Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-01 / 258. szám
«KT JMECl'i 1901. NOVEMBER 1. SZERDA Hogy van ez küUöidön ? BULGÁRIA ÉPÍTŐMUNKÁS SZEMMEL Magyar szakszervezeti munkások jártak nemrégiben Bulgáriában. Köztük Szilágyi Sándor, az Építők Szakszervezetének megyei titkára. Vele beszélgetünk az életkörülményekről. amelyek között a bolgár építőmunkások dolgoznak. — Azzal kezdem, hogy Bulgáriában íalun, városon egy- J aránt a házak 75 százaléka újonnan épített. Találkoztunk olyan falvakkal és városokkal, ahol valamennyi házat újjáépítették. Érthető, hogy a a nagyméretű építőmunka hőseinek élete és munkakörülményei minden más szakmabelit, de elsősorban bennünket érdekelt. — Hadd tegyem fel hát a kérdést: hogyan élnek? — Inkább életüknek szociális és egészségügyi részéről beszélek ... Érdekes és követendő példa, hogy Bulgáriában minden vállalatot beosztottak eg'y-egy kórházhoz. A kórházon belül egy főorvos felelős a vállalatok munka- és egészségügyi viszonyaiért. A vállalati egészségügyi apparátus a munkahely létszámától függően kettő, négy, vagy hét orvossal rendelkezik. Itt működik fogászat, belgyógyászat. sőt egyes vállalatoknak saját kis klinikájuk is van. Eltér még a hazai gyakorlattól az is. hogy a kórházakban az építőipari munkások részére bizonyos ágykontingenst biztosítanak. — Szegődjünk a kezdő építőmunkás nyomába — javasolja. — Orvosi vizsgálat után nyolc órás munkavédelmi oktatáson vesz részt a dolgozó. A vizsgát követően „alkalmatossági igazolással” jelentkezik művezetőjénél Ott megmutatják milyen munkát végez. s annak milyen munka- védelmi óvórendszabályai vannak és milyen munkavédelmi eszközöket kell használnia. Kap egy kis könyvecskét is. amelyben a rövidített munkavédelmi óvó- rendszabályok olvashatók. A könyvecske hátsó felén három betét van. Ebből egyet kap — munkakezdéskor. — Hajtási jogosítvány? — Hasonló. Ha a munkavédelmi őrjárat első ízben úgy találja, hogy a szabályokat, vagy felszereléseket nem alkalmazza a könyvecske tulajdonosa, akkor első ízben szigorú figyelmeztetést kap. a következő ellenőrzés és hibaismétlődés alkalmával már elveszik az egyes számú betétlapot, s beteszik helyette a kettest. Ha ismét hibát követ el, bevonják a kettes, majd a hármas betétlapot. Ez azonban már azt is jelenti — mint a rossz gépkocsivezetőknél *-. hogy „alkalmatlan”, a munkást elbocsátják. Ha azonban az egyes és kettes betétlap elvesztése után a dolgozó betartja a szabályokat, egy év után ismét visszakapja a kis kartonokat. — Szigorú szabályok. És milyenek ehhez a munkakörülmények? — Nem kifogástalanok. Ennek ellenére meg kellett állapítanunk, hogy amíg idehaza 25 százalék körül van a balesetek számának aránya, addig Bulgáriában 10 -- 12 százalék. Igaz. hogy a különböző munkahelyeken a figyelmeztető táblák és feliratok egész sorát láttuk. — Milyen juttatásokat élvez az építőmunkás? — Munkábaálláskor fél évre kap egy munkaruhát és egy pár gumicipőt. A szennyező vagy az egészségi-e ártalmas munkakörökhöz védőruha iár. Ezt azonban csak a munkahelyen használhatják. — Lakáskörülmények? — A szállások felszerelése ízléses. Az ágyakat matracokkal látják el és a szobákban. vagy a folyosókon szekrények is találhatók. A tisztaságra jellemző, hogy munkából jövet kis fiókokba rakják le bakancsaikat és helyette felveszik az ott található papucsot. A szobákban nem dohányoznak és nem kártyáznak. Minderre játékkal. olvasással a szállásokon megtalálható klubszobák adnak lehetőséget. Száz emberből hetven veszi igénybe a klubkönyvtárat. Hasonlóképpen követendő példának tartjuk, hogy az öltözőkben — amelyeket az egyes munkahelyek mellett állítanak fel — ágyaié találhatók, hogy étkezés után, az ebédszünetben ezeken pihenjenek a dolgozók. — Eltértünk az eredeti kérdéstől: milyenek a lakáskörülmények? — Éppen erre szeretném megadni a válasz másik felét. Az építővállalatok munkájuk értékének egy százalékát kapják meg. Ebből vagy lakást, vagy munkásszállást, vagy üdülőt építenek. Erről a szak- szervezeti bizottság dönt. Lehetőséget adnak arra, hogy egyik évről a másikra átvigyék a kapott összeget, vagy a következő esztendőről előrehozzák. így oldható,meg, hogy három-, négy-, ötemeletes házakat építenek a szakmunkások részére. A vállalatok nagyságához mérElkészült a szőlőkoszorú, amelyet sajnos nem sikerült kisorsolni, mert egy szemfüles legény egy óvatlan pillanatban elcmelte a csőszleányok elől Az ötéves terv nagyarányú gyümölcstelepítési programjában jelentős hely jut a bogyós gjúimölcsöknek. E gyüÖtszörösére fejlesztik az ömlesztett cement szállítását a második ötéves tervben A második ötéves terv fontos feladatnak jelöli meg, hogy 1965-ben már legalább egymillió tonna cementet szállítsunk tartályokkal felszerelt járműveken. így az ország cementtermelésének csaknem a negyven százalékát nem kell majd papírzsákba csomagolni, hanem ömlesztve lehet szállítani. ............ A papírzsákokat külföldről vásároljuk, s minden darab négy devizaforintjába kerül az országnak. A tervidőszak utolsó évében tehát mintegy nyolcvanmillió devizaforiníot takarít meg népgazdaságunk a papírzsák elhagyásával. Bővül a megtakarítás azzal is, hogy csökkennek az építkezések raktározási kiadásai. Nem kell külön raktárhelyiséget építeni, mert fémlemezből készült silóban helyezik el a cementet. Az ország építkezésein jelenleg mintegy kétszáz nagy lemezsiló csökkenti a tárolás gondját, s jövőre újabb háromszáz tartályt kapnak az építők. A jövő évben nagy változás kezdődik az Építésügyi Minisztérium szállítási igazgatóságának munkájában is. összpontosítják a cement- és a betonelem szállítását az 5-ös számú Épületanyagfuvarozó Vállalatnál, hogy meggyorsítsák a második ötéves tervben előírt feladat teljesítését. A vállalat ötvenöt tártálygép- kocsival és 34 különleges vagonnal január 1-től már két műszakban szállítja majd az ömlesztett cementet, hogy jobmölcsfajták és a belőlük ke- j: szült szörpök ugyanis nem- ^ csak belföldön válnak mind ^ keresettebbé, hanem külföl- ^ dön is. Ugyanakkor a bogyós £ gyümölcstermelés jól jövedel-£ mez és a mezőgazdasági dől- £ gozók foglalkoztatását éppen £ abban az időszakban teszi le- ^ hetővé. amikor egyébként ke- £ vés a munka. Öt év alatt ^ mintegy húszezer holdon te-^ lepítenek nagyüzemi mérték- ^ ben málnát és szamócát a me- ^ zőgazdasági üzemek és első- ^ sorban a termelőszövetkeze- ^ tek. Az állami gazdaságok ^ megkezdték a telepítési prog- £ ram előkészítését. Alsóteke- ^ résén, Balatonújlakon és Ér- ^ den három szaporítóüzem mű- ködik már a szamóca dug- ^ vány előállítására. Felvonulás közben több helyen is megálltak a mulatozók, hogy a falu népe előtt eljárjanak egy-egy csárdást. A hagyományos táncot a „bíró házaspár” kezdte <XXXXXXXXXVX\XXXXX>>X\XVXXXXNXXXXXXVXXVVVXXXXXXVXXXXXXX\VNXXXXXVXVXXXXXXVVnXX\XXXVsNVXVV'': A Ujfajták, korszerű takarmányozási módszerek az állattenyésztésben Tcrinelckcnvchli iolili in[ii»sct;íí állatállomány biztosítja a második ötéves íerv hús«, tej- és tojást»-rmelési előirnnvzatát TÉRZENE í. zr Í t Műértékesítő képességét iva- dékvizsgálatokkal ellenőriztél:. Az ötéves terv végére a jelenleginél kedvezőbb lesz a sertésállomány fajtaösszetétele is: a fehér hússertések aranya a jelenlegi 50 százalékról 70 százalékra nő. s ezek egy részét haszon keresztezésekkel is javítják. A baromfitenyésztésben ugyancsak a termelékenység fokozása' az egyik legfontosabb feladat. Ez vonatkozik a hizlalásra és a tojástermelésre is: a tyúkonkénti tojáshozamot. a tavalyi 84-ről 102-re kell emelni, ezen belül a termelőszövetkezetekben 130— 135-re az állami gazdaságokban pedig körülbelül 170-re. A baromfiállomány minőségét kiváló külföldi fajták bevonásával, a keresz- tezések nagyarányú kiterjesztésével javítják. Ehhez kiépítik a nemesítő, a szaporító és az árutermelő telepek láncolatát, A kísérleti és állami gazdaságok állítják majd elő a hibridcsirkáket —■ 1965-ben már ezek teszik ki a keltetett állomány felét. Az állami és a nagyobb termelőszövetkezeti üzemek a tavalyi 38 millió helyett 1965-ben 123 millió csirkét keltetnek géppel. Baromfihizlalással nagy számban foglalkoznak majd a termelő szövet keze tek. A szarvasmarhatenyésztés előtt álló hús- és tejter- melési feladatok megoldásának kulcskérdése: a tehénállomány növelése. A terv meglehetősen feszített: teljesítéséhez számos intézkedésre van szükség. A tenyésztői munka javításával és a mesterséges termékenyítés kiterjesztésével el akarják érni, hogy a száz tehénre jutó borjúszaporulat a tavalyi 63—69-ről 75—77-re növekedjék. Kis mértékben megváltozik öt év alatt a szarvasmai'ha- állomány fajtaösszetétele is. A magyar-tarka aránya tovább nő, ugyanakkor a mostaninak körülbelül ötszörösére növekszik a keresztezés útján előállított ©gyedek száma: folytatják a jersey- és a kosztromai keresztezéseket is. Tovább fejlődnek az ötéves terv során az állattenyésztés kisebb volumenű ágai is. A juhállomány 33 százalékkal növekszik s a keresztezések kiterjesztésének eredményeképpen a a mostaninál nemcsak több. hanem jobb minőségű gyapjút is ad. A juhtenyésztésben a hústermelés, főként a pecsenye- bárány-neveléssel. a tavalyinál 75 százalékkal lesz nagyobb. A halzsákmány öt év alatt 80—82 százalékkal növekszik, s ezt részben intenzívebb takarmányozással. részben a tógazdaságok területének 27 000 holdas növelésével érik el. (MTI) A második ötéves terv, előírja, hogy tovább kell javítani a lakosság élelmiszerellátását, elsősorban állati termékekkel. 1960-tól 1965-íg húsból 45,2 kilóról 53.2 kilóra, tejből és tejtermékekből 148,1 literről 200 literre, tojásból 156 darabról 187 darabra kell növekednie az egy főre jutó évi fogyasztásnak. Ennek megvalósítása elsősorban az állattenyésztésen múlik. Az állattenyésztésnek 1965-ben összesen 27— 29 százalékkal több vágósertést, 35—37 százalékkal több vágóbaromfit, 26 százalékkal több tejet és 24 százalékkal több tojást kell adnia, mint tavaly. Az állatállomány ugyanakkor nem sokkal növekszik. Az állati termékek nagyobb mennyiségét tehát elsősorban minőségének javítása és termelékenységének fokozása útján kell biztosítóm. A sertéstenyésztésben a legfontosabb feladat a vágóállatok számának növelése. Ehhez elsősorban a hizlalás! időt kell csökkenteni, szaknyelven szólva a forgási sebességet gyorsítani, a jelenlegi 15.1 hónapról 11,8 hónapra. Ennek egyik legfőbb eszköze az állomány termelékenységének. takarmányértékesítő képességének fokozása. Az utódvizsgáló állomások hálózatának bővítésével és más szervezeti intézkedésekkel biztosítják, hogy 1963- tól csak olyan apaállatok kerüljenek tenyésztésbe, amelyeknek magas takarmányÓRIÁS METEORIT UKRAJNA FELETT Október hónapban olyan óriásmeteoritot figyeltek meg Kijev felett, amely esés közben a Holdnál sokkal erősebb fényt bocsátott ki. A tudósok most a meteorit becsapódásának helyét kutatják. Magyar művek külföldön \ $ Külföldön egyre kereset- j tebbek a magyar szerzők mű- ^ vei. Az utóbbi ■ időben szá- ^ mos országban jelentek meg ^ klasszikusaink ismert regé- ^ nyei, továbbá a politikai £ munkáik és mai magyar írók ^ alkotásai. A Szovjetunióban ^ Jókai: A kőszívű ember fiai ^ című regényét litván és ^ turkmén nyelven adták ki.£ Illés Béla válogatott novel- ^ Iáit Virradat címmel jelen- tették meg, Goda Gábor el- beszélés-kötete észt nyelven ^ 15 000-res példányban látott ^ napvilágot. Mesterházi La- ^ jós válogatott elbeszéléseit / Rigában lett nyelven adták ^ közzé 30 000 példányban. J A Corvina a német olva- - sók számára kiadott egy kö- \ tetnyi Móricz-elbeszélóst Sze- J gény emberek címmel. A no- j vellákat Nagy Péter váló- í gáttá. A zsebkönyv alakú kö- / tetet Würtz Ádám illusztrál- j ta. Szabó Magda Mondjál: í , meg Zsófikának című regé- í ! nye a Corvina német nyel- ; vű kiadásában az Erika cí- ; 1 met kapta. (MTI) { _______________ í S züreti mulatság Vasárnap délután kezdődött a halásztelki Szabad Május 1. Termelőszövetkezetben a szüreti mulatság. A néphagyományok szerint megtartott, színes, látványos mulatságon sokszá- zan vettek részt és még többen látták a jelvonulást. Az estétől reggelig tartó táncmulatságon vidáman szórakoztak a vendégek. akiket a szövetkezet hívott meg mulatni. ban kihasználja berendezéseit. Kiegészíti azonban a gépparkot még húsz nagy. vagy negyven kisebb tartálygépkocsival, és húsz cementszállítc vagonnal is. Ezekkel jövőre már valamennyi betonelem- gyárat ki tudják szolgálni ömlesztett cementtel, s ennek fogadására kötelezik azokat az építkezéseket, amelyek Lábatlan és Tatabánya körzetében havonta kétszáz tonnánál több cementet használnak fel. A gazdaságossági számítások kimutatták, hogy hetven kilométernél nagyobb távolságra gépkocsikkal már nem kifizetődő az ömlesztett cement szállítása. csak a vagonokkal. Kevés építkezésen van azonban iparvágány, s olyan berendezés, amely a vagon tartályait ki tudná üríteni. Ezért cement- tároló és szétosztó alállomá- sokkal hálózzák be az országot. Ezek fogadják majd a vasúton érkező cementet, s a telephelyre beosztott tartálygépkocsik fuvarozzák tovább az anyagot a gazdaságos szállítás körzetében. Az else alállomás jövőre már megkezdi működését Budapesten. s később hasonló telephelyet rendeznek be a borsodi iparvidékén. Debrecenben, Szegeden. Mohácson és Zalaegerszegen. így nem marad „fehér folt” az országban. s a második ötéves tervben az előirányzatnak megfelelően ötszörösére fejlesztik az ömlesztett cement szállítását. (MTI) Törzstelepeken szaporítják az olasz és francia szamócafajtákat ten negyvenmillióig terjedő állami hitelt is kapnak építésre. Ezzel megteremtik annak feltételeit, hogy a vállalat törzsgárdája kialakuljon. Az építőiparban ma mindösz- sze a munkások öt-hat százaléka változtatja munkahelyét. — Érdekes tájékoztató volt... — Természetesen csak egy töredéke annak, amit a hosz- szú út során tapasztaltunk. A teljesség kedvéért azt is meg kell jegyeznem, hogy mi elsősorban a pozitív, itthon is jól hasznosítható vonásokat keressük az építőmunkások és az építőszakszervezet életében. Külö-n beszélgetés témája lenne a szakszervezeti munkások tevékeny részvétele az építkezésekben. Az építési határidők megrövidítésében és a költségek csökkentésében nagy szerepe van a szakszervezeti aktivistáknak. De erről talán legközelebb. Tóth György
