Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

mL NOVEMBER 1. SZERDA 5 Képzőművészek kiállítása az Ernst Múzeumban Hazánkban is egyre több képzőművész meríti témáját az alkotó, a dolgozó ember mindennapi életéből. Több mint íélszáz azoknak a száma, akik rendszeresen látogatnak ipari vagy mezőgazdasági üze­meket, szoros kapcsolatot te­remtenek a dolgozókkal és így műveikben a munkásember mindennapi életét, munkáját ábrázolják. Ezeknek az al­kotásoknak seregszemléje lesz az Ernst Múzeum december 9-én megnyíló Dolgozó embe­rek között című kiállítása. Csírázásnak indult a mag! Befejezés előtt a vetőszántás és a vetés az üllői Március 75 Tsz-ben (Tudósitónktól.) Az aszályos ősz miatt Ül­lőn is sokáig pihent a föld­ben az éltető vízre várva a vetőmag. A Március 15 Ter- ] melőszövetkezetben már jó- I néhány héttel ezelőtt elkezd- | ték a vetését és a napokban már be is fejezik, de a szá­razság miatt még nem zöldell­nek a táblák. A vasárnapi és hétfői eső azonban jótékony hatású­• * Otszázötvenhárom jutalomtárgyat sorsolnak a lottón A november 3-án sorrake- rülő lottó tárgyjutalom sorso­láson 553 értékes jutalomban részesülnek a lottójáték ked­velői. Főnyereményként négy öröklakást sorsolnak ki. Egy szoba főzőfülkés, egy egyszo- ba hallos főzőfülkés., a harma­dik lakás két- és félszoba hallos garderobos, míg a ne­gyedik lakás két- és félszoba hallos, ugyancsak főnyere­ménynek számít a kétszobás garderobos, kertes, összkom­fortos lakás. A nyeremények között szerepel ezenkívül egy kétszobából és mellékhelyisé­gekből álló családiház, ame­lyet tulajdonosa bárhol fel­építtethet. A lottózók bizonyá­ra izgalommal várják, hogy ki nyeri meg a sorsolásra ke­rülő Warszawa személygép­kocsit. A november első napjaiban megtartandó sorsoláson ezen­kívül kisorsolnak még 17 mo­torkerékpárt, 6 hűtőszekrényt, 53 televíziót, öt fényképező- i gépet, s 69 különféle — több- j ezer forintot érő utalványt. I (MTI) Lebontják végre a Jckei kastélyt? Éppen egy évvel ezelőtt, I960, november 1-én írtuk meg lapunkban, hogy Abony- ban le kellene bontani a Jé- kei-féle kastély romos épüle­tét, mert életveszélyes, és mert a helybeli tsz-nek szük­sége lenne az építőanyagra. Egyesztendős javaslatunk alapján, most kérdést intéz­tünk az, illetékesekhez: ­— Mi lesz végre a kastély­ig al'í — Itt Molnár József beszél, az abonyi tanács építési elő­adója. A íkastélyból a lakókat már kilakoltattuk, mert az épület életveszélyes, több he­lyen is beomlott. A bontásá­ról máij nem tudunk közeleb­bit, bár állítólag már engedé­lyezték. — Megyei tanács építési osz­tálya? Mi a helyzet a bontás­sal? — A közelmúltban kint jár­tunk és megnéztük az épüle­tet A műemléki felügyelő­séggel közösen megállapítot­tuk, hogy nem számít műem­léknek. életveszélyes, tehát lebontható. De a bontáshoz a helybeli Kossuth Tsz-nek a kastélyt előbb meg kell vásá­rolnia, majd bontási enge­délyt kérnie. E tárgyban tu­domásunk szerint még nincs semmi döntés. — Járási tanács? Kért-e már az abonyi Kossuth Tsz bontási engedélyt? A mai napig még nem kér­tek. Amint befut hozzánk ilyen kérelem, az engedélyt azonnal kiadjuk — feltéve, hogy az életveszélyes állapot­ban levő épület bontásához megfelelő szakembert alkal­maznak. Mert ehhez ragasz­kodunk — adta meg a felvilá­gosítást Fülöp László járási építési előadó. Végül egy utolsó kérdés: ha a döntés kerek egy esztendő­be került, vajon meddig tart majd a bontás? Mikor lesz abból a Kossuth Tsz-nek épí­tőanyaga? (—íren) nak mutatkozik, mert most már csírázni kezd az elvetett gabona. Varga Pál tsz-elnök és Hor­váth Árpád főmezőgazdász el­mondották. hogy a mintegy ötmilliméteres eső jókor jött, bár korántsem elegendő még. Remélik azonban, hogy most már nem tagadja meg önma­gát az ősz, hanem a szokásos esőzések is beköszöntenek. A tsz teljesítette már 300 hold rozs vetését, vala­mint a 210 hold árpa ve­tési tervét, míg a 180 hold búza tervé­ből százat, a 90 holdas ta­karmány tervéből pedig hat- vanat teljesített. A monori járás termelőszö­vetkezeteinek mozgalmához csatlakozva az üllőiek is vál­lalták, hogy november 7-ig befejezik a vető-szántást és vetést. A 780 holdas vető­szántási terv teljesítéséből mär csak 40 hold hiányzik, amelyet a vetéssel együtt leg­később november 2-ig elvé­geznek. A termelőszövetkezet tagsága szorgalmasan dolgo­zik. amit a vasárnapi munka is bizonyít. Vasárnap például 12 fogat dolgozott és a nö­vénytermesztésben dolgozó tagok pedig a cukorrépát és a sárgarépát szedték. A betakarítási munka jó ütemére jellemző, hogy már nemcsak a kukoricatörést ha­nem a szárvágást is befejez­ték. Ez a teljesítmény igen jónak mondható, mivel az 1700 holdas gazdaság 260 hol­don termelt kukoricát az idén. Jól halad a sárgarépa, valamint a petrezselyem beta­karítás is, mert az ötven hoki sárgarépá­ból már csak hét a petre­zselyemből pedig csak tíz hold van hátra. Ezeket a növényeket szerző­désesen termesztik és a beta­karítás aszerint történik, aho­gyan a fylÉK átveszi az árut. A dolgozók munkáját érté­kelve a tsz-elnök elmondotta, hogy különösen a fogatosok dolgoznak jól. Elsőként Nagy András fogatost dicsérte meg az elnök, aki hosszantartó be­tegségéből felépülve, szorgal­masan dolgozik. A legjobb eredményt vi­szont Plavecz József í'oga- tos érte el, akinek 416 munkaegysége van már eddig. Az asszonyok csapatában Bo- da Istvánná és Méhes István- né jeleskedik, akik családtag­jaikat is bevonják a munkák­ba. Az egész évi szorgalmas munkának az aszály ellenére is jó eredménye van. A tsz­vezet ők most fejezték be a munkaegységérték kalkuláció­ját. Megállapították hogy a tervezett 35,40 forint he­lyett, 36,66 forint lesz egy munkaegység értéke. A több mint egyforintos mun­kaegység értéknövekedést fő­ként az állattenyésztési hoza­mok növelésével érték el. A tervezettnél magasabb tej ho­zam révén 66 ezer forintos be­vételtöbbletre tettek szert, míg a terven felüli 1600 csir­ke felneveléséből 39 ezer fo­rint lett a bevételtöbblet. A vető-szántás és a vetés meggyorsítása után most már a mélyszántás és a silózás be­fejezésére készülnek a Már­cius 15 Tsz-ben. Eddig 200 hold mélyszán­tással végeztek, de hátra van még 607 hold. Ügy számítják, hogy ezt még elvégzik a tál beállta előtt, ta­vaszra ne maradjon felszán- taitlan terület. A silózás egy időre félbeszakadt ugyan a sürgősebb munkák miatt, de 500 köbméter kukoricaszárat már lesilóztak. A további 500 köbméter kukoricaszár lesiló- zására a jövő hét végefelé számítanak. Nagymiklós István Lehetetlenség nincs - csak tehetetlenség! Bírálattal fejezték ki bizalmukat A pártvezetőség többet fog­lalkozhatott volna a körhur- kolóval. Sok pártonkívüli dol­gozik együtt és mindössze öt párttag van közöttük. Nem is szólva arról, hogy az az öt kommunista is eléggé vissza­húzódó Itt lett volna már az ideje, hogy a legjobban dol­gozó pártonkívülieket magunk közé hívjuk. — mondotta Willand Ferenc a Váci Kö­töttárugyár pártvezetöségvá- lasztó taggyűlésén. — Egyformán kellene fog­lalkozni minden üzemrésszel. A pártvezetőség miért hanya­golja el a festődét? — kér­dezte Oszoly György. — Többször hívja össze a pártvezetőség a pártcsoport- bizalmiakat. Hallgassák meg a mi véleményünket is, bizo­nyára sokszor hallhatnának hasznos javaslatokat. — szó­lalt fel Kollár Lászlóné. Ugyancsak a pártcsoport- bizalmiakról beszélt Lukács József is: — Egyszer se forduljon elő, hogy reggel nyolc órakor tud­juk meg, miről tartsunk déli egy órakor pártcsoport ülést. Még felkészülni sem volt időnk a múltkor! — Akadnak, akik elhanya­golják a tagdíjfizetést. El­várják, hogy többször is utá­na járjunk — panaszolta Pet- rovszky Gusztávné. — Foglalkozzon többet az oktatással, a s'zakmai tovább­képzéssel is a pártszervezet. A technika fejlődése, az öt­éves terv feladatai már olya­nok, hogy a jelenleginél kép­zettebb emberekre lesz szük­ség. Ne nyugodjunk bele. hogy szakmai továbbképzésre idén egy fiatalt sem küldtünk! Ne történjen meg, mint tavaly — mondotta Halmos elvtárs —, hogy tizenkét előadás kö­zül mindössze ötöt tartottunk meg. Tóth Lajosné azért buálta a pártvezetőséget, mert beszá­molójában nem értékelte a KISZ- és a szakszervezet munkáját, pedig a szakszer­vezet sokat fáradozott, hogy olyan jól menjen a munka­verseny, mint jelenleg. A to- ; megszervezeteken is múlott, i hogy a körhurkolóban a leg- i több brigád a szocialista bri- :gád címért küzd. | Fejes igazgató a tömeg- i kapcsolatról beszélt. Köze- :lebb kell jutni a pártonkí- i vüliekhez — mondotta. Nem ; akkor kellene csak velük be- : szélni, amikor felülnek a : rémhírnek vagy valamilyen ! ellenséges hírverésen vitat- '■ koznak. Előbb találja meg j őket a párttagság, előzze j meg felvilágosító munkájá- ! val a megtévesztő propagan­dát. : — Az orsózóban néhány ! hónappal ezelőtt még sok t volt a hulladék. Az elmúlt 1 félévben 200 kilogrammal j kevesebb lett, mert az ott ; dolgozók elhatározták, hogy j jobban vigyáznak. Termelé- : sük 500 kilogrammal lett l több a réginél. Szóltak a ; másik parti dolgozóinak is, EPU1 A RAKTAK A Ceglédi Szeszipari Vállalatnál rövidesen megoldódik a raktározási probléma, mert megkezdték egy hatvan méter hosszú raktár építését, amelyben öltöző- és étkező- helyiség is lesz. Az építkezést, ha az időjárás engedi még az idén befejezik de azok először megsértődtek a figyelmeztetés miatt. Ké­sőbb értették csak meg, hogy valóban lehet takarékoskod­ni. Ha jobb lenne a gyár­ban a felvilágosító munka, bizonyára sok tartalékot tár­hatnánk fel. A pártcsopor­tok is kezdeményezőbbek le­hetnének. Mind a taggyűlési beszá­molóban, mind a felszólalá­sokban sok bírálat hangzott el. Talán nem is akadt olyan felszólaló, aki ne ja­vasolt volna valamit a mun­ka javítására. Vajon a sok bírálat azt jelentette-e, hogy a Váci Kötöttárugyár 1. párt- szervezete rosszul dolgozott volna, vagy teljesen elha­nyagolta a munkáját? Szó sincs róla. Ellenkezőjét bizonyították a dicséretek, valamint az, hogy a válasz­tás során valamennyi régi vezetőségi tag egyhangú sza­vazással bekerült az új ve­zetőségbe. Tehát: a tagság továbbra is bízik a pártve­zetőség tagjaiban. Épp a sok bírálat tette értékessé a tag­gyűlést. Nem szép szavakat mondottak egymásnak, ha­nem olyanokat, ami a gazda­sági, a politikai munkában segít majd. A pártvezetőség­nek nem kellett összetörnie a bírálatok súlya alatt, mert azok közül egy sem volt sze­mélyeskedő. Valamennyien munkaproblémával foglal­koztak. Olyan emberek gond­jai, akik az objektív körül- íjiényeket nem használják fel mentségül, hanem önma­gukban keresik a hibák okait és önmaguktól köve­telik a hibák kijavítását is. A Váci Kötöttárugyár I. pártszervezetének taggyűlése a bizalom légkörét árasztot­ta. Hiszen csak ott beszél­nek őszintén az emberek, ahol érdemesnek tartják, ahol nem pusztába kiáltott szó a véleményük, hanem nél­külözhetetlen szükségesség a mindennapi munkában. Sági Ágnes A tényállás rendkívül egy­szerű, és Vácott mindenki előtt ismert. A „Dunaka­nyar” Termelőszövetkezeti Csoportnak szinte az egész földje — 1290 hold — az épülő DCM határában fek­szik. A sok kis parcellán szép gyümölcsösök, gazdag szőlők sorakoznak. A közel­ben napról napra nőnek, magasodnak nagy építkezé- síinjt kéményed, cementsdlói. csarnokai. Ameddig a szem ellát, sürög-forog a DCM nagyszerű építőinek több ez­res serege. Szorgalmasan, öntudattal emelik a szocia­lista holnap egyik legna­gyobb alkotásénak falait. Az építők derék hadseregében azonban — sajnos — lapíta­nak felelőtlen elemek is... Az utóbbi hónapokban furcsa dolgok történtek ezen a környéken. A Gombás dű­lőben Csepregi Lajos észre­vette, hogy az építömunká- sok egy csoportja szedi a körtét. Rájuk szólt. Szóvál­tás kerekedett. Végül össze­verték és mert meg akarta védeni a termést, csákány­nyal kergették el. A Pince- völgy dűlőben Parazuti Sán- dorné meglátta, hogy az út­építők közé befurakodott lumpen elemek a szőlőt dézsmálják. Amikor kérte őket, hogy ne tegyék, vála­szul durva gorombaságokat kapott. A hatvan és hetven év közötti Budai Lajosné sírva ment panaszra a cso­port vezetőségéhez. hogy dióját leverték, őt magát pe­dig megfenyegették. Vörös Lajos és R. Kovács Lajos el­panaszolta, hogy a gyümöl­csösben még a fák ágait is letérdelik. Az ilyen szándékos kárte­vés mellett se szeri, se szá­ma a letaposott vetésnek, a kivágott fáknak. A károk összességükben sok tízezer forintra rúgnak. A tszcs 484 tagjának, akik most állanak a nagyüzemi gazdálkodáshoz vezető út elején, súlyos veszteség ez! Az építkezés, a város ille­tékes vezetőd természetesen mélységesen elítélik a kárte­vőket, de — mossák kezü­ket. A DCM igazgatója sajnál­kozását fejezi ki, de mind­járt hozzáteszi: ők nem tud­ják a saját erejükkel meg­akadályozni az ilyen esetek megismétlődését, ez mezőőri és rendőrségi feladat lenne. A gyári rendészet képtelen felvenni ellenük a harcot Hatósági segítséggel meg kellene fogni néhány em­bert, s nyilvánosan jól meg­büntetni ... A városi tanács elnöke a panaszok nyomán — a rend­őrséggel karöltve — gondos­kodott arról, hogy azon a környéken legyen egy mező­őr, egy körzeti megbízott és néhány önkéntes rendőr. Ez azonban a helyzeten mit- sem változtatott. Az építke­zésen dolgozó háromezer becsületes épitőmunkás kö­zül az a néhány tucat nem odavaló ember ennek elle­nére tovább garázdálkodik. Egyik nap a burgonyát ás­sák ki, másik nap a szőlő­karókat hordják el. A tete­mes anyagi kár mellett e ga­rázdálkodás erkölcsileg is romboló hatású. Az újonnan alakult ter­melőszövetkezeti csoport és a népgazdaság érdekeinek védelmében szilárd meggyő­ződésünk, hogy a kártevők­kel nem szabad kesztyűs kézzel bánni! A tanácsnak, a rendőrségnek, a DCM ve­zetőinek — és a becsületes munkásoknak is! — együttes erővel oda kell hatnia, hogy a tszcs közel félezer tagját ne károsíthassák meg to­vábbra is! Mert lehetetlen­ség nincs, csak tehetetlen­ség... (-iron) és a teríték? Mind nagyobb tért hódít az állami és a földműves­szövetkezeti vendéglátóipar­ban is a közétkeztetés, nem egy városban, járási székhe­lyen, ahol sok a hivatal, de a községekben is, súlyos gondot oldva meg ezzel. A térhódítással együtt jár az is, hogy növekedik a közétkeztetés színvonala, s sokkal kevesebb a panasz az ételek minőségére és meny- nyiségére, mint néhány év­vel ezelőtt. Itt tehát nin­csen hiba, de annál több — a terítékeknél. Mert ha némi túlzással is, de bátran állíthatjuk, hogy amit kise­lejteznek a rendes fogyasz­tás terítékeiből, azt adják a közétkeztetéshez. Elgörbült alumínium kanalak, csorba, lepattogzott szélű tányérok, gusztustalan, zöldes-piszkos színű poharak... s rögtön nem ízlik úgy az ebéd, aho­gyan maga az étel megérde­melné. A vendéglátóipar igen so­kat költ a korszerűsítésre. Igaz, a közétkeztetés nem „nyereséges’1 üzemág, de ha arról van szó, hogy ott is a lehetőségek maximumát kell biztosítani, akkor legalább a minimumra kell megterem­teni az anyagi fedezetet is. Akkor nemcsak jó lesz a közétkeztetés, hanem a „tá­lalás” is gusztust csinál azoknak, akik ma még in­kább papírból ebédelnek. (m) // Lassúsági" verseny? A Tápióbicskei Földmű­vesszövetkezet 1961. április lü-én önkiszolgáló élelmi­szerbolt építésére kivitele­zési szerződést kötött a nagykátai járási vegyesipari ktsz-szel. A szerződésben 1961. május 15-i kezdésben és szeptember 15-i befeje­zésben állapodtak meg. Az építkezés rendkívül vontatottan haladt és a ktsz egyre-másra akadályközlése­ket jelentett. A lakosság elé­gedetlenkedni kezdett, egyik küldöttség a másik után ke­reste tel a községi pártszer­vezetet és a szövetkezet el­nökét, hogy nem gondoskod­nak a község élelmiszerellá­tásáról. A ktsz minden indok nél­kül augusztus végén az épít­kezésről elvonult. A földmű­vesszövetkezet többször sür­gette a munka meggyorsítá­sát, majd október 5-én köt­bérigényt jelentett be. Ekkor, a MÉSZÖV mű­szaki ellenőrének jelenlété­ben, október 10-én jegyző­könyvet vettek fel, amely­ben a ktsz kötelezte magát, hogy október 12-én folytatja az építkezést és december 5-ig befejezi. Az építkezést azonban mégsem kezdték meg újra és így most már az újabb befejezési határidő is bizonytalanná vált. A falak állnak, a lakos­ság bosszankodik: mikor vá­sárolhat ebben a boltban? Meddig kell még k'lométe- reket gyalogolni a kenyé­rért? Ezt kérdezzük mi is a nagykátai járási vegyesipari ktsz-től és annak irányító szervétői, a Pest megyei KISZÖV-től. No meg azt: talán újfajta versenybe kezdtek, ahol a cél — a las­súság? (d. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom