Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-08 / 6. szám

1966. JANUÁR 8., SZOMBAT HE«» i&Cii'ítyj :* A mag termékeny talajba hullt Termelőszövetkezeti vezetők az 1966. évi népgazdasági tervről Két hete, hogy nyilvánosság elé került az 1966. évi népgaz­dasági terv, s ez idő alatt a falvak népe, a termelőszövet­kezeti parasztság is megismer­kedett vele. Párttaggyűlése­ken, közgyűléseken tárgyalták meg: mit jelent számukra a terv, s az abban foglalt ár- és bérintézkedések. Három ter­melőszövetkezeti vezetővel be­szélgettünk, akik a maguk, s tagságuk véleményét mondot­tak eL ★ KÖNYVES JÖZSEF, A RÄ- DI ÜJ ÉLET TSZ ELNÖKE: — Taggyűlésünkön sokan szólaltak fel, s általában ked­vezően fogadták a tervet, s annak a mezőgazdaságot érin­tő kérdéseit. Örülnek annak, hogy napirendre került a ter­melőszövetkezeti tagok társa­dalombiztosítási ellátásának és családi pótlékának rendezése. Sok családot érint ez nálunk. Gondolkozók, majd tovább folytatja: — Nem mondanék igazat, ha elhallgatnám: sürgető hangok is elhangzottak, hogy mihama­rabb egy szintre kellene hozni az üzemi munkásokéval az SZTK—ellátóst, a nyugdíjat. Mi azzal nyugtattuk meg eze­ket a tagokat, hogy az első lé­pés már megtörtént, s remél­jük, kívánságuk egyszer telje­sül. A tsz elnöke nagy lehetősé­get lát a szövetkezetek önálló­ságának növekedésében. Bár amint mondja, egyelőre egy­két dolog még nem világos előtte, de ha a szövetkezetek szabadabb kezet kapnak gaz­dálkodásuk kialakítására, gyorsabb fejlődésre lehet szá­mítani. Példaként elmondja: — Száz hold nagyüzemi mál­násunk van, s az elmúlt évek­ben szörpüzemet akartunk lé­tesíteni. Az volt az elképzelé­sünk, hogy az elsőosztályú málnát értékesítjük, a többit feldolgozzuk. A Földművelés- ügyi Minisztérium is támogat­ta kérésünket, az Élelmezés- ügyi Minisztériumban azonban elakadt. A szövetkezet vezetői és tag­jai, most újra próbálkoznak. Beküldték a kérelmet, meg­kezdték az utánjárást a szörp­üzem létesítésére. Hogy miért ragaszkodnak ehhez, így indo­kolja az elnök: — Ma már világosan látjuk, hogy termelőszövetkezetünk­ben is a készpénzfizetés oldja meg a munkaerőproblémát. Tagjaink idősek, maholnap nincs olyan ember, aki meg­fogja a zsákot, a munka ne­hezebb oldalát Az év első hó­napja óta 20 forint előleget osztottunk munkaegységen­ként s ennek hatása rendkí­vül előnyös. A tagok munka­kedve is jobb, ezenkívül 15-en jöttek vissza az üzemekből. Pénz keli ahhoz, hogy megfe­lelő alapot létesítsünk a pénz­ben! jövedelemelosztáshoz. Ügy gondoljuk, a szörpüzem jó jövedelmet hoz. A rádi Űj Élet Tsz tagjai úgy érzik, hogy a nagyobb ön­állóság meghozza számukra az annyira várt szörpüzemet. SZANYISZLÖ LÁSZLÓ, A CEGLÉDI LENIN TSZ ELNÖ­KE is azzal kezdi a beszélgetésit, hogy szövetkezete tagsága ked­vezően fogadta az ár- és bér- intézkedéseket és az a tagság véleménye, hogy ez nagy se­gítséget jelent a mezőgazdaság és a termelőszövetkezeti tag­ság számára Ö személy sze­rint többször átgondolta már, hogy mit is jelent a szövetke­zet gazdálkodásának fejleszté­sében az új rendelkezés. — Szövetkezetünk, három gyenge gazdaság egyesülésé­ből alakult. Gazdasági épü­leteinket mi építettük, az ál­lam segítségével mi teremtet­tük meg a gazdálkodás alap- feltételeit. Az az igazság azon­ban, hogy a nagy hitelállo­mány, szinte elbírhatatlan te­herként nehezedik a szövet­kezetre. Az elmúlt években a visszafizetés összege elérte az egymillió forintot. Mi mindig becsületesen teljesítettük kö­telezettségeinket, de az osz­táskor derült ki, hogy kevés a pénzünk ahhoz, hogy a terve­zett jövedelmet biztosítsuk. Ugyanebben a cipőben járunk most is. Mi reménykedve vár­juk a hiitelkorrekcióit, s úgy gondoljuk, hogy terheinken könnyítenek majd — mondja a szövetkezet elnöke. A szövetkezet haszonállat­nevelésre és növénytermesz­tésre rendezkedett be. Mint ilyen gazdaság, a búza, vala­mint a sertés és marha felvá­sárlási árának növekedése eredményeként jelentős több­letbevételre számíthat. — Ezerkilencszázhatvanöt- bén 1200 hízott sértést és 150 hízott marhát, valamint 3000 mázsa gabonát értékesítettünk — folytatja Szanyiszló elvtárs. — Közel egymillió forinttal növekedik majd, hasonló ér­tékesítés mellett a szövetke­zet bevétele. Az igaz, hogy en­nek nagyobb részét a szövet­kezet fejlesztésére kell fordí­tanunk, de jut belőle a jöve­delem növelésére is. Ezen fe­lül, a gazdálkodásra fordított összeg is jól kamatozik majd. Mi a közepesen gazdálkodó tsz-ek közé tartozunk, s mint ilyen, mind a gépesítésben, mind pedig az álló- és forgó­eszköz-ellátottság tekintetében alacsony színvonalon állunk. A jövőben nagy arányú gépe­sítést tervezünk, mind a nö­vénytermelésben, mind pedig az állattenyésztésben. Köny- nyíteni akarunk a tagság munkáján, s egyúttal növelni jövedelmét. ★ ALBERT MIHÁLY, AZ AL­SÓGÖDI EGYESÜLT DUNA- MENTI TSZ ELNÖKE felso­rol egy-két olyan dolgot, amely szerinte és a tagság véleménye szerint is több jo­gos sérelmet orvosol. — Bántotta önérzetünket az a mód, ahogyan az utóbbi években a vállalatok és azok emberei velünk viselkedtek. Nagyon sokat jelent nekünk, hogy növekszik a szövetke­zetek önállósága, a kenyér- gabona kivételével a gazda­ságok adottságaiknak megfe­lelően tervezhetnek és ter­melhetek. Véleményem sze­rint ez nagy erőt szabadít fel. Nem kell olyan növényeket termelnünk, amely sem szá­munkra, sem pedig az állam számára nem volt előnyös. Az alsógödi tsz, a növény- termelés szerkezetében nem szándékozik nagyobb változ­tatást végrehajtani, mert az elnök véleménye szerint ki­alakult a helyes arány. De nagyobb területen termelnek az eddiginél takarmányt, s átszervezik a kertészetüket. Ez azonban nem annyira a szerkezetre, mint inkább a jö­vedelemre lesz hatással. Az állattenyésztésben azonban egészen nagy dolgokra ké­szülnek. — A városellátó övezetbe tartozunk, s a közeljövőben egy 300-as tehenészetet léte­sítünk. Korszerűek lesznek az épületek, s a munkafolyama­tokat teljesen gépesítjük. A munka neheze a gépekre há­rul. Ideje ennek, mert tehené­szetünkbe eddig alig-alig ta­láltunk embereket. A munka­erőhiány a fejlődés akadályá­vá vált — mondja Albert elv­társ, majd így folytatja: — A mi tehenészetünk a jobbak közé tartozik a járás­ban, de a tej önköltsége csak­nem azonos volt a felvásárló árral. Ha fejleszteni akartuk a tehenészetet, akkor a ter­melés más területeiről kellett elvonni anyagi eszközöket. A tej árának felemelése szá­munkra azt jelenti, hogy ma­ga a tehenészet fejlesztheti magát A tej felvásárlási árá­nak emelése mellett kedvező a sertés, a szarvasmarha és a kenyérgabona felvásárlási árának növelése is. — Mi sokat várunk a nyil­vánosságra hozott ár- és bér­rendezéstől. Véleményem sze- rint az önálló gazdálkodás, a néhány mezőgazdasági ter­mény és termék árának fel­emelése előnyös számunkra. Mi szövetkezeti vezetők na­Melegvíz­feltárás Gödöllőn (Tudósítónktól) Újabb nagy jelentőségű munka kezdődött a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A Palotakert alsó szakaszán az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemegységé­nek dolgozói meleg vizet ke­resnek. A kutatók feltevése az, hogy a túrái hévíz gyűjtő- medencéje egészen idáig el­nyúlik. Ha a számítások be­igazolódnak, akkor 1200 mé­teres mélységbe hatolás után percenként ezer liter 70 fokos vizet nyernek, de az is lehet­séges, hogy a fúrás eredmé­nyesebb lesz. Ebben az eset­ben a felesleges vízmennyisé­get az egyetem a városnak ad­ná. így végre felépülhetne a rég óhajtott városi fürdő. A tanulmányi tervek, amelyeket a MÉLYÉPTERV készít, ma­gukba foglalják a kútfejki­képzést és a hálózat lefekte­tésének rajzát. A szükséges költségeket az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság biz­tosítja. Az alapozási munkálatok már megkezdődtek, s a kút- építők 1966 tavaszára jelentős eredményt várnak. Csiba József A „luxemburgi stílus“ \ A divatos tánczenei játékmódok egyike a luxembur- ^ gi stílus. Ha valaki eredetét firtatná, gazdag hagyományo- ^ kát, neves előadókat lel forrásánál. Kellemes, ritmusos ze- ^ ne ez. Legalábbis a könnyűzenei — elméletben. A gya- ^ korlattal már van egy kis hiba. Hadd kezdjem azonban ^ az elején. Töredelmesen bevallom, hogy bár némileg túl- S haladtam az ifjúkort, mégis — szeretem a modern, ritmu- ^ sós tánczenét. A rádióban is szívesen hallgatom. így is- ^ merkedtem meg a luxemburgi stílussal is, s neves együt- ^ tcsekkel. Gondolom, ha nem is döntő tényező, de azért ^ része ez is az életnek. Mármint a tánczene. Amikor azon- ^ bán egyik művelődési házunk „saját” zenekarát volt sze- ^ rencsém végighallgatni... A négy nyakbanőtt hajú. s ^ enyhén ápolatlan fiatalember vad gitárgyilkoiása még ^ utánzata sem volt az említett stílusnak. Valami teljesen ^ rossz, félreértett, dilettáns módra kicsikart „stílus” voltfc ez. Mint kiderült, a kottát nem ismerik, gitározni nem ta- § nultak, csak úgy maguktól „tudnak”, s roppant büszkék $ arra, hogy nemcsak falujukban, hanem a környező közsé- $ gekben is játszottak már, s mint mondták „bepörgették a $ jónépet”. Pedig valamire való falunak manapság már „saját” ^ zenekara van: kölcsönkérni sem kell a szomszédból, ősz-^ szeáll néhány fiatalember, csinálnak valamit hangszerei- J ken — zene. Különösen télen kapósok a maguk kinevezte^ tánczenei tudorok, s ha valakiben megmoccan a gyanú, ^ valóban zene-e az, amit hangszereikből kikényszerítenek, ^ aggodalmait azzal altatja: „ez kell a fiataloknak”. Félreértés ne essék, nem zeneelméleti fejtegetésekbe ^ kívánok bonyolódni, mégcsak nem is amellett török lánd- ^ zsát, hogy minden fiatal komoly zenével foglalkozzon —- $ bár például a szentendrei művelődési ház ifjúsági zene- ^ karát joggal kísérhetne legalább akkora reklám, mint né- ^ hány ilyen csillag, meg olyan fiúk együttest — s az ellen ^ sincs kifogásom, hogy gombamódra sokasodnak a pénzért jj játszó amatőr együttesek... de talán nem megbocsátha- tatlan azt kívánni: konyítsanak valamit ahhoz, amit esi-! nálnak. Ez ugyanis az életben általában kötelező igény,! s nem árt, ha a szórakozás esetében is fennáll. Mert nem! biztos, hogy minél nagyobb a ricsaj, annál jobb a zene-! kar. Az sem biztos, hogy akkor modernek, ha két hónap-; ja növesztett hajjal, s hetek óta nem pucolt lábbelivel; lépnek dobogóra. És az végképp nem biztos, hogy akkor; is sikerük lenne, ha közönségük igénye nem torpanna meg j ott, hogy „táncolni lehessen rá”, hanem — mondjuk — az j összhangzattan alapvető szabályainak betartásáig terjed- « ne... Az még nem baj, ha az egész világon hódító táncze-! nei stílusok hazánkban is utánzókra találnak. Nincs sok! új a nap alatt, s ha most a gitár a divat — legyen. Utá-i nozni is lehet azonban ízlésesen. Sőt — még szolidan is! i Még azt is lenyelem, hogy e zenekarok többségének olyan! neve van, melyet csak angol nyelvtanárok fejthetnek meg, | s üsse kő — bár ebbe már nehezen nyugszom bele —,; hogy a szombat esti játékukat hirdető, kézzel írt plaká-] tokon egymás sarkát tapossák a helyesírási hibák. De azt j már képtelen vagyok szó nélkül tudomásul venni, hogy ej fiatalemberek azt hiszik, a gitárt csak csapkodni lehet, le- j hetőleg. hátravetett fejjel, artikulátlan hangok kíséreté-; ben. Kérem: »gitár hangszer. Játszani is lehet rajta...: m. a j Önkéntes munka mellé: 50 ezer forint Kákucson még három évvel ezelőtt kezdték meg a községi tanács előadó-, illetve tanács­kozótermének az építését, amelyet házasságkötések céljá­ra is fel akarnak használni. A munkálatokat azonban — pénzügyi fedezet hiányában — mind a mai napig nem tud­ták befejezni. Az ezekhez szükséges 50 ezer forintot most a megyei tanács biztosí­totta. í * ... ^ 1 Jill //w//////w//////////////////////////////x////////w//////////w///-////w^'"'/*w^ gyobb lehetőséget kapunk a ; termelés irányításában, fej- lesztésében. Ugyanakkor lát­juk is, hogy a nagyobb lehe­tőség, egyben nagyobb fele­lősséget ró ránk. Szívesen vál­laljuk ezt — fejezte be a be­szélgetést Albert elvtárs. ★ . Az elmondottakból kitűnik, a szövetkezetek tagsága ked­vezően fogadta az 1966-os népgazdasági tervet, valamint ár- és bérintézkedéseket. A mag termékeny talajra hullt, új tervek és elképzelések szü­lettek és születnek, amelyek mind a termelés fejlesztését, a mezőgazdaság fellendítését célozzák. Mihók Sándor Új pályán, új vonatok — Jelenthetem, hogy az új esztendő első napjaiban a gyorsvasút minden vágányán megtörtént az őrségváltás. A HÉV forgalmi osztályá­nak vezetője bővebben meg­magyarázza az örvendetes ese­ményt: — A csepeli gyorsvasút el­búcsúzott az utolsó régi jár­műtől is: ezentúl már vala­mennyi szerelvénye az új automata vonatokból kerül ki. Az egy pótkocsis, kétmotoros vonatok egyszerre 600 sze­mélyt szállítanak, jól fűthe- tók s 12—12 ajtón engedik fel-, leszállít! az utasokat — Mostantól tehát hár­mast ogat robog a Boráros tértől? — Kivételesen ennek duplá­ja: hat-hat motoros, illetve pótkocsi fut egy-egy szerel­vényben. Ennek oka, hogy az egyik vágánypárt cserélik. Na­gyobb teherbírású, nagyobb se­bességet biztosító sínszálakat raknak helyébe. — Hol tartanak? — A Boráros tértől a Sza­badkikötőig már új pályán szaladunk. Év végéig jutunk az utolsó métereikhez. Őrségváltás a gyorsvasúton Berendezés összeütközés ellen Fiatalodik a ráckevei vasút — Hogy válnak be u M IX-esek? — JÓL Jól állják a sarat. Egy kis ború, hogy még nem ismerik eléggé vezetőink a vi­szonylag bonyolult szerkezetű új berendezéseket. — Mi lesz az elvezérelt ré­giekkel? — A gyorsvasút járműved a ráckevei vonalra kerülnek. Az ott igen régen szolgáló öreg- öreg masinákat, kocsikat foko­zatosan kicseréljük. Kéthar­mad részét már nyugdíjaztuk. — Várható újdonság? — Pesterzsébet állomáson új jelző-biztosító berendezési helyezünk üzembe pénteken. — Mi az előnye? — Kizárjuk annak lehetősé­gét, hogy például a szerelvény alá váltsanak, s így kis>ikiás­sák. A berendezés automati­kusain. tilosra állít, ha a vál­tók egymásnak irányítanák a vonatokat. Tehát megakadá­lyozzuk az esetleges összeüt­közést. T. Gy. ELHUNYT A RÁDIÓ NÉPSZERŰ „MARI NÉNIJE“ Ki miben tudós? Szebbek lesznek a nők? A Gellért Szálló tea­szalonjában kozmetikai bemutatót rendezett az Országos Fodrászanyag Készletező Vállalat. A bemutatót Eva Billstein az „Elza Hjeronymus” svéd cég képviselője tartotta, aki teljesen új fajta kozmetikai ké­szítményeket és kozmetikai eljárást mutatott be A bemutatót, amely bizonyára forradalmasítja a kozmeti­kai kezeléseket — mintegy 400 szakember tekintette meg (Foto: Gábor) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Televízió ez év tavaszán ismét megrende­zi a „Ki miben tudós” televíziós 5 vetélkedőt biológiában, kémiában, S matematikában, fizikában. A ve- S télkedő nyilvános adásaiban részt § vevő versenyzőket a KISZ KB. és a Magyar Televízió eredményeik ^ alapján külföldi társasutazással § jutalmazza. A vetélkedő 1. és 2. S helyezettjei — művelődésügyi mi- s ninzter rendelete értelmében — a § megfelelő szakokra egyetemi fel- ^ vételt nyernek, s ha külföldi ősz- ^ töndíjra pályáznak, mentesülnek az előzetes szakvizsga alól. A s versenybe benevezhet minden x fiatal, aki 1965. december 31-ig § nem töltötte be 20. életévét és ^ egyetemi, főiskolai, vagy felsőfo- ^ kú technikumi tanulmányokba ^ még nem kezdett. S A vetélke'Ti első fordulója a középiskolások számára azonos aa 1966. évi országos középiskolai tanulmányi verseny tanintézeti fordulójával. A nem középiskolás fiatalok az alapszervezeti KISZ- vezetoségnél, a szakmunkástanu­lók pedig tanintézetükben jelent­kezhetnek részvételre, 1966. ja­nuár 25-ig. Azok a középiskolás fiatalok, akik koruk miatt még nem ve­hetnek részt az országos közép­iskolai tanulmányi versenyben, a nem középiskolás fiatalok mező­nyében indulhatnak. Jelentkezé­süket a fenti határidőig kell be- adniok az alapszervezeti KISZ- vezetőséghez. Február 20 és 27 között zajlanak le a megyei, Budapesten az össze­vont kerületi döntők, s ezek első helyezettjei mérik össze tudásu­kat a televízió országos selejtező­jén. Völcsey Rózsi színművész- nő, élete 70. esztendejében, január 7-én meghalt. Egy he­te, hogy kormányzatunk ér­demes művésszé léptette elő. Örömében a rádió pagodájá­ban úgy élcelődött a kollé­gáikkal, mint egy kardos me­nyecske. Pályafutását vidéken kezd­te, főleg népi figurák meg­formálásával bontakozott ki tehetsége. A falusi nép, a rá­dió műsoraiból ismerte meg. Legsikeresebb figurája a „Mari néni” volt. Éveken ke­resztül százezrek ébredtek a művésznő hangjára, ahogy a Falurádióban zsémbelt: „Ger­gely, Gergely, vin Gergely”. Így szedte le a keresztvizet partneréről, Balázs Jánosról. Alig van falu, tanya az or­szágban, ahol ne szerepelt volna. Béres Ferenccel, Lo- rencz Kornéliával, Balázs Já­nossal. Tamási, Móra, Móricz, Dobozi műveiből játszottak a falu népének. „Mari néni” jól adja — mondták a falubeliek, s mea- simogatták búcsúzáskor ruhá­ját a gyerekek, asszonyok. Sokáig emlékezni fogunk ízes beszédére, karcos hangjára kedves „Mari néninkre”. (galgóczyt Varázsfnvola és Iphigénia az Isis szentélyben Szombathelyen augusztus­ban — két estén — ismét láthatják az operakedvelők a világhírű Isis szentélyben Mozart: Varázsfuvola című operáját. Ugyancsak itt adják elő az Iphigénia Aulisban cí­mű Gluck-operát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom