Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
4 1964. NOVEMBER 1, VASÄRNAP ..&Urlm Ka rambolsorozat Pénteken délután Örkényben az 5-ös főúton gyorsan hajtott Fodor Ferenc budapesti lakos, a BA 28—63-as rendszámú személygépkocsival. Az előtte haladó lovaskocsinak ütközött, melyet Vallai Mihály Örkényi lakos hajtott. Rá 30 percre a baleset színhelyén veszteglő BA 28-63- as rendszámú személygépkocsinak rohant az FA 22-18- as rendszámú tehergépkocsival Balogh István gödöllői lakos. Balogh István ezt megelőzően Kecskemét és Lajos- mizse közt szabálytalanul előzte az UH 00—26-os rendszámú gépkocsit, s leszakította annak baloldali ajtókilincsét. Ezt követően nem állt meg, továbbhajtott s újabb karambolt idézett elő. A bale- sétsorozat következtében személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár 5600 forint. Húss esztendeje Jász kar aj enő szabadult fel elsőként Pest megyében ... 1944 október derekán már nagyon közelről hallatszott az ágyúszó. A szovjet csapatok a Tisza vonaláig törtek előre, az pedig ide mindössze kilenc-tíz kilométer. Tóth István, a jászkarajenői általános iskola számtan-fizika szakos tanára, egyben amatőr történésze, éppen a közelmúltban gyűjtötte ösz- sze Pest megyében elsőként felszabadult község húszéves emlékeit, egy készülő járási monográfiához: tanulságul a jövő nemzedéknek. Mert amiről most szó van, az ma már történelem ... — A községet német és magyar katonák tartották megszállva, s hozzájuk később egy különleges csendőrkülönítmény csatlakozott. A magyar katonák legszívesebben hazamentek volna, kiki saját falujába. A németek viszont úgy viselkedtek, mintha éppen itt akarnák megállítani az előretörő Vörös Hadsereget: minden férfit mozgósítottak, a leventéket elvitték. A lakosságot a bolsevikokkal rémítették. Az állatokat elhajtották vágy leöldösték. Szavai nyomán szinte megelevenedik előttem a húsz esztendővel ezelőtti kép. A földeken töretlen kukorica, kiásatlan cukorrépa. A szőlőtőkék roskadoznak a szedet- len, dús fürtöktől. Az üzletek lehúzott redőnyökkel állnak, a helybeli „intelligencia” elmenekült. A gazdátlanul maradt községben a csendőrség az úr... — Október 24-én elrendelték a kiürítést. A többség engedelmeskedett, az öregek, betegek, s akiknek nem volt hova menniök, itt maradtak. Az ágyúzás pedig közeledett, aztán megállt: a szovjetek hídfőállást létesítettek a Tiszán. Október utolsó napján a harc hevesebb lett. A németek minden erőt bevetettek. Hiába: a környékbeli tanyák népe a szovjet előőrsöket segítette. Végül a fasiszták a falut „tervszerűen kiürítették”, s „rugalmas elszakadással” Ceglédig hátráltak. — November első reggelén, mindszentek napján a község felszabadult — veszi át az emlékezés fonalát idős Fazekas János. — A kisparasz- tok, napszámosok. cselédek, akiket a szovjetellenes propaganda sem tudott félrevezetni, sírva-nevetve ölelték a fáradt katonákat. Mi, veteránok, tizennégyes hadifoglyok, minden orosz tudásunkat előszedtük, hogy megértessük magunkat a felszabadítókkal. Nem volt nehéz: látták, hogyan élünk, s ez mindennél többet mondott nekik. Én meg, elég volt, ha any- nyit mondtam, Szpartakovsz- kij Otrjád, s máris ölelgettek, a kezemet szorongatták, i Olyan fáradtak voltak, alig ; álltak a lábukon, mégis vacsorát csaptak a találkozás ! örömére. Ez volt a máso- jdik találkozásom a Vörös ;Hadsereggel: az első negyven- ■ öt évvel ezelőtt esett, a Fe- [ kete-tengernél, ahol sok-sok [magyar hadifogoly társammal [ együtt Gregorjev komisszár i zászlóaljában harcoltunk az I ellenforradalmi Gyenyikinék [ellen. A mi századunk ezt a [nevet kapta: Szparfakovszkij ! Otrjád... ! Elmondani is sok, nemhogy í átélni mindazt, amin ez a ve- jterán kommunista keresztül- ! ment. Amikor a Magyar Ta- [ nácsköztársaság elleni táma- [ dások hírére hazaérkezett, a ! néphatalmat már leverték; a [ vöröskatonákat, direktóriumi ! tagokat — köztük saját > édesapját — bebörtönözték. < Tizenegy hónapi rabság után ! együtt került csendőri fel- | ügyelet alá apa és fia. Édes- j anyját az Ébredő Magyarok j vertek össze, valahányszor (fegyver után kutattak'. Ái- (landó munkát sokáig nem \ kapott, napszámból élt. Hat í gyermekkel — tenyérnyi föld ; nélkül! Az mór a biztonsá- (gos megélhetést jelentette í számára, amikor hét éven (át konvencióra szegődött j cseléd lehetett Boér Vilmos \ tószegi birtokán. 1939-től j kezdve évente behívták ka- \ tonónak. S ötvenéves fej- J jel, három fiával egyszerre (vitték ki a szovjet frontra. {Egyik fia odaveszett: . ma (sem tudja, hol végezte be \ fiatal életét... \ — Mi még fett sem fog\ tűk, hogy itt most már J minden a miénk — fűzi to- ^ vább a szót Fazekas János í bácsi —, a szovjet katonák (máris sürgették: a nép ve- ^ gye kezébe a község vezetékét. Összehívtuk a veteráno- ^ kát, s megválasztottuk a köz- ^ igazgatás vezetőit. Bn-ónak ^ Kliment Ferencet, jegyzőnek Kókai Ferencet. Én lettem Gombkötő Erzsébet tánca a közellátás vezetője, meg a szovjet parancsnok tolmácsa. Megalakultak a pártok: elsőnek a miénk, a kommunista párt, aztán sorra a többiek. Létrehoztuk a Földmunkások Szabad Szakszervezetét, s február közepén, a tizenkét tagú Nemzeti Bizottságot. A szovjet parancsnokság segítségével, lassanként megindult az élet. Egyszer aztán elérkezett az a nap isi, amely a legszebb nap lett Fazekas János és nincstelen társai életében: 1945 húsvétján megkezdték a földosztást a Lip- tai-féle birtokon. A községi földekkel együtt 2500 holdat osztottak szét ötszáz család közötti Fazekas János hatgyermekes konven- ciós cseléd kilenc holdat kapott ... — Semmim sem volt: se jószág, se gazdasági felszerelés. És rajtam kívül még sokan voltak ilyen helyzetben. De a szovjet katonák segítettek: ők szántottak először az újonnan kiosztott földeken. Akihez nem jutott el a segítségük, az maga húzta az ekekapát, a szomszédja meg tolta. Volt, aki ásóval forgatta meg a földet, de egy talpalatnyi sem maradt megműveletlen a karai határban! ... Húsz esztendő telt el Jászkarajenő felszabadulása óta. Ma, amikor a község népe ünnepel, büszke örömmel tekinthet vissza két évtized eredményeire. A két óvodára, amely száz gyermeknek nyújt barátságos, második otthont. A rossz emlékű úri kaszinó helyén másfél millió forintos költséggel épült művelődési házra, melynek színpadtermében hatszáz ember szórakozhat, művelődhet. A szép, korszerű f3ná<3gl}á*áhay,meily-. nek t;igm 1 öt’rarrrotrfi b,-Tir• 4:c- nyelmes széken üldögélve, örökzöld növények sorfala között várakoznak ügyük intézésére azok, akiknek bizalma a község vezetőit tisztségükbe emelte. Ki győzné felsorolni a húsz év alatt épült járda és vízvezeték minden kilométerét, sok fényes lámpatestet, az üdezöld parkot, s mindazt, amit a felszabadult ember alkotó energiája teremtett?! Húsz esztendővel ezelőtt, azon a ködös-füstös novemberi reggelen új fejezet kezdődött Jászkarajenő történetében. Ezt a fejezetet a falu népe írja dolgos kezével. Nyiri Éva Heti jogi tanácsaink Nyugdíjas külszolgálati (kiküldetési) díját mikor kell figyelmen kívül hagyni az 500.— Ft határösszeg szempontjából. „Havonta átlagosan 20—25 napot töltünk külszolgálatban. Az elmúlt hónapban 'külszol- gálati díjam csuk részben kaptam meg. Jár-e 500 .— Ft-on felül a teljes külszolgálati díj?" — kérdezi Cs. F. törteli olvasónk. A dolgozót kiküldetés vagy külszolgálat esetén költségtérítés illeti meg azért, mert a telephelyen kívüli munkavégzésnél bizonyos többletkiadások mindig felmerülnek. Ezt az 1 összeget keresetszerű jövedelemnek nem lehet tekinteni. A nyugdíjtörvény úgy rendelkezik, hogy az 500.— Ft határösszeg szempontjából akkor kell figyelmen kívül hagyni a kiküldetési, külszolgálat! napidíjat, ha, a havi 310.— Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben az ön múlt havi összes napidíja ezt az összeget meghaladja, akkor helyes volt a vállalat intézkedése. A lakásban visszamaradt személy köteles-e lakáshasználati díjat fizetni. ,,A bérlő elköltözött a lakásból. Visszamaradt azonban az albérlő, aki ellen 'kiürítési pert indítottam. Ha lakáshasználati dijat fogadok el tőle, nem ismerem-e azonnal el bentlakásának jogosságát?” — kérdi K. Z. dabasi olvasónk. A lakásügyi jogszabályok lehetővé teszik, hogy á személyi tulajdonban lévő házban a megüresedett lakásra a háztulajdonos. maga vagy egyeneságbeli rokona részére igényt tartson. E rendelkezés érvényesülését a jogcím nélkül visszamaradt albérlő nem korlátozhatja. Az albérlet járulékos függvénye a bérletnek. A bérlettel együtt megszűnik az albérleti jogviszony is, kivéve, ha a bérbeadó hozzájárul az albérlő visszamaradásához. Leveléből megállapítottuk ön é£he$ nfrt),. , járulj hozzá. Ezérí'-kérdésére azt1 válaszolhatjuk, hogy mindaddig, amíg a volt albérlő nem költözik el, a lakás használata fejében jogosan követelhet olyan összeget, amilyet a szabad bérmegállapítás alapján elérhetett volna. Azzal tehát, ha elfogadja a lakáshasználati díjat, nem ismeri el a volt albérlő lakásban tartózkodásának jogosságát. Az albérlő későbbi házasságkötés esetén is a lakásba viheti házastársát. Emiatt az albérlet általában nem mondható fel. „Évek óta ugyanott lakom albérletben. Nemrég megnősültem. A bérlő nem engedi, hogy feleségemet az albérleti lakásba vigyem. Felmondással fenyeget. Megtilthatja-e, hogy házastársam hozzám költözzön?’’ — kérdi M. G. szentendrei olvasónk. Ha a bérlő lakásának egy részét albérletbe adja, számol azzal is, hogy az albérlő a helyiséget az élet természetes rendje szerint fogja használni. Ehhez hozzátartozik a házasságkötés is. Érvényesen tehát nem lehet kikötni, hogy későbbi házasságkötés esetén az albérlő házastársát nem viheti a lakásba. Ahhoz joga van a bérlőnek, hogy a szerződés módosítását igényelje. Az albérletnek felmondással való megszüntetésére kivételesen akkor van lehetőség, ha a házastárs beköltözése a bérlőre súlyosan sérelmes. Ezt azonban per esetén a bérlőnek kell bizonyítani Mentesítés nélkül elhagyott lakás mikor utalható ki. „Lakásom mentesítés nélkül elhagytam, mert 6 hónapig külszolgálaton voltam. Távollétem alatt a lakást másnák kiutalták. Jogos volt-e lakásom kiutalása, amikor a házfelügyelőnek bejelentettem eltávozásomat?” — kérdi K. A. olvasónk. Ha bérlő lakását hivatalos kiküldetés — külszolgálat — miatt 30 napot meghaladó időre elhagyja, a lakásügyi hatóságtól mentesítő bizonyítványt köteles kérni. A munkakörülinél fogva, lakóhelyüktől távol, változó helyeken dolgozókat alkalmazásuk idejére mentesség illeti meg. Ha elmulasztotta kérni a mentesítést, a lakás csak akkor utalható ki, ha előzőleg a lakásosztály — ismerve tartózkodási helyét — felhívja lakása elfoglalására vagy mentesítés kérésére és ennek nem tesz eleget. Ellenkező esetben a lakás kiutalása törvénysértő. Dr. M. J. tiiiüntetós A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Beretzk Péter főorvosnak, a biológiai tudományok kandidátusának több évtizedes tudományos munkássága elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) A nagykőrösi mecénás A janicsárok re váratik. Előre örülök, mint mulatunk majd üres szobáinkban, szalmaszékeken, csárdásasztal mellett, bizalmas magyar társaságban. Oly boldog vagyok, mikor téged mulatni láthatlak. Szív, jellem, bánat és öröm együtt van mulatságodban, s engem ez végtelenül boldogít. Ha Tompával hozzád szállók, elfogadsz-e? Családodnak üdvözletemet barátod Tömöri Anasztáz Egy másik vitrinben látható Jókai Mór Életemből című munkájának első kötete fölnyitva ott, ahol Egy nap Arany Jánosnál című emlékező írása kezdődik. Ez őrizte meg részleteiben is a Tömöri Anasztáz levelében beharangozott baráti találkozó emlékét és hangulatát. Az történt, hogy a „vaddisznók” — Petőfi adta ezt a megtisztelő nevet azoknak a fiatal titánoknak, akik még semmiféle hivatalos társasághoz nem tartoztak, de már keményen dörömböltek a szigorúan lezárt kapukon — névsze- rint Gyulai Pál, Salamon Ferenc, Tompa Mihály, Ballagi Mór, Mentovich Ferenc, Lo- sonczy László és Jókai leruccantak Nagykőrösre, jó cimborájukhoz, Arany Jánoshoz, aki azokban az években a körösi református főgimnázium diákjait tanítgatta a magyar nyelv és irodalom, valamint a latin nyelv szépségeire. A kirándulásra így emlékezik vissza Jókai: „ ... egy szép őszi napon meghittek bennünket, pestieket, a nagykőrösiek egy 'kis vidám mulatságra. — Az volt ám a tanári kar! A Fiastyúkban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykörösön volt, s egyszer a sok okos ember közül egy azt a legnagyobb okosságot követte el, hogy öröliölt valami fél milliót. Nem vonom vissza a kifejezést, valóban elkövette az olkosságot, mert vannak emberek, akik bolond fővel örökölnek, de ő rászolgált a magáéra tudományával.” Jókai emlékezése is sejteti, hogy Nagykörös abban az időben — a szabadságharc le- tiprását követő sötét korszak éveiben — milyen nevezetes óvóhelye volt az üldözött magyar szellemi életnek. Már akkor is öreg gimnáziumában talált menedéket Arany János, aki kilenc évet — 1851- től 1860-ig — töltött itt el, költői pályájának talán leggazdagabb termésű korszakát. Itt írta meg a Toldi estéjét, itt kezdett bele a Toldi szerelmébe — itt született meg víg- éposza, a Nagyidai cigányok, itt írta balladái egy részét, részleteket fordított a világNshany héttel ezelőtt, október 9-én volt hetvenedik évfordulója annak, hogy meghalt Tömöri Anasztáz, a szabadságharc utáni korszak szellemi életének egyik legrokonszenvesebb, szinte regénybe kívánkozó alakja. Neve mégis legfeljebb azért hangzik ismerősen, mert a mohácsi csata tragikus sorsú vezérére, Tömöri Pálra emlékeztet. A nagykőrösi öreg gimnázium Arany János Emlékmúzeumának igazgatója, a körösi diákok népszerű Laci bácsija, Toros László nyugalmazott tanár, egymásután mutatja meg a féltve őrzött dokumentumokat, amelyekből pontosan kirajzolódik Tömöri Anasztáz alakja. Az egyik vitrin Arany Jánoshoz írt levelét őrzi. Ez olvasható benne: Tisztelve szeretett Aranyom! Mindig szerettem veled da- czolni ott, hol szavaid bántottak. Emlékszel rá, midőn kertemet ócsáltad, s én f inánciáim iszonyú rovására — kertészt fogadtam: emlékszel rá, hogy múltkori mulatságunkat utolsónak mondád? Ez is bánt azóta mindig. S csak alkalomra várék, hogy daczolhassak veled. Út hagyom hát pár napra a fővárost émelygő életével együtt, s megyek hozzátok i Tompá val, ki márt. 4-ére Pesté Két Jókai-film Egyszerre két Jókai-film készül filmgyárainkban. Várko- nyi Zoltán rendezi a Kőszívű ember fiait. A szélesvásznú, kétrészes filmben több ezer statiszta szerepel. Befejezéshez közelednek a Rab Ráby felvételei is. A főbb szerepeltet Páger Antal, Kálmán György és Balázs Samu alakítja. A Kőszívű ember fiai kezdő képsorából mutatunk be két kockát.
