Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

■ ifccrcr &Círlap 1958. JANUAR 22. SZERDA í ^film, Színitűz, Qrödalőm I SZERELMI HÁZASSÁG ? Aligha hiszi el az olvasó, ha a képre tekint. Pedig így ér­kezett a hír, mely szerint Otto Preminger író és rendező feleségül akarja venni felfedezettjét, Jean Seberg filmszí­nésznőt, aki két legutóbbi filmjének, a Szent Johanná-nak és a Jónapot búbánat-nak volt főszereplője. Preminger hatvan éves, Jean Seberg pedig most ünnepelte huszadik születésnapját awmtwtHminmmmmuimHwmmw:nimuiiiiu»HmnHm B. VARKONYI XGNESt A kuniékor hősei Bibliotheca Kiadó A “ Körültekintőbb bírálatot! Válasz Markovits elvtárs cikkére M arkovits József elvtárs, a Pest megyei könyvtár színes, gazdagon árnyalt leírását kedvelők széles olva­sótábora új, kitűnő könyvvel gazdagodott. R. Várkonyi Ág­nes történész hiteles kuruckori történetei számos,- ■ eddig nem ismert részletét világítják meg a Rákóczi-szabadságharc dicső napjainak. Az országos felkelést szerve- nő jobbágy, a császári, csapa­tot rossz útra vezető paraszt­ember, céhmesterek, kik tit­kon rontják az elnyomás ha­talmát, asszonyok, akik Ra- butín generális támadásával szemben megvédik Csobán­cot, Rákóczi ügyéért plat­tomban'’ munkálkodó inas­gyerekek és diákok, a furfan­gos molnár, öreglegény kato­nák és fiatal vitézeik, s a gyenge szabó, aki kardot emel a hatalmas várparancsnok el­len, nem érdekes kuriózumai, hanem jellegzetes alakjai a kornak. Vak Bottyánnal, Esze Tamással, Béri Balogh Adóm­mal együtt hűséges segítői ők 11. Rákóczi Ferenc fejedelem­nek, A Ikuruc szabaságharc alatt megmutatkozott, kinek-kinek „színes vagy szíves” magyar­sága. Nemcsak katonai pályák íveHtek a magasba, hanem a névteleneket, az ismeretlene­ket is hősökké emelte az em­berség és vitézség próbája — erről szól a könyv. A kuruckor hőseinek törté­neteiben a nagy szabadságitűz­delem embersor&ökat formáló ereje izzik. A Rákóczi-szabad- ságharc szép haditettei, véres csatái, dicsőséges, vagy szomo­rú, de mindig a nemzet erköl­csi erejét, a szabadságért áldo­zatra Ikész igyekezetét példázó eseményei kelnek életre a könyv lapjain, s minden bi­zonnyal hamar utat találnak majd az olvasók szivéhez, dolgozója 1957. december 29-én a Pest megyei Hírlapban írott cikkében több problémát he­lyesen vet fel a könyvtárak és általában a könyv tár munkával kapcsolatban. A könyvtármun­ka és általában a kultúneve­lési munka terén még valóban problémák vannak, a mezőgaz­dasági üzemekben. Mindamel­lett a területi bizottság né­hány kérdésben nem ért egyet Markovits elvtárs megállapítá­saival. , Vegyük talán elsőnek Mar­kovits elvtárs cikkének címét, amely így szól: „A mezőgaz- -dasági üzemek dolgozói is sze­retnének olvasni“. Ma már nem érthetünk egyet ilyen címmel és ilyen általánosítás­sal. Horthy idejében ez a cím reális és helyén való lett volna, mert akkor a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak nem állt rendelkezésére könyvtár. így jobb híján ócska kalendáriu­mokat és ponyvaregényeket ol­vastak. A felszabadulás óta és ma azonban már nem ez a helyzet. Jelenleg a Pest—Nógrád me­gyei mezőgazdasági üzemek 31 608 kötet könyvvel rendel­keznek. Ehhez járul még az is, hogy 1957-ben újabb 70 000 fo­rint értékű könyv jutott a me­zőgazdasági üzemek dolgozói­nak és 1958-ban újabb 100 000 forintot fordítunk az üzemi könyvtárak fejlesztésére. Ilyen körülmények között azután nemcsak hogy szeretnének, ha­nem szeretnek is, olvasnak is a mezőgazdasági üzemek dolgo­zók Markovits elvtárs cikkében azt mondja, hogy a szakszer­vezet által vásárolt könyvek pusztulásra vannak ítélve. Jó lenne tudni Markovits elvtárs­nak, hogy az általa említett he­lyeken a könyvégetés terén is mit művelt az ellenforradalom, hogy teljesen a fasizmusra em­lékeztető módon, válogatás nélkül égették el az értékes iro. dalmi művekét:' Té'sőbáTüTfftffi és jó néhány helyen még a Munka Törvénykönyvét is el­égették. Ezt a barbár pusztí­tást máról holnapra, figyelem­be véve gazdasági helyzetün­ket, nem lehet helyrehozni. Ezekről az előzményekről elfe­lejtkezni és a könyvellátás hiá­nyosságaiért társadalmi rend­szerünket vagy a szakszerveze­tet hibáztatniw komoly hiba lenne, F elveti Markovits elvtárs, hogy 1952-ben az általuk létesített letéti könyvtár ügyé­ben a MEDOSZ Pest megyei bizottsága semmi segítségei nem adott, Mindenekelőtt fur­csának találjuk, hogy csak ennyi év után veti fel ezt a kérdést Markovits elvtárs. Egyébként a területi bizottság akkor is megtette észrevéte­lét, sőt javaslatot is tett, hogy a megyei könyvtár vonja fele­lősségre a mulasztókat, mint­hogy a megyei könyvtár anya­gairól volt szó. Erről, úgy lát­szik elfeledkeztek' pedig úgy tudjuk, hogy Markovits elv- társ akkor is a megyei könyv­tár dolgozója volt és azóta már érvényesíthette volna a felelős- ségrevonást. Vagy talán ez azért maradt el, mert nagyon messze van az Engels tér a Vá­rosház utcától? Helyesüljük és örülünk ne­ki, hogy a megyei könyvtár se­gíteni akar a mezőgazdasági üzemek könyvtárainak, de azt helyesebbnek tartottuk vol­na, ha erről a segíteni akarás­ról nemcsak az újságon ke­resztül értesülünk, hanem sze­mélyesen beszéltük volna nieg az együttműködés módját. A mezőgazdasági üzemek könyv­tármunkáját ugyan a szakszer­vezet irányítja, de ez nem zár­ja ki az együttműködést. Szí­vesen dolgozunk együtt, meg­szívleljük a reális, tárgyilagos bírálatot. De arra kérjük Mar­kovits elvtársat, hogy a jövő­ben körültekintőbben alapozza meg észrevételeit. Új elektromos fémszóró pisztolyt mutattak be a Csepel Autógyárban MEDOSZ Pest—Nógrád megyei Területi" Bizottsága Az új fémszórási eljárás előnye a régi gázszórási eljárással szemben, hogy a kezelt alkatrészek, munkadarabok megmun­kálhatok, esztergálhatok a szórás után anélkül, hogy a szórt fémrészek leválnának, vagy pikkelyesen lepattognának. Az újításnak nagy jelentősége van a kikopott alkatrészek felújí­tásánál és általában a TMK munkájánál. Az újítás anyagi megtakarítása előzetes becslések szerint kb. évi félmillió fo­rint. A bemutatón jelen voltak a minisztériumi kutatóintéze­tek és több nagyüzem képviselői. i irwromtiHHtmiTt Pályázati felhívás A Magyar Úttörőik Szövetsége több más saerwel együtt számos pályázatot hirdet a gyermekszer­vezetekben folyó nevelési muraka megjavítására, az úttörőélet tartal­masabbá tetejére. Az Üttörőszövetség és a Közne­velés szerkesztősége például peda­SzaJbnábóL — bőrjúiitálló ötletes módon oldották meg az egyre növekvő istálló­szükséglet problémáját a cseh-morvaországi hegyvidék pohledi állami gazdaságának dolgozói. Szalmából építettek borjúistállót, Alig két hetet vett igénybe a 25 férőhelyes istálló építése gógiai pályázatot írt ki nevelje­nek, úttör övezetüknek. A rész­vevők csaknem száz, pedagógiai tárgyú témakörből válogathatnak. Befciildési határidő 196«. május L. A legjobb beküldött munka jutal­ma: kéthetes külföldi jutalom- üdülés. A második díja 1500, a harmadik 600 fontat. Gyermekdalok, versek, novellák és színdarabok írására hirdetett pályázatot az Üttorőszövetség és a Népművelési Intézet. Ezek bekül­dési .határideje március 15. A leg­jobb művek díjazása: dal 1000, Vera 50», novella 1000, színdarab 14M, jelemet 800 forint. Az Ifjú Kommunista című folyó­irat szerkesztősége és az Üttörő- szövetség úttörőkkel foglalkozó Ifjúsági veaertőknefc, klszeseknek fr ki pályázatot. A részvevőknek a pajtások között végzett munkájuk legérdekesebb, legjobban haszno­sítható tapasztalataikat kell leír­niuk. A pályázat részletes feltéte­leit az Ifjú Kommunista és. a Ma- Ifjúság heeáhjálij- teszik Az édesanyákhoz: édesapákhoz fordul egy másik pályázati fel­hívás. amelyet a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa és az Öttöröszövet- ség irt ki. A pályamunkákban az úttöröszervezetekben, az iskolában és a családban folyó nevelés javí­tásának módszereit kell közölni. A legjobb írásokat UX», 800. 300 é* 300 forinttal jutalmazzák. A gyermekek számára az Úttörő- szövetség. az Ifjúsági Rádió és a Pajtás szerkesztősége hirdet pályá­zatot. Az Úttörőknek legkedvesebb emlékeiket, élményeiket kell meg­írni, de pályázhatnak verssel1 és el­beszéléssé! is. A legsikerültebb munkákat közli a Pajtás és az Út­törő híradó. íróikat pedig nyáron külföldi táborozásra viszik. To­vábbi dijak: hazad jutalomtáboro- zás, fényképező sép. karóra, tá­bori felszerelés, töltőtoll stb. jiiifmHniiiimiHimiiHmnmiinimiemmeHMimMmimmmwmfiiimmiwuMMnmimmwwfmnmmmmimnmmHitHHimmmiMHi i HllltlIIIIIIIHMt jnHimraimmiiimtiimmmtniiniiiiMMmm ITeltai Jenő: SZÍNES KÖVEK Szépirodalmi Kiadó hl A 80 DEKA CUKOR nál űgr. ahogy fUífc, kivel kezeit fogott minden. j szőbanforgő színes kövek zí — gyémántok. Évek óta halottnak hitt nagybácsi buk­kan fel titokzatos körülmé­nyek között magyar rokonai­nál, Ikét kutyával, nem éppen bizalomgerjesztő barátjával, és a sarkukban lopakodó há­rom hinduval, akik láthatólag az életükre törnek. Heltai Je­nő azonban nem detektív regényt ír ebből a vérbeli de­tektív történetből, hanem ere­deti ötleteivel, szép stílusával nagyon izgalmasan, de az iro­dalom határmezsgyéjén mindig belül maradva bonyolítja a cselekmény szálait. És a többi elbeszélés! Heltai az elsők között irta meg a ma­■— Nem maradok bent. — Tán rosszul éltél itt, lálta a legmegfelelőbb formát | is, a tárcanovellát és a karco-l latokat, amelyeket az elsők \ termelőszövetkezetben? között honosított meg nálunk, f — Nem. s azokat páratlan tökélyre fej-1 — Hát akkor? lesztette. f — Elegem volt. Nem mond­A két kötet anyagát, több \ hatjátok, mindig dolgoztam. mint fél évszázad termését, le- \ Vasárnapokon sem kíméltem hetetlen pár mondatban össze- | magam. A feleségem is kijárt sűríteni, annyira változatos és | a földre. Mások meg? — Azok sokrétű. Egyben azonban min- \ lesték ki mit csinál, a mun­den írás megegyezik, abban, | kára nem jutott idejük. Az hogy szellemes, ötletes alko-\ asszonynépség csak a pletyká- tás mindegyik: néha gúnyosan, f val törődött. néha a megértés halvány mo-1 _ Te js tudod, hogy a java sólyával'karakírozza az iro “2| nem íiyen volt. Ha így lett emberi gyengéket, hibákat. | voinia nem gazdagodtunk vol- Nemcsak a kötet címadó el- | na. Csak az elhatározásod beszélésére illik a „Színes | akarod igazolni, hogy így be­kének” cím, de valójában \ szánsz mindegyik novellára karcolat- j _ mind kimegy. Ma­gyar város kisembereinek, a _ _ s zázadforduló pesti figuráinak ra, emlékezésre. A különös | garnra maradjak’ az életét. Toliforgatók és szi- hősök, a változatos esemenyek. | _ Nem maradn ni növendékek, pincérek és uzsorások szenvedései, szen­vedélyei. kalandos sorsuk ele­venedik meg tolla nyomán, írásainak világa sajátos világ, alakjai jellegzetes, más írónál meg nem található hősök. Az események csak Heltai nagy­szerű fantáziájában születhet­tek meg és mégis minden fur­csaságuk, ábrándszerűségük ellenére korhűék, mondhatjuk mzt is, hogy realisztikusak. Új­szerű mondanivalójához, külö­nös írói egyéniségéhez megta­maradnál magadra a szellemes ötletek úgy szik-1 ráznak, mint a váratlanul elő-1 bpá/élt „ , került nagybácsi csillogó M-|x f/ neszen Magyar Ernő vei' = és Kovács Endre. De mar hia­ininiimimmiiiinimiii | ba volt minden. Az ellenfor­! radalom megzavarta józan pa- MOSZKVÁBAN BEMU- | raszti gondolkodásukat. És a TATTÁK az Egy az ég felet- | nemrég még országos jóhírű tünk című új szélesvásznú fii- = termelőszövetkezet kimondta met, amelyet a VI. Világifiú- | feloszlását Voltak, akik min- sági Találkozóról készítettek. | dent Csáki szalmájaként akar- 1958-ban a DEFA (NDK) 25 i tak szétvinni. De az okosab- film elkészítését tervezi. Ebből I bak nem engedték. Igazságo­kat színes és négy szélesvász- 1 san áka-tak elszámolni. Per­mi produkció lesz. * sze, azért voltak olyanok, akik az est leple alatt elemeitek egy-egy szerszámot, zsákot. Ezekben a sívár napokban Ma­gyar Ernő úgy érezte, jobb, ha ismét a maga ura lesz. El­képzelte, mit vet majd a földjén, hány állatot tart. Je­nő fia is nagy már, erős tá­masza lesz. Magyar Ernő éjszakákon át töprengett feleségével együtt Számoltak, összeadtak, kivon­tak. Végül is úgy döntöttek: ha már egyszer kijelentették, hogy nem maradnak, nem má­sítják meg a szavukat. Akik a tsz mellett döntöttek, rossz néven vették Magyar Ernőtől az elhatározását. Mondották is: tőle nem ezt várták. Bíz­tak benne, s nem tagadták: hiányzik majd szorgos, mun­kához értő keze. Tartóztatták, de hiába. Nyakas, önfejű: amit egy­szer a fejébe vett, attól egy vi­lágért sem tágít Szépen, csendesen elszámoltak, ve­szekedés nélkül- Magyar min­den fillérhez ragaszkodott. Egy négyzetméter földet sem ha­gyott ott, de ami igaz. az igaz: az adósságát az utolsó fillérig rendezte. Ne mondja rá sen­ki, hogy Magyar Ernő becsap­ta a szövetkezetét; Búcsúzás­Amikor kihajtott & ^ melőszövetkezet udvaráról, megemelte a kalapját, s bi­zony egv kicsit el is szomoro­dott. Sajnálta a gyümölcsöst, hisz sok napi munkája fekszik a földben.:; De ha már így van, így van. A parasztember nem ér rá búslakodni. Annak mindig a holnappal kell törőd­ni; Otthon rendbehozta az óla­kat. Javította az istállót is. Délben megetette az állatokat Ebéd után kikocsizott a határ­ba. Körüljárta a földjét és mintha szoktatni %arná ma­gát az új élethez, szüntelen íz­lelgette a szavakat: — Kicsi, de az enyém, csak az enyém! Teltek a napok: hajnalban kelt, megállása nem volt Jól fejlődött minden. Ki sem lát­szottak a sok munkából Oly­kor azért szakított időt. hogy megtekintse a tsz földjét is. Elismerően bólogatott: „azért az Üj Élet Tsz tagjai most is derék emberek. Szép az a föld, meg kell hagyni!” A nyár közeledtével Magya­roknál baj történt Margit — a felesége beteg lett. Egyszer a határban esett össze. Ott­hon is egyre kevesebbet tu­dott dolgozni. Minden a férfi és a gyerék vállára neheze­dett. Ott volt az aratás, csép- lés, behordás. Utána kellett nézni az állatoknak. Mindent csak kettesben, kettesben Napról napra soványodott az ember. Régen a tsz-ben sok­szor csúfolták: — Ernő, tán templomba készülsz, úgy ki vagy kenve-femve. Most vi­szont egyszer egy héten is alig jutott a borotválkozáshoz; Arca borostás volt, szeme alatt mély karikák. A munka azért nem maradt vissza. Szó nem érhette a „házelejét’’. Az igaz, a csép- lésnél segített a tsz is. Jól is esett. Jobb így. Minek ha­ragudnának egymásra. Inkább legyen az ember társai hasz­nára. Egyszer ő is- kölcsön­adta a fogatát — szívesen tet­te. Nincs is másról szó: azok ú«v közösen, ő meg maga boldogul;-. : Telt, múlt az idő. Ma­gyar Ernő felesége is lába­dozott. Már annyi ereje is volt, hogy az állatokat ellássa Elégedetten nyitogatott s kamrába, ahol egymás mel­lett roskadoztak a zsákok, teli az év gazdag termésével. Rátartian kacsintott feleségé­re. mintha még ma is ifjú há­zasok lennének. A hízók alig bírták már héjukat megemel­ni. A tehén annyi tejet adott­éi is adtaik belőle. A kukoriea- góré pedig majd leszakadt * terhétől.;: Magyar Ernő szívesen ele­gyedett szóba a szomszédok­kal, de még inkább a tsz tagjaival. Ügyesen — nehogy hencegésnek vegyék —, el- elmondta, miből mennyi ter­mett neki, hagy lássák: Ma» Is

Next

/
Oldalképek
Tartalom