Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-28 / 202. szám
2 "\ÍC írlap 1958. AUGUSZTUS 28. CSÜTÖRTÖK «4 o & mmwm@ Párizsi lapok De Gaulle dakari kudarcáról Hammarskjöld Ammanba érkezett A Reuter jelentése szerint kis hitei AZ AFP értesülése szerint algériai muzulmánok kedden este két merényletet követtek el Párizsban. Négy személy megsebesült. A FELKELŐK és a karhatalmi erők között kedd este összetűzésre került sor Beirut déli kerületében. Az összecsapás során hat golyótól találva életét vesztette egy kanadai tiszt, az ENSZ-megíigyelő csoport egyik tagja. A NYUGATNÉMET haditengerészet szeptember 5-én hat amerikai partraszállási naszádot vesz át Charleston amerikai kikötőben: Az egyenként 500 tonna űrtartalmú hajó közül kettő 100 főnyi legénységgel és rakétakilövő berendezésekkel rendelkezik, a többi négynek 45 főnyi legénysége van és száz katonát, vagy tíz páncélost szállíthat és tehet partra; MAMUD FAVZI, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere szerdán reggel Stockholmba érkezett. A repülőtéren Hichens Bergström, a svéd külügyminisztérium politikai osztályának helyettes vezetője üdvözölte. Unden svéd külügyminiszter villásreggelit ad tiszteletére. Az AFP sajtószemléje szerint a szerda reggeli párizsi sajtó magyarázatot fűz ahhoz a fogadtatáshoz, amelyben De Gaulle tábornokot Dakarban részesítették. AZ AURORF szerint „még ha itt-ott meg !s mutatkoznak a széthúzás jelei, fekete' Afrika „igen“-nel fog szavazni. A közösség testet ölt majd, s a történelemben az új köztársaság dicsőségére fog válni“. A PÁRISIÉN LIBÉRÉ azzal érvel, hogy „Senghor csapatai nem azonosak egész Dakarral és Dakar nem azonos egész Szenegállal”. „Nekünk anyaországiaknak — folytatja a lap — le kell vonni a tanulóságot az eseményből. Nem vitás, hogy a dakari tüntetések a múlt hibáinak, huzavonáinak, habozásnak a következményei, amelyek rossz hírbe hozták Franciaországot. De Gaulle tábornokra most az a hálátlan feladat hárul, hogy elfeledtesse a múltat...“ A FIGARO szerint „a tüntetéseket röpcédulák terjesztésével és néhány ezer összeférhetetlen katona mozgósításával készítették elő.” A lap azt állítja, hogy „az előkészületeket az úgynevezett demokratikus szabadságjogokat védelmező bizottság irányította, amelyben helyet foglalnak a kommunista és Az KAM támogatja Libanon függetlenségi törekvéseit Mint az AP jelenti, Nasszer elnök kedden nyilatkozott egy beiruti napilap munkatársának. Nasszer kijelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság nem szándékozik csatlakozásra kényszeríteni Libanont. „Ismételten hangsúlyoztuk, hogy tiszteletben tartjuk Libanon függetlenségét — mondotta Nasszer. Az elnök azt is közölte a lap munkatársával, hogy bár személyesen nem ismeri Sehab miniszterelnököt, „feddhetetlen” embernek tartja. Nasszer a továbbiakban országának külkapcsolataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió 1955 óta országának egyetlen kívánságát sem utasította vissza. Hozzátette, hogy „lényegesen javultak kapcsolataink Franciaországgal, Nyugat-Német- országgal és Olaszországgal’*. szakszervezeti befolyás alatt álló Afrikai Átcsoportosítás! Párt képviselői.” A PARIS JOURNAL azt írja, hogy „elmúlt a széthúzások ideje“, majd így folytatja: „Furcsa módon a legfejlettebb, a Nyugatihoz leginkább ragaszkodó elemek, értelmiségiek és diákok fordultak reménykedve Kairó és Moszkva felé. Júliusban a cotonoui kongresszuson ők követelték a leghatározottabban az azonnali függetlenséget. * S nem véletlen, hogy pártjuk főtitkári tisztségét éppen Dibo Dakari kapta meg, aki sohasem rejtette véka alá kommunistabarát érzelmeit.,,“ Hammarskjöld szerdán az ENSZ-közgyűlés megbízásából Ammanba érkezett, hogy Jordánia vezetőivel tárgyaljon. Az ENSZ-főtitkár a kedd éjszakát Beirutban töltötte, küldetésének első állomásán. Hammarskjöld úgy tervezi, hogy szombatig marad Jordániában, majd Genf be utazik, hogy részt vegyen az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezleten. Onnan szeptember 2-án Kairóba repül, és valószínűleg két hetet tölt a Közép-Keleten. így biztos nem süllyedek el! mai nap 1958. augusztus 28, csütörtök, Ágoston napja. A Nap kél 4,55 órakor, nyugszik 18,34 órakor. A Hold kél 17,52 órakor, nyugszik 4.06 óraikor. Várható időjárás: kevés felhő, száraz idő. Az észak- nyugati szél megszűnik, gyenge délnyugati szél, hűvös éjszaka, a nappali felmelegedés fokozódik. Legmaga- , sabb nappali hőmérséklet 23 r—26 fok között. — BESZÁMOLÓT TART Ilörömpő József országgyűlési képviselő, a monori járási népi ellenőrzési bizottság elnöke augusztus 30-án délelőtt 10 órakor a járási művelődési ház kultúrtermében a járási népi ellenőrző bizottság munkájáról. — ORSZÁGOS állat- és kirakodóvásár lesz augusztus 31-én Albertirsán. — VJ BELÉPŐKET vettek fel a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetbe az augusztus 20-i ünnepi közgyűlésen. Horváth István például három, családtagjával lépett be a termelőszövetkezetbe. — NEMZETKÖZI BOR- VERSENY megnyitója les* szeptember 1-én Budapesten. Ugyanekkor nyílik meg a Mezőgazdasági Múzeum állandó szőlészeti és borászati kiállítása. — EMELETES új iskolát avatnak szeptember 1-én Tóalmáson. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik. Az uj iskolaévben az oktatás már az új épületben folyik, a régi iskolát pedig kulturális célokra használják. — FOLYNAK a szentendrei szabadtéri színpad tervezési munkálatai. A mintegy 50 000 forint összegű tervezési munkát a Középülettervező Intézet végzi. — HÁROM JÁRÁSBÓL szállítanak tejet a ceglédi tejüzemnek és 48 tejbegyűjtő veszi át a termelőktől a tejet. Az itt átvett tej zsírtartalma magas. Különösen jó az állami gazdaságok által beadott tej zsírszázaléka. — ORSZÁGOS geodéziai konferenciát rendeznek szeptemberben Budapesten. A tanácskozással egy időben geodéziai műszerkiállítás is nyílik. — KÍSÉRLETKÉPPEN mezőgazdasági gyakorlati órákat vezetnek be a nagykőrösi Arany János általános iskolában. A gyakorlati órákon az ötödik osztálytól kezdődően vesznek részt a tanulók, — A BUDA KÖRNYÉKI vendéglátóipart vállalat kedden tartott élüzemavató ünnepségén nem 700 000, hanem 70 000 forint jutalmat osztottak ki a legjobb dolgozók között. A TELEVÍZIÓ BEMUTATJA ma este 19.30 órai kezdettel: A televízió klubjában. Yves Montand énekel, szovjet riportfilm. A Nagyvásártelepre szerdán reggel 146 vagon és 28 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 40 vagon vegyes zöldáru, 26 vagon burgonya, 23 vagon gyümölcs, 44 vagon dinnye és nyolc vagon citrom. A földművesszövetkezeti boltok szerdán reggel a paradicsom arát kilónként 60_80 fille-re szállították le. A salátának való uborkát kilónként 1, a kovászol- ni valót 2. a piroskáposztát 3.80 forintért árusították. A KÖZÉRT- boltok a bajai fehérpaprikát kilónként 2.20 forintért adták. A gyümölcsök közül olcsóbb lett a szőlő és az alma. A saszlaszőlót 6.40—7.20, a Kossuth-szőlőt 4.80— 5.60, az oportőt pedig 3.60—4 forintért hozták forgalomba. A nemesalmát 2.60—3.20, a rétesnek valót 2-2.60, az egyéb almafajtákat pedig 1.60—2 forintért árusították. Megjelent a piacon a van- taghéjú kantalup-dinnye, amelynek becukrozott héját a háziasz- szonyok télt eltevésre használják fel. A baromfi, és a tojás ár» nem változott. sJS&USZemléktáblái beszélnek A régi városok egy-egy ódon épületének kövei a nemzet sok évszázados történelmi múltjáról beszélnek a mai kor fiainak. Budapestnek — az egykori Pest-Budának — jó néhány ilyen épülete van, amelynek falai valóságos történelmi (könyv lapjai számunkra. Ezek között a történelmi nevezetességű épületek között is — homlokzatukon rendszerint ott van az utókor kegyeletét kifejező „Műemlék“ feliratú tábla — egyik legérdekesebb a Pest megyei tanácsháza, a régebbi Pest megyei vármegye- háza. A háromudvaros, kétemeletes épülettömbnek kéj; utcára is van homlokzata; egyik a Városház u. 7. számú épületé, a másik a Semmelweis ut-' ca 6. számú házé. A tanácshá- zába a főbejárat ma a Városház utcai részen van, de a Semmelweis utcai rész a régebbi eredetű; mint a főhomlokzat falán az épület műemlék voltát feltüntető tábláról is olvashatjuk, a Semmelweis utcai szárny épült előbb — a nagyon régi épületrészek megtartásával — 1829- től 1832-ig, Hofricbter József tervei szerint, míg a Városház utcai szárnyat ifjabb Zitterbarth Mátyás építette, 1838-től 1841-ig vármegyeház céljára. A Városház utcai homlokzat klasszicista stílusú, hatoszlopos. Bent, az épülettömb három udvarában, a történelmi idők emlékei szólnak hozzánk a falakról. A nagy eseményeket megörökítő emléktáblák évszázadok történelméről beszélnek. A legrégibb eseményeket a Semmelweis utcai épü- letszámy falai idézik. Az egyik emléktábláról ezt olvashatjuk: „E FALAK ALAPZATAI LÄTTÄK A CEGLÉDRE VONULÓ DÓZSA GYÖRGYÖT, MAJD RÁKÓCZI FERENC KURUC HADAIT“. Egy másik emléktáblát 1936 január 7-én helyeztek a falra, amikor a nemzet arra emlékezett: kétszázötven év előtt szabadult fel Pest-Buda az évszázados török uralom alól. Ez az emléktábla így beszél hozzánk: „A VÄRMEGYEHÄZÄNAK EZ ÖDÖN FALAI NYÖGTÉK A NAGY SZULTÁNOK VILÁGVERŐ HADAIT, DE LÁTTAK BUDA ÉS PEST FELSZABADÍTÁSÁT IS AZ IDEGEN JÁROM ALÓL 1868-BAN.“ A második udvarban, egy vasrácsos ajtó fölött kis emléktábla mindössze ennyiről tudósít: „ITT ÜLT FOGSÁGBAN NEHÉZVASBAN JÓKAI HŐSE, RAB RÄBY“ Jókai Mór egyik legszebb regényére, a Rab Rábyra kell gondolnunk, amelyben a feudális Magyarországnak minden fájdalmas furcsasága, a rendi uralomnak minden felháborító következménye pőrére vetkőzve jelenik meg az olvasó előtt. Ráby Mátyás, a felvilágosult II. József császár bizalmi titkára felháborodik a rendi alkotmányból eredő sok igazságtalanságon és kizsákmányoláson, zsaroláson és elhatározza, hogy a császár törekvéseivel párhuzamosan megszabadítja a magyar népet a földesúri és általában a nemesi elnyomástól. De Ráby. akárcsak II. József, elbukott küzdelmében. A császár visszavonja rendeletéit és meghal. Ráby Franciaországba bujdosik. „Ráby Mátyásnak ugyan még a nevét is eltemették, de magvető volt — s a mag kikelt“ — írta Jókai Mór regényében. A párizsi Bastille lerombolásával elindult a forradalom és vagy hatvan esztendő múlva, bukdácsolva ugyan, de elérkezett Pestre is. A rendi Magyarország helyén új Magyarország születik 1848-ban. Mily dicsőséges szerep jutott e forradalmi változások előkészítésében a Pest megyei vármegyeházának. Ezt olvashatjuk arról az emléktábláról, amelyet az 1848-as szabadságharc centenáriumi évében helyeztek el az utódok a nagy időkre emígyen emlékezvén: „Pest-Pilis-Solt-Kiskun ezer esztendeje fennálló, majd egyesült vármegyék, miként az 1848/49. évi forradalmat megelőző fájdalmak napjaiban a jog és szabadság előharcosai voltak, miként 1848-ban a függetlenségi harc mezejére elsőként állítottak ki katonákat, s kiknek fiai először vállaltak ugyanakkor önként a haza megmentésére áldozatokat — 1945-ben a demokratikus haladás élére álltak és ma is kötelességüket teljesítvén, egy évszázad előtti példát adó történelmünknek legjelesebb fiai az utókor csodálatára és lelkesítésére ime márványba vésik és az örök emlékezetnek átadják. Itt küzdenek a székház falai között vagy a megye térségein KOSSUTH LAJOS, a vármegye 1847/48-as követe, Magyarország kormányzó elnöke; PETŐFI SÁNDOR, táblabíró, a Népbarát e házban szerkesztett 48-as lap választmányi tagja; SZÉCHENYI ISTVÁN vm. th. bizottsági tag, 48-as miniszter; NYÄRY PÁL, 1848-as alispán, követ; a Honvédelmi Bizottmány belügyi tagja; TÁNCSICS MIHÁLY, kit az alispántól vezetett küldöttség népe szabadított ki KAROLYI ISTVÁN, a vármegye 1848-ban üldöztetést szenvedett főispánja; BATTA SAMU, a vármegye forradalmi kormánybiztosa; FAY ANDRÁS 1848 egyik előkészítője SZENTKIRÁLYI MÓRIC követ, majd kiskun kapitány; ARANY JANOS, a Népbarát szerkesztője; JÓKAI MÓR, a vármegyei 48-as nemzetőr bizottság tagja; SZEMERE PÁL, főügyész, Petőfi öreg barátja; MADARÁSZ LÁSZLÓ, a 48-as radikális belügyminiszter ROSTHY ALBERT birtokos, ki a hazában először mondott le nemesi jogairól; TELEKI LÁSZLÓ követ, meghalt Magyar- országért; HAJNIK PÁL követ, üldöztetést szenvedett; TÖRÖK IGNÁC, tábornok, Aradon kivégezték; HORVÁTH MIHÁLY püspök és kultúrminisz- ter, a forradalom történetírója; FÖLDVÄRY KAROLY, a legendás honvédőrnagy; KÖRMENDI ISTVÁN áldozatkész földműves; BECSEI SOMA írnok, ki parancs szerint e házban az osztrákokkal szemben helyén kitartott — és velük együtt a sokezer neves és névtelen, akik harcoltak, meghaltak vagy véres üldöztetést szenvedtek a szent magyar népi szabadságért. Áldás nevükre, fény emlékükre. Állította e táblát a vár. megye nemzeti bizottsága és a vármegyei törvényhatósági bizottság ünnepi centenáris közgyűlése, 1948. március 20-án.” A történelmi nevek mellett mily tömör ez a jellemzés: „Körmendi István, áldozatkész földműves.“ Ahány név, annyi nagy regény főhőse. S alig egy éve új emléktábla került ugyanerre a falra, az emléktáblán csupa olyan név. amelynek viselője életét áldozta: „Az 1956 októberi—novemberi ellenforradalmi támadás idején mártírhalált hált hősök emlékére. A nép haladásáért, a nép boldogabb jövőjéért, a szocialista Magyarországért élték munkás napjaikat. A népszabadság védelméért, a munkásosztály hatalmának megtartásáért adták drága életüket. Elestek az ellenforradalmi támadással szemben, a szocializmus ügyéért folytatott nagy küzdelemben. A nép győzött, győzött a szocializmus ügye és örök emléket állít a hősöknek, akik elestek érte, BIKSZA MIKLÓS, az MSZMP járási bizottság elnöke, Dabas; KISS LAJOS, a Hazafias Népfront elnöke, Budakeszi; NAGY VILMOS, r. ny. őrnagy, Pest megyei rendőrkapitány; LENGYEL LÄSZLÖ tsz-elnök, Ürbőpuszta; LÁZÁR FLÓRIAN rendőralhadnagy, Dány; SZIKLAI SÁNDOR honvédezredes, Budakeszi; LAKATOS PÉTER pártfőiskolai tanár, Budapest; GAVLÓ JÓZSEF termelőszövetkezeti párttitkár, Kakucs; BENE MIHÁLY tsz-tag, Szentmártonkáta; HALMI JÓZSEF egyénileg dolgozó paraszt, Mikebuda.“ Évszázadok történelmi viharjai dúltak a Pest megyei tanácsháza, az egykori vár- megyeháza felett, amelynek fala; oly sok szenvedést, de egyúttal oly sok hősi küzdelmet is láttak a magyar nép jobb, emberibb életéért, szabadságáért. Emlékeivel szinte múzeum ez az épület. Környei Elek
