Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
ms. JANUÁR 22. SZERDA ""z/Ch'lap 5 Álarcos amerikai világkörüli útján Január 6-án New Yorkból az orlyí repülőtérre érkezett John W. Guth amerikai biztosítási ügynök kilenc gyermek atyja. Párizs a 41 éves biztosítási ügynök világköriili útjának első állomása. Az utat Guth bekötött szemmel, illetve álarccal teszi meg. A bekötött szemű utast a stewardess kísérte le a repülőgépről. Miért utazik Guth a világ körül, ha annak szépségeiből semmit sem élvezhet? Guth az amerikai „N. B. C.” televíziós társaság egyik kérdés-felelet versenyének szerencsés—szerencsétlen nyertese. Miután az utolsó kérdésekre nem tudott felelni, a világkörüli utazást — ezt nyerte a versenyen — csak „vakon” tehette meg. Fényképész kíséri Guthof, aki visszatérésükkor megmutatja neki a sok szép látványosságot, amelyet nagyobb ügyességgel, maga is élvezhetett volna. Egy bájos fiatal- asszony (Guth sohasem láthatja) megtapogattatja Guthtal a kezében levő francia baba selyemszoknyáját Nagy jelentőségű kísérletek az új nitrogéngyűjtő baktériummal A gyulatanyai kísérleti gazdaság üvegházaiban érdekes kísérleteket kezdtek az itt felfedezett nitrogéngyűjtő baktériummal. A baktériumot beleoltották a szudáni fű talajába, ahol a növény gyökereinek nedves párnája alatt önálló élethez kezdett, s rendkívül gyorsan szaporodik. A rhizo- bium nevű nitrogéngyűjtő baktériummal való társulásban is érdekésen viselkedett. Megfigyelték, hogy e két szervezet egymást serkenti munkára és a fehér virágú csillagfürt gyökérzelén az eddigieknél sokkal nagyobb meny- nyiségű nitrogén halmozódott fel. Ezek a téli kísérletek az eddigieknél újabb, járható utat tártak fel a kutatók előtt. Remény van árra is, hogy évek múltán — ha sikerül az új baktériumot elszaporítani, pótolja majd a homoki gazdálkodásban oly nélkülözhetetlen pillangós növényeket. RAKÉTÁK nikáikból tudjuk, hogy a kíEgyre több ezó esik a hírlapok hasábjain, a rádióban a rakétákról. Mindenki érdeklődve és egy kis szorongással olvassa az újabb kísérletekről számot adó jelentéseket. A modern rakéták nemcsak az emberi tudomány fejlődését példázzák, nemcsak az űr meghódítására alkalmasak, hanem veszélyes fegyverek is egy esetleges háborúban. Érthető hát az emberek félelme. Szerencsére 1957. augusztusában a szovjet távirati iroda világgá röppentette a hírt, hogy a rakéta legtökéletesebb formája, az interkontinentális lövedék a szocializmus államának birtokában van. A szovjet tudósok a két szput- nyik fellövésével azt is bebizonyították, hogy ez a fegyver nem szükségképpen a pusztítás hordozója, hanem elsősorban az emberi haladás és győzni tudás bizonyítóka. Sokan a rakétáikat a XX. század emberének találmányaként könyvelik ék Pedig mái régen, nagyon régen ismeri az ember a rakéta elvét. A rakéták története Csak az Írott története több mint 700 éves. A rakétát hasznai harcosok ebben a hábo* rúhan a tűzijáték rakétáihoz hasonló eszközökből nyilakat lőttek az ellenségre. A „tüzes nyíl’’ új fegyver volt, s nem meglepő, hogy éppen a kínaiak használták először. Keleten évszázadokkal előbb ismerték a lőport, mint Európában, és a tűzijátékot kínaiak fedezték feL Másfél évszázad telt el addig, amíg a rakéta, az arabok közvetítésével, eljutott a mi világrészünkbe. Első alkalommal az olaszok használták. Velence a XIV. századiban virágzó kereskedő állam volt Hajói eljutottak az altkor ismert világ minden részébe. Valószínű, hogy velencei vitorlás hozta az első rakétát Európába, annál is inkább, mert 1397-ben Velence és Pá- dua háborújában a velenceiek a rakéták bevetésével csikar, ták ki győzelmüket. Az 1600-as években, különösen a 30 éves háború idediában került a rakéta a hadseregek fegyvertárába. Ebben az időben vetettek szemet az angolok India mesés kincseire. A hódítók elleni védekezésül az egyik indiai fejedelem, Haidar Ali rakéta-l&vész- alaku latot szervezett, amelyben 1782-ben 5000-en szolgáltak. Ez abban az időben igen nagy létszámú csapat volt, de a maharadzsa nem sajnálta a fenntartására fordított összegeket. mert a rakétákkal jelentős károkat okoztak az angoloknak. Az 1790-es években folyt harcok alatt az indiaiak valósággal megtizedelték rakétáikkal az angolokat. Az angolok akarva, nem akarva felfigyeltek a rakétáikra. Igyekeztek a maguk számára is hasznosítani ezt a fegyvert. Egyik tábornokuk, Congreve hosszas kísérletezése végül is eredményre vezetett. Ez a tábornok volt az első ember, aki a rakétát nem ösztönös, hanem tudományos módszerekkel fejlesztette tovább. A Congreve-ra- kéták a kor leghatásosabb tűználta fel legelőször az ember mesterséges haj tóeszköznek. 1232-ben a hatalma telje- ben levő mongol birodalom Kína meghódításáért vívott hadjáratot. A mongolok nyugati terjeszkedésük megkezdése előtt biztosítani szerették volna keleti határaikat. A kínai birodalom ebben az időben már eléggé szervezett állam volt és ellenállt, ha nem is teljes «ikerrel, a mongol hódítóknak. Az egykori króKutya táplálj jén már általánosan használt harci eszköz volt a rakéta. A várak ostrománál használták épületek, raktárak felgyújtására. A rakéta fejlődése azonban nem tartott lépést az ágyúk, a puskák fejlődésével; Kezelése is veszélyes volt, gyakran, előfordult, hogy kilövése pillanatában felrobbant s megölte a kezelőket. Ezzel magyarázható, hogy hosszú időre megfeledkeztek a használatáról. A XVIII. század közepén ismét. Keleten, mégpedig Ina a báránykát fegyvereivé váltak, s Napoleon ellen is sikeresen használták a lipcsei, meg a Waterlooi csatákban. Ebben az időben ágyúkkal csak 600 méterre tudtak lőni, míg a rakéta három kilométeres távolságot is megtett. Nem csodá hét, ha használata gyorsan elterjedt az európai hadseregekben. Később azonban a lőfegyverek ismét megelőzték fejlődésükben a rakétákat, különösen a találati pontosság területén. Az 1920-as évek végén az embert egyre jobban foglalkoztatta az űrhajózás problémája. A tudósok, s ezen a téren a szovjet Ciolkovszkij végzett úttörő munkát, a rakéták felhasználáséval igyekez tek az űrbe jutni. . Giolkov. szkij dolgozta ki az első folyékony üzemanyaggal működő rakéta elvét. Ez azért volt nagyszerű felfedezés, meri a Föld vonzásának legyőzéséhez nagy erő szükséges, amelyet csak óriási mennyiségű lőpor képvisel. De a rakéta súlyának növekedésével az erőnek is nőni kell, s ebből a bűvös körből a lőporhajtású rakéták'nem tudtak kitörni. A folyékony üzemanyag azonban hatásosabb, tehát kisebb mennyiségben is áttörhet a rakétával a Föld légkörén. Enraiguesbcn (Amerika) Rita, a juhászkutya táplálja * 15 napos Kiki nevű báránykát I A II. világháború rakétái gt ar Ernő csak nem bánta meg, amit tett. A tsz-beliek pedig szerénykedtek. Ernőnek még fel is tűnt. — Ejnye, a mindenségüket, lennék csak tsz-tag, jól megmosnám a fejüket. Hogyisne: amikor ő szövetkezeti tag volt és egyénivel beszélt, az szóhoz sem juthatott a sok dicseké- éléstől: hogy a tsz így. meg úgy. Ezek pedig itt csak szűkszavúan mondogatják: hát nem volt rossz éppen ez az esztendő, meghozta, amit számítottunk. No. de mi gondja rá! Az ő dolguk, mit hogyan tesznek. Egyszer, októberben azután két látogató kopogtatott Ma- gyarékhoz. Szabó Gyurka, meg Oláh Jancsi, a tsz párttitkára. — Kerüljetek beljebb. Mi jót hoztatok nekünk? — ud- variaskodott. Alig tudta elgondolni, mi szél hozhatta őket ide, mert, hogy valamit akarnak, az biztos. Talán csak nem agitálni jönnek? No, azért nagyon kár volt fárasztó niok magukat. De majd csak előrukkolnak.:; Addig is kiszaladt egy korsó borért. Harapnivaló is került az asztalra — érezzék, milyen szívesen fogyottak az ö házában. Meg evés közben jobban is esik a beszéd..; Erről is, arról is volt szó. Politizáltak. Szoba kerültek Gusztíék is. akiknek a fiuk valamerre Franciaországba ment a bolond időkben és most állítólag visszajönne. Cudar hónapok voltak azok — jól megzavarták az embereket. — Kellett annak a Tóth Hajósnak is. : : Amikor a vendégek szede- lözködtek. indulni akartak, tértek csak a tárgyra: — 29-ón tartjuk a zárszámadó gyűlésünket, azután meghívnánk rá. Gyere el a feleségeddel együtt. — Hát azután miért menjek én oda? — kérdezte Ernő, de csak arzért, merít nem jutott okosabb az eszébe. Titokban jól esett neki. hogy nem felejtették el. Hiába, hiú az ember! Ernőnek jó kedve támadt, mikor becsukódott a vendégek után az ajtaja. — No, a betyár mindenit, ezért szerénykedtek mindig az eredményeikkel: most akarnak dicsekedni. Állok elébe. Nekem sincs szégyellni valóm. Igaz-e. anyja? Azután elmen- jünk-e a gyűlésükre? Az szóba sepr került, hogy ne menjenek. Ilyen tisztességet ha már gondoltak a téesz- beliek rá, nem illik visszautasítani. Meg ne higgvék. hogy rátarti lett Magyar Ernő. Végül is úgy egyeztek meg, hogy Margit otthon marad. Azért ne családostul állítsanak be. Elég, ha a gazda mutatkozik. A gyűlés napjait alaposan kicsipte magát. Amikor belépett a tsz-irodába, mér majd mind együtt voltak. Ernő jólesően mosolygott rájuk. Mintha tegnap váltak volna el utoljára. Az első sorba ültették, ahogy a vendégnek dukál. Sok idő nem maradt a beszélgetésre, mert kezdődött a beszámoló. Az év nehézségeit nem takarták. Őszintén elmondták, hiányoznak az olyan parasztok, mint amilyen Magyar Ernő is. Aki szakértő, jó, dolgos ember volt. Nehéz volt az is, hogy a zűrzavar után ismét összeszokjon a tagság. Lehetne jobb a munkafegyelem is .. -. A hibák természetes, meglátszanak az eredményen is. Nem tudnak annyit fizetni, mint egy éve, akkor majdnem milliomosok lettek. Csak 45.20 forintot osztanak munkaegységenként. Azonkívül 80 deka cukor is kerül minden munkaegység után. Kukoricából. búzából.;. És sorolták, sorolták, mi minden jut egységenként.. . — No, most már értem, miért kellett idejönnöm — gondolta magában Magyar Ernő — hencegni akartatok. Ezért volt az a nagy szerénység! — Mindegy. Nekem se volt rossz... — mormogta maga elé. De az igaz, hogy az a cukor nagyon sok ... A gyűlés nem tartott sokáig. Az emberek felálltak helyükről. Ki pipára, ki cigarettára gyújtott. Hagyták, hogy az asszonyok rakosgassanak, készüljenek a pompás vacsorához. Ekkor- vette észre Magyar Ernő. hogy nemcsak ő van itt egyéni. Vannak a régiekből többen. Összeverődtek hát. Viccelődtek, nevettek. Mindegyik Magyart akarta kiugratni a bokorból. Mit akar a következő évben? Mert ha másképp határozna, az őket is érdekelné. Ugratták a tsz-tagokat is: nem jönnek-e egyénieknek. De azok állták a tréfát és vissza-visszaf eleitek: jobb a tsz urának lenni, mint a maga cselédjének. A fehér asztal mellett az- | után rá került a sor a lényegire j is. Készültek rá mind a két- | ten: a tsz is és Ernő is. — Nem gondoltad meg ma- f gad. Ernő? — kérdezte Ko- | vács Endre komolyan. — Gyere közénk. — Nézd, számoljunk csak .;, | Ernő hol igazat adott nekik, | hol nem. Egyenes választ egy- | szer sem húztak ki belőle. | Nem, Magyar Ernő nem ha- | markod ja el még egyszer a | dolgát. ; Igent nem mondana. Nem § határozott ő úgy. hogy vissza- | térjen. Nemet pedig azért nem 1 mond. mert ha Magyar Ernő | kiejt valamit a száján: vissza | nem vonja, az egyszer biztos, f Hanem az a 45 forint és a cu-1 kor nem kismiska — azon gon- § dolkodni kell. Hazafelé csak dünnyögött: § se igent, se nemet nem mond-§ tam ..: gondolkodni kell... | Ha én egyszer megszólalok, az| már egy életre szól..: " Sági Ágnes | Nagy hírnévre tett szert az I elmúlt háborúban a szovjet ra | kétafegyver. a „Katjusa”. Az I új fegyver egyszerűsége mel- ! lett igen mozgékony és nagy I tűzerővel rendelkezik. Gépko. I csíkira szerelve gyorsan vál- I úsztathatta tüzelőállását, a i legváratlanabb irányból csao- í hatott az ellenségre, [ A páncélosok elleni küzde- ! lemben használták az úgy. ! nevezett kézi rakéta fegyver»- j két. a németek a „pén- I célöklöt”, az amerikaiak a ! .,BAZooka’’-t. A Katjusa s a páncélelhárí- i tó rakéták lőportöltettel mű- i köd tek, de ebben a háborúban megjelentek már a folyékony üzemanyaggal hajtott rakéták is. Az utóbbiak közül legismertebb a ..V2” lövedék. A ,,V2’’ hossza 14 méter, súlya pedig majdnem 13 tonna, amelyből 9 tonna a hajtóanyag, ebben az esetben alkohol. A lövedéket függőlegesen lőtték fel, és az egy meghatározott helyen fordult — rádióirányítás hatására — a kívánt irányba. A „V2” általában 100 kilométeres magasságban, másodpercenként másfél kilométeres sebességgel haladt célja felé. Hatótávolsága 300 kilométer volt, tehát majdnem háromszor akkora, mint a tüzérségi lövedékkel eddig elért legnagyobb távolság. A rakéta működési elve A rakéta a hatás-ellenhatás elve alapján működik. Ezt a ] természeti törvényt Newton angol fizikus fedezte fel és fogalmazta meg. A • törvény így hangák: „Minden erővel (hatással) együtt vele egyenlő nagyságú, de ellenkező irányú erő (ellenhatás) is fellép.’’ Bat a törvényt a legegyszerűbben egy puska elsütésével szemléltethetjük. A robbanás a golyót ki röpíti a csőből (hatás), ugyanakkor a puska agya „visszaüt” (ellenhatás). Képzeljük el, hogy a rakéta egyszerű doboz, amelynek egyik falán nyílás van. A dobozban hirtelen égés, vagy robbanás játszódik le, a keletkező gázok a nyíláson nagy erővel ki tódulnak. De ugyanilyen erő hat, az előbb említeti törvény alapján, a nyílással szemben levő zárt falra, tehát a doboz mozgásba jön, elrepül. Természetesen * rakéta teherbírása, sebessége, hatótávolsága a gázok ki- áramlási sebességétől éa mennyiségétől függ. Ez a rakéta működési elves Igen egyszerű, de nem ajánlatos, hogy akárki otthon házilag kísérletezzék a rakétával, mert az könnyen „visszaüt’’; A modem rakétákat hajtóanyagjuk alapján osztályozzák, ezek szerint van szilárd (lőpor) és folyékony (alkohol, metán, hidrogén) üzeroamyagú rakéta. A lőpor-töltetű rakéták egyszerű felépítésűek, de hátrányuk, hogy nagy égési térre van szükségük, és nem gazdaságosak, mert az üzemanyaguk nem minden esetben ég «I teljesen..Az interkontinentális rakéták folyékony üzemanyaggal működnek. Az égési folyamat itt jól szabályozható, és tovább is tart, rrrint a lőpor használatánál. A működésük persze nem egyszerű, hiszen például az égéshez szükséges folyékony oxigént mínusz 100 C fok hőméi-sékle- ten kell tartani, ami az üzemanyag lángolása közben komoly problémát okoz. Az interkontinentális rakéta Már a rakéta elnevezése is arra utal, hogy átlőhető az egyik világrészből a másikba. Hatótávolsága eléri a 8000 kilométert. A cél felé úgy közeledik, mint egv tüzérségi lövedék, tehát parabolikus, úrn ballisztikai pályán. Sebesség« óránként 18 000—24 000 kilométer, tehát 15—20 perc alatt eléri a kitűzött- célját. Repülése közben elhagyja a Föld légkörét, fcb. 1200—1300 kilométer magasba emelkedik. Jelenleg még nem lehet védekezni ellene. Az idő, amely alatt célját eléri, olyan rövid, hogy a mai eszközökkel képtelenség útja közben megsemmisíteni Az amerikaiaknak is van | gázturbinával hajtott nagy hatótávolságú lövedékük, a j Snark. Éz is eléri a 8000 ki- j lométeres távolságot, de csak 15 kilométeres magasságban, és 4—5 óra alatt. Ez’az idő már elégséges arra, hogy felkészüljenek a fogadására. I A szovjet interkontinentális í rakéta hossza 40 méter, súlya I az induláskor eléri a 130—150 tonnát. Általában két-három fokozatban működik. Amikor az első tartályokból kifogyott az üzemanyag, a fölöslegessé váló rész önműködően leoldódik, így a második lépcsőben a hajtómű — nagy tehertől megszabadulva — fokozni tudja a rakéta sebességét Már előbb említettük, hogy az interkontinentális rakéta nemcsak harci eszköz. A szovjet kutatók ilyen rakétával lőtték fel a két műholdat. A tudomány fejlődésével az ember eljutott égvi'k álma megvalósulásának küszöbére. Reméljük, egy-két év múlva már átlépi valaki ezt a küszöböt. az ember teleszkópok, rádiósugaraik közvetítése nélkül, saját szemével pillant majd be a világűr titkaiba; Ehhez azonban béke kell, alkotó béke. Az interkontinentális lövedék hivatott tehát arra, hogy az embert* eljuttassa a világűrbe. ez a rakéta az űr meghódításának kulcsa. Filyó Mihály t y
