstől elvonatkoztatva keresi az alkotás lehetőségét, s veszni hagyja a hétköznapok kínálta alkalmakat.

Frappáns választ adott a felmondását szorgalmazó fiatal mérnöknek a gyár főmérnöke: megemlítette, hogy élve az új prémiumrendelet nyújtotta lehetőséggel, éppen egy hete tűztek ki ötvenezer forint célprémiumot az egyik gyártmány új technológiájának kidolgozására, amely kiküszöböli a jelenleg meglévő, minőségrontó tényezőket. „A jó megoldást öntől is szívesen elfogadjuk” — mondotta a főmérnök, s az alkotás lehetőségét reklamáló üzemmérnök erre bizony semmit sem feledhetett. És végképp visszakozót fújt — visszavéve a felmondási kérelmet — amikor a főmérnök még négy, fentihez

Az árvízi tapasztalatok alapián módosítják a városrendezési terveket

Az árvízvédelemben, a buzgárok, a belvizek okozta károk helyreállításában az elmúlt nyáron — sajnos — nagy tapasztalatokat szerzett hazánk lakossága, és valamennyi illetékes szerv. E kényszerű tapasztalatokat azonban már perspektivikusan hasznosítják, a sok kár tehát haszonnal is jár az árvízvédelem és a városrendezés távlati terveiben.

— A tavalyi károk helyrehozása már a végénél tart — mondotta Papp Lajos, az Építésügyi Minisztérium szak- igazgatási főosztályának vezetője. — Az árvíz sújtotta területeken 4452 épület rongálódott meg, ezekből deA ceglédi példa

Nem kis gond miatt főtt napokon át a Ceglédi Városi Tanács vezetőinek feje: a városban megkezdődő jelentős építkezések miatt szükségessé vált a „Büdösárok” elterelése. Az új csatornamedret építő Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot a rendkívül hosszadalmas és fenyegető árvíz a munka abbahagyására kényszerítette, erőire a Tisza mentén volt szükség. A beruházási-építési munkáknál szokatlan ösz- szefogással két vállalat húzta ki a bajból a várost: a Vízkutató és Fúró Vállalat, valamint a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Szokatlan összefogással — s ezt nem győzzük hangsúlyozni: a ceglédi példa ezért nemcsak említésre méltó, hanem valóban jelentős. Az építkezések, beruházások előkészítettsége — s ezt a KSH Pest megyei Igazgatóságának a második ötéves terv irányelveinek megvalósulásáról közzétett jelentése is megállapítja — sajnos, még mindig nem megfelelő, nem javult a kívánt mértékben. Már az előké- szitő-felvonuló munkák során — épületek szanálása, közművesítés, szállító- kapacitás biztosítása stb.

— az esetek 30—35 százalékában túllépik a megszabott határidőt a kivitelezők. Cegléden — az állami lakótelep és a kórház építésének megkezdésénél

— ennek éppen az ellenkezője következett be: a tervezettnél rövidebb idő alatt végeznek a munkával, mert — végre — a közérdek megértésre talált az említett vállalatoknál.

örvendetes, hogy a ceglédi példa nem egyedülálló. A megye másik részén, a nemrég várossá előlépett Gödöllőn már a jő előkészítés, az átgondoltság gyümölcseit élvezik. Az építkezések koncentráltsága — mely megyei viszonylatban lassan, de javult öt esztendő alatt

— döntő kérdés: szerve- zésileg is, gazdaságilag is. Gödöllőn a lakásépítkezések mellett az agráregyetem bővítési munkáit, valamint a Humán Oltóanyaggyár felépítését úgy szervezték meg, hogy nemcsak a szállítás, hanem az építő és szerelő szakmunkások foglalkoztatásának legjobb hatásfokát is biztosíthatják. Zsebbevágó ügy ez: nemcsak az építtetőknek, hanem az építőknek is. Az építtetőknek, mert nem kötbérekre, hanem a létesítményekre van szükségük; az építőknek, mert kötbér fizetése helyett ők kapnak pénzt, hiszen ki irigyelné a határidőre és jó minőségben dolgozó építőmunkásoktól, műszakiaktól a plusz forintokat?

Egy időben csak a mérleg egyik oldalán — a követelnél sorakoztak tételek. Igaz, most sem kevés az „elcsúszó”, újabb és újabb határidőkre eltolódó építkezés: említhetjük a

nagykőrösi óvoda építését, a ceglédi csatornázást, ahol már a tervezésnél alapvető tényezőket nem vettek figyelembe, de ngyanakkor a két említett, pozitív példán túl, nő azon építkezések száma is — például a Bugyi községbeli ötven gyermeket befogadó óvoda, a szigetszentmiklósi négytantermes iskola — ahol az építők állják a szavukat, illetve ahol megtalálták a kibúvók keresése helyett az egyedül célravezető módszert. Emberi és anyagi erő összefogását, s annak jól szervezett, tehát gazdaságos felhasználását. így is lehet tehát beruházni, építeni. Illetve

— csak így lenne szabad!

cember végéig 2732-t állítottak teljesen helyre, június 30-ig pedig további 880 épület helyreállítása fejeződik be Az összedőlt 1206 épületből 633 újjáépült házba már beköltöztek a lakók, 384 építése pedig folyamatban van. A legnagyobb károk Baranya és Vas megyében keletkeztek» •>- elsősorban Mohácson, ahol a buzgárok következtében 252 ház vált helyreál- líthatatlanná. Ezek helyén 110 már újjáépült, lakói be is költöztek, 65 házat most építenek újjá. Mohácson egyébként 90 állami lakás is épül a hajléktalanokká váltak számára,

a második negyedév végére valamennyit átadják a károsultaknak.

Vas megyében 371 házat pusztított el az ár helyreállítha- tatlanul, ebből 311 elkészült, 60 ház folyamatban levő építkezése hamarosan befejeződik.

— A lappangó talajvíz utólag is sok kárt okozott az árvíz sújtotta területeken. Több helyen dőltek össze házak az év végén is, mint például decemberben Újpesten. Az újjáépítéshez a típustervek, vagy ajánlott tervek szerint épülő házakhoz az OTP mindenütt száz százalékos kamatmentes kölcsönt biztosított 25 évi törlesztésre.

Mohács, Szentendre, Leányfalu árterületein sajnos nem lehet újjáépíteni a rombadőlt házakat.

Ezek a károsultak cseretelket kapnak. A továbbra is veszélyeztetett területeken a városrendezési terveket módosítják, és folyamatosan végzik a gátépítési, gáterősítési munkákat. Az újjáépítést minden területen a helyi adottságoknak megfelelően hajtják végre.

V. A.

Magyar-angol kulturális csereprogram 1966—1968-ra

Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében — a március 8. és 11. között Budapesten tartott magyar—angol kulturális tárgyalások eredményeképpen — aláírták az 1966—1968. évre szóló magyar—angol kulturális csere- propramoL

Fehérjedúsítás - ammóniával

Bemutató: március 15-én

Érdekes, és a takarmány- gazdálkodásban nagy jelentőségű új eljárást alkalmaznak a Gödöllői AgrártudojHárom év alatt 23 utcában gyűlt ki a villany Tápiószecsön

Jól sáfárkodott a lakosság pénzével a tápiószecsői tanács végrehajtó bizottsága: 23 utcát villamosítottak a községfejlesztési alapból az elmúlt három év során. Néhány újonnan épült utcaszakasz kivételével, ezzel lényegében befejezték a község villamosítását De az új településeket is rövid időn belül be kívánják kapcsolni a világítási hálózatba.

Az ehhez szükséges anyagi fedezetet a tanács vb az OTP-telkek árusítása révén akarja megteremteni. Éveken át folyt a parcellázáshoz szükséges kisajátítási eljárás a községben. Ez ideig mintegy 1 millió forintot fordítottak

az ezzel kapcsolatos mérnöki munkák költségeire, illetve a kártalanításokra. Most — nemrégiben — végre megkezdhették a telkek árusítását

Az idei községfejlesztési terv ravatalozó építését irányozta elő Tápiószecsön. A lakosság által felajánlott társadalmi munka értékét is beleszámítva, 150 000 forintos költséggel fogják felépíteni.

mányi Egyetem takarmányozás- és tejgazdaságtani tanszékén: a silótakarmány fehérjetartalmát ammóniaoldattal növelik. Egy mázsa szi- lázsra például 1 liter 25 százalékos ammóniát locsolna--; s ily módon az alaptakarmány 2—3 literrel biztosít magasabb tej hozamot. Az új eljárást a Magyar Agrártudományi Egyesület és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya március 15-én, kedden délelőtt 10 órakor mutatja be Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem tangazdaságának a központjában. Ugyanakkor tapasztalatcserét is rendeznek s dr. Baintner Károly egyetemi tanár tart előadást „Szalmiákszesz felhasználása a szarvasmarha takarmányozásában” címmel.

x

aci

éó

gazdája

nyitja a földet Régi már az eke, de „munkatársai” sem tartoznak a legifjabbak köz.. A szorgoskodó, jól táplált fénylőszőrű Lacin nem látszik a kora, a 15 esztendő, de fiatalos gazdájáról, Zsigri Andrásról sem gondolná senki, aki nem tudja, hogy már csak egy év választja el a hatodik x-tői.

Az ötödik lova már Laci András bácsinak, ö soha nem végzett csak és kizárólagosan paraszti munkát, mert mindig eljárt innen, a gödöllői Bazsakról, az iparba dolgozná. De emellett persze, néhány holdon gazdálkodott is. Hát ehhez, meg az adódó fuvarokhoz van szükség Lacira, a szorgalmas munkatársra. Most éppen sógora gyümölcsösét szántja András bácsi, árpa kerül majd a szépen gondozott fasorok közé.

— Idén hamar megjött a tavasz, a szép idő, jól esik bizony kint a szabad levegőn, — mondja András bácsi. — Mert tudja, az árammérőben a fűtésnél dolgozom, a gáztól néha majd megfúl az ember.

Nevet és kacsint hozzá egyet:

— Néhány nap szabadság itt kint a napsütésben és a menyecskéket is jobban nézeget: az ember.

(Kép és szöveg: Gábor—Hetesi)

hasonló, valóban alkoto munkára módot adó feladatot említett, s közötte két olyat, amelyek éppen mérnökünk üzemében várnak megoldásra! I

VANNAK TEHÁT, s nem! kis számmal, az üzemekben is | alkotói feladatok, de megtör- I tértik — mint az említett eset- | ben — hogy az erdőtől nem j látják a fát, azaz az általánosságban emlegetett alkotási vágy elvonja a figyelmet a konkrét alkotói feladatoktól. És még valami: a műszakitechnikai haladás mindinkább kollektív munkává lesz, egy- egy nagyszerű technikai alko- | tás mind kevésbé független j más területek fejlődésétől. Az űrhajók — hogy a technikai maximumot említsük — több tucatnyi iparág szintézisét jelentik, de például a világ- viszonylatban is nagy elismerést szerzett magyar nukleáris műszerek nemcsak konstruktőreiket dicsérik, hanem a precíziós megmunkáló gépek alkotóit, a különleges fémötvözeteket előállító kohászatot, s így tovább.

A TECHNIKA TÖRTÉNETE s ezen belül századunk igen sok legendás alkotást tart számon; a legendás alkotások azonban nem azonosak az alkotás legendáival. A fiatal mérnök esete ezért tanulságos. És ha komolyan veszi ő is, más is a tanulságot, akkor szegényebbek lesznek ugyan néhány legendával, de mérhetetlenül gazdagabbak mindazzal, amit feladatként, mégpedig erőt, tehetséget próbára tevő feladatként kínálnak a munkás és alkotó — hétköznapok. M. O.

Szakszervezeti küldöttség utazott Vietnamba és Koreába

Brutyó Jánosnak, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának vezetésével, a Vietnami Dolgozók Általános Szövetségének meghívására pénteken szakszervezeti küldöttség utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség látogatást tesz a Koreai Népi Demokra- ! tikus Köztársaságban is.

Péter János távirata

Péter János külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Ousmane Ba- nak, a Mali Köztársaság külügyminiszterének a magyar—mali diplomáciai kapcsolatok felvételének ötödik évfordulója alkalmából.

Hazautazott Moszkvából I a magyar újságíró-küldöttség

Pénteken délben hazautazott Moszkvából az a háromtagú magyar újságíró-küldöttség, amely Kelen Bélának, az Esti Hírlap főszerkesztőjének vezetésével két hetet töltött a Szovjetunióban. A küldöttség tagja I volt Ruffy Péter, a Magyar Nemzet főmunkatársa és Baktai Ferenc, a Népszava főmunkatársa.

Domboldalba fölnyúló gyümölcsöskertben hasítja a régi eke a tarlót, s forgatja, porha-