Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
■ ifccrcr &Círlap 1958. JANUAR 22. SZERDA í ^film, Színitűz, Qrödalőm I SZERELMI HÁZASSÁG ? Aligha hiszi el az olvasó, ha a képre tekint. Pedig így érkezett a hír, mely szerint Otto Preminger író és rendező feleségül akarja venni felfedezettjét, Jean Seberg filmszínésznőt, aki két legutóbbi filmjének, a Szent Johanná-nak és a Jónapot búbánat-nak volt főszereplője. Preminger hatvan éves, Jean Seberg pedig most ünnepelte huszadik születésnapját awmtwtHminmmmmuimHwmmw:nimuiiiiu»HmnHm B. VARKONYI XGNESt A kuniékor hősei Bibliotheca Kiadó A “ Körültekintőbb bírálatot! Válasz Markovits elvtárs cikkére M arkovits József elvtárs, a Pest megyei könyvtár színes, gazdagon árnyalt leírását kedvelők széles olvasótábora új, kitűnő könyvvel gazdagodott. R. Várkonyi Ágnes történész hiteles kuruckori történetei számos,- ■ eddig nem ismert részletét világítják meg a Rákóczi-szabadságharc dicső napjainak. Az országos felkelést szerve- nő jobbágy, a császári, csapatot rossz útra vezető parasztember, céhmesterek, kik titkon rontják az elnyomás hatalmát, asszonyok, akik Ra- butín generális támadásával szemben megvédik Csobáncot, Rákóczi ügyéért plattomban'’ munkálkodó inasgyerekek és diákok, a furfangos molnár, öreglegény katonák és fiatal vitézeik, s a gyenge szabó, aki kardot emel a hatalmas várparancsnok ellen, nem érdekes kuriózumai, hanem jellegzetes alakjai a kornak. Vak Bottyánnal, Esze Tamással, Béri Balogh Adómmal együtt hűséges segítői ők 11. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, A Ikuruc szabaságharc alatt megmutatkozott, kinek-kinek „színes vagy szíves” magyarsága. Nemcsak katonai pályák íveHtek a magasba, hanem a névteleneket, az ismeretleneket is hősökké emelte az emberség és vitézség próbája — erről szól a könyv. A kuruckor hőseinek történeteiben a nagy szabadságitűzdelem embersor&ökat formáló ereje izzik. A Rákóczi-szabad- ságharc szép haditettei, véres csatái, dicsőséges, vagy szomorú, de mindig a nemzet erkölcsi erejét, a szabadságért áldozatra Ikész igyekezetét példázó eseményei kelnek életre a könyv lapjain, s minden bizonnyal hamar utat találnak majd az olvasók szivéhez, dolgozója 1957. december 29-én a Pest megyei Hírlapban írott cikkében több problémát helyesen vet fel a könyvtárak és általában a könyv tár munkával kapcsolatban. A könyvtármunka és általában a kultúnevelési munka terén még valóban problémák vannak, a mezőgazdasági üzemekben. Mindamellett a területi bizottság néhány kérdésben nem ért egyet Markovits elvtárs megállapításaival. , Vegyük talán elsőnek Markovits elvtárs cikkének címét, amely így szól: „A mezőgaz- -dasági üzemek dolgozói is szeretnének olvasni“. Ma már nem érthetünk egyet ilyen címmel és ilyen általánosítással. Horthy idejében ez a cím reális és helyén való lett volna, mert akkor a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak nem állt rendelkezésére könyvtár. így jobb híján ócska kalendáriumokat és ponyvaregényeket olvastak. A felszabadulás óta és ma azonban már nem ez a helyzet. Jelenleg a Pest—Nógrád megyei mezőgazdasági üzemek 31 608 kötet könyvvel rendelkeznek. Ehhez járul még az is, hogy 1957-ben újabb 70 000 forint értékű könyv jutott a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak és 1958-ban újabb 100 000 forintot fordítunk az üzemi könyvtárak fejlesztésére. Ilyen körülmények között azután nemcsak hogy szeretnének, hanem szeretnek is, olvasnak is a mezőgazdasági üzemek dolgozók Markovits elvtárs cikkében azt mondja, hogy a szakszervezet által vásárolt könyvek pusztulásra vannak ítélve. Jó lenne tudni Markovits elvtársnak, hogy az általa említett helyeken a könyvégetés terén is mit művelt az ellenforradalom, hogy teljesen a fasizmusra emlékeztető módon, válogatás nélkül égették el az értékes iro. dalmi művekét:' Té'sőbáTüTfftffi és jó néhány helyen még a Munka Törvénykönyvét is elégették. Ezt a barbár pusztítást máról holnapra, figyelembe véve gazdasági helyzetünket, nem lehet helyrehozni. Ezekről az előzményekről elfelejtkezni és a könyvellátás hiányosságaiért társadalmi rendszerünket vagy a szakszervezetet hibáztatniw komoly hiba lenne, F elveti Markovits elvtárs, hogy 1952-ben az általuk létesített letéti könyvtár ügyében a MEDOSZ Pest megyei bizottsága semmi segítségei nem adott, Mindenekelőtt furcsának találjuk, hogy csak ennyi év után veti fel ezt a kérdést Markovits elvtárs. Egyébként a területi bizottság akkor is megtette észrevételét, sőt javaslatot is tett, hogy a megyei könyvtár vonja felelősségre a mulasztókat, minthogy a megyei könyvtár anyagairól volt szó. Erről, úgy látszik elfeledkeztek' pedig úgy tudjuk, hogy Markovits elv- társ akkor is a megyei könyvtár dolgozója volt és azóta már érvényesíthette volna a felelős- ségrevonást. Vagy talán ez azért maradt el, mert nagyon messze van az Engels tér a Városház utcától? Helyesüljük és örülünk neki, hogy a megyei könyvtár segíteni akar a mezőgazdasági üzemek könyvtárainak, de azt helyesebbnek tartottuk volna, ha erről a segíteni akarásról nemcsak az újságon keresztül értesülünk, hanem személyesen beszéltük volna nieg az együttműködés módját. A mezőgazdasági üzemek könyvtármunkáját ugyan a szakszervezet irányítja, de ez nem zárja ki az együttműködést. Szívesen dolgozunk együtt, megszívleljük a reális, tárgyilagos bírálatot. De arra kérjük Markovits elvtársat, hogy a jövőben körültekintőbben alapozza meg észrevételeit. Új elektromos fémszóró pisztolyt mutattak be a Csepel Autógyárban MEDOSZ Pest—Nógrád megyei Területi" Bizottsága Az új fémszórási eljárás előnye a régi gázszórási eljárással szemben, hogy a kezelt alkatrészek, munkadarabok megmunkálhatok, esztergálhatok a szórás után anélkül, hogy a szórt fémrészek leválnának, vagy pikkelyesen lepattognának. Az újításnak nagy jelentősége van a kikopott alkatrészek felújításánál és általában a TMK munkájánál. Az újítás anyagi megtakarítása előzetes becslések szerint kb. évi félmillió forint. A bemutatón jelen voltak a minisztériumi kutatóintézetek és több nagyüzem képviselői. i irwromtiHHtmiTt Pályázati felhívás A Magyar Úttörőik Szövetsége több más saerwel együtt számos pályázatot hirdet a gyermekszervezetekben folyó nevelési muraka megjavítására, az úttörőélet tartalmasabbá tetejére. Az Üttörőszövetség és a Köznevelés szerkesztősége például pedaSzaJbnábóL — bőrjúiitálló ötletes módon oldották meg az egyre növekvő istállószükséglet problémáját a cseh-morvaországi hegyvidék pohledi állami gazdaságának dolgozói. Szalmából építettek borjúistállót, Alig két hetet vett igénybe a 25 férőhelyes istálló építése gógiai pályázatot írt ki neveljenek, úttör övezetüknek. A részvevők csaknem száz, pedagógiai tárgyú témakörből válogathatnak. Befciildési határidő 196«. május L. A legjobb beküldött munka jutalma: kéthetes külföldi jutalom- üdülés. A második díja 1500, a harmadik 600 fontat. Gyermekdalok, versek, novellák és színdarabok írására hirdetett pályázatot az Üttorőszövetség és a Népművelési Intézet. Ezek beküldési .határideje március 15. A legjobb művek díjazása: dal 1000, Vera 50», novella 1000, színdarab 14M, jelemet 800 forint. Az Ifjú Kommunista című folyóirat szerkesztősége és az Üttörő- szövetség úttörőkkel foglalkozó Ifjúsági veaertőknefc, klszeseknek fr ki pályázatot. A részvevőknek a pajtások között végzett munkájuk legérdekesebb, legjobban hasznosítható tapasztalataikat kell leírniuk. A pályázat részletes feltételeit az Ifjú Kommunista és. a Ma- Ifjúság heeáhjálij- teszik Az édesanyákhoz: édesapákhoz fordul egy másik pályázati felhívás. amelyet a Magyar Nők Országos Tanácsa és az Öttöröszövet- ség irt ki. A pályamunkákban az úttöröszervezetekben, az iskolában és a családban folyó nevelés javításának módszereit kell közölni. A legjobb írásokat UX», 800. 300 é* 300 forinttal jutalmazzák. A gyermekek számára az Úttörő- szövetség. az Ifjúsági Rádió és a Pajtás szerkesztősége hirdet pályázatot. Az Úttörőknek legkedvesebb emlékeiket, élményeiket kell megírni, de pályázhatnak verssel1 és elbeszéléssé! is. A legsikerültebb munkákat közli a Pajtás és az Úttörő híradó. íróikat pedig nyáron külföldi táborozásra viszik. További dijak: hazad jutalomtáboro- zás, fényképező sép. karóra, tábori felszerelés, töltőtoll stb. jiiifmHniiiimiHimiiHmnmiinimiemmeHMimMmimmmwmfiiimmiwuMMnmimmwwfmnmmmmimnmmHitHHimmmiMHi i HllltlIIIIIIIHMt jnHimraimmiiimtiimmmtniiniiiiMMmm ITeltai Jenő: SZÍNES KÖVEK Szépirodalmi Kiadó hl A 80 DEKA CUKOR nál űgr. ahogy fUífc, kivel kezeit fogott minden. j szőbanforgő színes kövek zí — gyémántok. Évek óta halottnak hitt nagybácsi bukkan fel titokzatos körülmények között magyar rokonainál, Ikét kutyával, nem éppen bizalomgerjesztő barátjával, és a sarkukban lopakodó három hinduval, akik láthatólag az életükre törnek. Heltai Jenő azonban nem detektív regényt ír ebből a vérbeli detektív történetből, hanem eredeti ötleteivel, szép stílusával nagyon izgalmasan, de az irodalom határmezsgyéjén mindig belül maradva bonyolítja a cselekmény szálait. És a többi elbeszélés! Heltai az elsők között irta meg a ma■— Nem maradok bent. — Tán rosszul éltél itt, lálta a legmegfelelőbb formát | is, a tárcanovellát és a karco-l latokat, amelyeket az elsők \ termelőszövetkezetben? között honosított meg nálunk, f — Nem. s azokat páratlan tökélyre fej-1 — Hát akkor? lesztette. f — Elegem volt. Nem mondA két kötet anyagát, több \ hatjátok, mindig dolgoztam. mint fél évszázad termését, le- \ Vasárnapokon sem kíméltem hetetlen pár mondatban össze- | magam. A feleségem is kijárt sűríteni, annyira változatos és | a földre. Mások meg? — Azok sokrétű. Egyben azonban min- \ lesték ki mit csinál, a munden írás megegyezik, abban, | kára nem jutott idejük. Az hogy szellemes, ötletes alko-\ asszonynépség csak a pletyká- tás mindegyik: néha gúnyosan, f val törődött. néha a megértés halvány mo-1 _ Te js tudod, hogy a java sólyával'karakírozza az iro “2| nem íiyen volt. Ha így lett emberi gyengéket, hibákat. | voinia nem gazdagodtunk vol- Nemcsak a kötet címadó el- | na. Csak az elhatározásod beszélésére illik a „Színes | akarod igazolni, hogy így bekének” cím, de valójában \ szánsz mindegyik novellára karcolat- j _ mind kimegy. Magyar város kisembereinek, a _ _ s zázadforduló pesti figuráinak ra, emlékezésre. A különös | garnra maradjak’ az életét. Toliforgatók és szi- hősök, a változatos esemenyek. | _ Nem maradn ni növendékek, pincérek és uzsorások szenvedései, szenvedélyei. kalandos sorsuk elevenedik meg tolla nyomán, írásainak világa sajátos világ, alakjai jellegzetes, más írónál meg nem található hősök. Az események csak Heltai nagyszerű fantáziájában születhettek meg és mégis minden furcsaságuk, ábrándszerűségük ellenére korhűék, mondhatjuk mzt is, hogy realisztikusak. Újszerű mondanivalójához, különös írói egyéniségéhez megtamaradnál magadra a szellemes ötletek úgy szik-1 ráznak, mint a váratlanul elő-1 bpá/élt „ , került nagybácsi csillogó M-|x f/ neszen Magyar Ernő vei' = és Kovács Endre. De mar hiaininiimimmiiiinimiii | ba volt minden. Az ellenfor! radalom megzavarta józan pa- MOSZKVÁBAN BEMU- | raszti gondolkodásukat. És a TATTÁK az Egy az ég felet- | nemrég még országos jóhírű tünk című új szélesvásznú fii- = termelőszövetkezet kimondta met, amelyet a VI. Világifiú- | feloszlását Voltak, akik min- sági Találkozóról készítettek. | dent Csáki szalmájaként akar- 1958-ban a DEFA (NDK) 25 i tak szétvinni. De az okosab- film elkészítését tervezi. Ebből I bak nem engedték. Igazságokat színes és négy szélesvász- 1 san áka-tak elszámolni. Permi produkció lesz. * sze, azért voltak olyanok, akik az est leple alatt elemeitek egy-egy szerszámot, zsákot. Ezekben a sívár napokban Magyar Ernő úgy érezte, jobb, ha ismét a maga ura lesz. Elképzelte, mit vet majd a földjén, hány állatot tart. Jenő fia is nagy már, erős támasza lesz. Magyar Ernő éjszakákon át töprengett feleségével együtt Számoltak, összeadtak, kivontak. Végül is úgy döntöttek: ha már egyszer kijelentették, hogy nem maradnak, nem másítják meg a szavukat. Akik a tsz mellett döntöttek, rossz néven vették Magyar Ernőtől az elhatározását. Mondották is: tőle nem ezt várták. Bíztak benne, s nem tagadták: hiányzik majd szorgos, munkához értő keze. Tartóztatták, de hiába. Nyakas, önfejű: amit egyszer a fejébe vett, attól egy világért sem tágít Szépen, csendesen elszámoltak, veszekedés nélkül- Magyar minden fillérhez ragaszkodott. Egy négyzetméter földet sem hagyott ott, de ami igaz. az igaz: az adósságát az utolsó fillérig rendezte. Ne mondja rá senki, hogy Magyar Ernő becsapta a szövetkezetét; BúcsúzásAmikor kihajtott & ^ melőszövetkezet udvaráról, megemelte a kalapját, s bizony egv kicsit el is szomorodott. Sajnálta a gyümölcsöst, hisz sok napi munkája fekszik a földben.:; De ha már így van, így van. A parasztember nem ér rá búslakodni. Annak mindig a holnappal kell törődni; Otthon rendbehozta az ólakat. Javította az istállót is. Délben megetette az állatokat Ebéd után kikocsizott a határba. Körüljárta a földjét és mintha szoktatni %arná magát az új élethez, szüntelen ízlelgette a szavakat: — Kicsi, de az enyém, csak az enyém! Teltek a napok: hajnalban kelt, megállása nem volt Jól fejlődött minden. Ki sem látszottak a sok munkából Olykor azért szakított időt. hogy megtekintse a tsz földjét is. Elismerően bólogatott: „azért az Üj Élet Tsz tagjai most is derék emberek. Szép az a föld, meg kell hagyni!” A nyár közeledtével Magyaroknál baj történt Margit — a felesége beteg lett. Egyszer a határban esett össze. Otthon is egyre kevesebbet tudott dolgozni. Minden a férfi és a gyerék vállára nehezedett. Ott volt az aratás, csép- lés, behordás. Utána kellett nézni az állatoknak. Mindent csak kettesben, kettesben Napról napra soványodott az ember. Régen a tsz-ben sokszor csúfolták: — Ernő, tán templomba készülsz, úgy ki vagy kenve-femve. Most viszont egyszer egy héten is alig jutott a borotválkozáshoz; Arca borostás volt, szeme alatt mély karikák. A munka azért nem maradt vissza. Szó nem érhette a „házelejét’’. Az igaz, a csép- lésnél segített a tsz is. Jól is esett. Jobb így. Minek haragudnának egymásra. Inkább legyen az ember társai hasznára. Egyszer ő is- kölcsönadta a fogatát — szívesen tette. Nincs is másról szó: azok ú«v közösen, ő meg maga boldogul;-. : Telt, múlt az idő. Magyar Ernő felesége is lábadozott. Már annyi ereje is volt, hogy az állatokat ellássa Elégedetten nyitogatott s kamrába, ahol egymás mellett roskadoztak a zsákok, teli az év gazdag termésével. Rátartian kacsintott feleségére. mintha még ma is ifjú házasok lennének. A hízók alig bírták már héjukat megemelni. A tehén annyi tejet adottéi is adtaik belőle. A kukoriea- góré pedig majd leszakadt * terhétől.;: Magyar Ernő szívesen elegyedett szóba a szomszédokkal, de még inkább a tsz tagjaival. Ügyesen — nehogy hencegésnek vegyék —, el- elmondta, miből mennyi termett neki, hagy lássák: Ma» Is
