Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-28 / 50. szám

Sftő^t LABDARÜGÄS Nem lehet eltemetni a C. Kos­suth Építők csapatát, pedig már- már mindenkinek az volt a véle­ménye, hogy nem lehet reményük az NB m-ba jutásra. Az elmúlt hét csütörtökjén a Váci Törekvés ki­tűnő együttesét győzte le itthon 2:1 arányban, nem várt pontokat szerezve a , „feltámadt” Wachtler- rel s a szintén kitűnően játszó Junóval, Kuruccal és Milussal, de javuló formát mutatott Somogyi kapus is. A csatársorban elsősor­ban Kornyik dicsérhető bátor, erő­teljes játékáért - na és góljaiért! Általánosságban jól és okosan ját­szott a csapat ezen a mérkőzésen, legfeljebb az erőtlenség volt az, ami nyugtalanító volt a néző szá­mára, dehát egy ilyen győzelem­nél ez is megbocsátható. Majdnem megismételte csütörtö­ki bravúrját a csapat Pécelen va­sárnap,, ahol a szintén kitűnő já­tékerőt képviselő Péceli MAV-tól ltO-ra kapott ki. Rendkívül válto­zatos, izgalmas mérkőzést vívott a két csapat, amelyen a péceliek tá­madtak valamivel többet, de mi veszélyesebben, s ha csak fele annyi szerencsénk lett volna, mint a váciak ellen, legalább az egyik pontot elhozhattuk volna. A gól a befejezés előtt néhány perccel esett szabadrúgásból. Különösen a védelem tett ki magáért e mérkő­zésen. Milus és Winklerrel az élen, de nem maradt mögöttük So­mogyi sem, aki úgy látszik, kezd lehiggadni s mind jobban megy neki a védés. A csatársor elmaradt a védelem teljesítményétől, első­sorban azért, mert nincs elegendő erő játékukban, csak Kornyik és Halmi elégített ki; ökölvívás Nem az a fontos, hogy hogy versenyeznek, hanem, hogy ki ve­zeti a mérkőzéseket egy ilyen ökölvívásnál - ez a szomorú meg­állapítás született meg az ember­ben a szolnoki megyei sparta- kiádon, ahol a CVSE ökölvívói 14:6 arányú vereséget szenvedtek a Szolnoki MTE-től. Ha kiütötte vol­na ellenfelét a ceglédi versenyző, nem lehetett volna vita, igy azon­ban volt vita, de nem volt ment­ség, mert a szolnoki mérkőzésve­zető nem volt tekintettel sem a versenyre, sem a vitára: minde- nekfelett egy volt a fontos, győz­zön Szolnok! Csak Andó és Ko­vács győzött a ceglédiéit közül, míg Németh és Tímár döntetlent ért el. Velük szemben tehetetlen volt a mérkőzésvezetö, kitűnően küzdöttek, tudáskülönbségük el­EZZEL A MŰALKOTÁSSAL gazdagodott Cegléd város közönsége az Or­szágos Takarékpénztár ceglédi járási fiókján keresztül. A kép alkotója Feszty Árpád, a századforduló egyik legnagyobb festőművésze, aki 1856. december 24-én született Ogyalán. 16 éves korában elhagyta a szülői Házat és felcsapott vándorszínésznek, de vágya festé­szethez vonzotta. 1874-ben beiratkozott a mün­cheni akadémiára és négy évvel később a pá­rizsi világkiállításon már sikert, aratott Delelő című képével. 1879-ben állami ösztöndíjjal Bécsben folytatta tanulmányait és 1889-ben Kesergő asszonyok Krisztus sírjánál című al­kotásával állami aranyérmet nyert. A millen­niumi ünnepségekre megfestette a legjobb magyar körképet, élete leghatalmasabb alko­tását, a Magyarok bejövetelét. Főként törté­nelmi és vallásos tárgyú képeket festett, ame­lyek közül több világhírű, így a Gölgotha, Krisztus temetése, Bányászszerencsétlenség, Bánhidi csata, Zsolt eljegyzése stb., ezekből néhány a Szépművészeti Múzeum birtokában van. A század elejétől 1914. július 1-én Lov- ranában bekövetkezett haláláig anyagi gon­dokkal küzdve, főleg apró életképeket festett. E sorok írójának alkalma volt beszélgetni a művész leányával Feszty Masa festőművész- nővel, aki hazáját és népét forrón szerető édesapja és nagyapja Jókai Mór életéből sok kedves emléket elevenített fel. Feszty Árpád felesége Jókai Róza ugyanis a magyar iroda­lom legnagyobb elbeszélőjének leánya volt. A pálmát tartó, kb. 2000 év előtti öltözetet vi­selő nő képe, amely most az OTP ceglédi fiók­vezetői szobájának falát díszíti, a század ele­jén készült. Az Országos Takarékpénztár ezt a műalkotást Ceglédre küldte. Ez a város dol­gozóinak megbecsülését tükrözi, annak jeléül, hogy a fiókot takarékbetét elhelyezése miatt mindig többen és többen keresik fel. Fejér Ceglédnek ojra kedvezett a szerencse Dózsa emlékének szobrot állít Cegléd népe Olimpiai beszámoló Cegléden A Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezete rendezésé­ben értékes előadás és bemutató színhelye volt vasárnap a ceglédi kultúrház színpada. Kárpáti Ru­dolf és Gulyás Károlyné olimpiai bajnokaink látogattak el ebbe az élénk sportélettel rendelkező vá­rosba, hogy beszámoljanak mel- bournei élményeikről. A város sportolói és sportkedve­lő- közönsége nevében Kürti Béla testnevelő tanár, a társulat nevé­ben pedig dr. Varga Zsigmond el­nök üdvözölte a két kiváló él­sportolót, a bemutatón részvevő ceglédi tornászlányok pedig ha­talmas virágcsokrokkal kedves­kedtek olimpiai bajnok példaké­peiknek. Kárpáti Rudolf, a kardvívás olimpiai bajnoka nem a száraz eredményeket ismertette, hiszen azokat minden sportkedvelő dol­gozó ismeri az újságokból és az olimpiai kiadványokból, hanem egyéni élményeiből, emberi meg­látásaiból kötött színes csokrot, melyet olyan élvezetesen tudott előadni, hogy több ízben felhang­zott a jóízű nevetés és a taps. Kárpáti Rudolf hangulatos be­számolója után méltó társa, Gu­Dózsa Györgyöt és Cegléd népét sok emlék kapcsolja ösz- sze; érthető, ha ezt az emlé­ket szobor felállításával te- szük maradandóvá. Dózsánalk szörnyű kínok között kellett meghalnia, mert az embernek emberi sorsot akart. Petőfi így ír Dózsa halálá­ról: „Izzó vastrónon Öt el­égetitek, de szellemét a tűz nem égeté meg". Dózsa Ceg­lédről indult küzdelmes és végzetes útjára; itt hangzott el felhívása: „Fel hát Magyarok egy jobb reménységre“. Tu beró Lajos szerint Dózsa ceglédi beszédét igy kezdte: „Magyar férfiak! Nem a ter­mészet, de igazságtalan sze­rencse és emberi kapzsiság te­remtette a szolgaságot. Nincs nagyobb bűn, mintha embe­rek hatalmukkal visszaélve, kegyetlenül, durván szolgaság­ban tartják önnön nemzetük tagjait“. A „Ceglédi élet“ 1955-ben megjelent első száma ezt írja: Dózsa György Cegléden szer­vezte meg liadbavonuló sere­gét. gyalogságát, tüzérségét. Azután a fő sereggel elindult Tiszavárkony felé. A feljegy­zésekből kitűnik, hogy a több mint fél országot megmozgató felkelés bölcsője Cegléd volt. Dózsa unokái Cegléden is szeretettel őrzik hős mártír elődjük emlékét. Hálájukat úgy akarják kifejezni, hogy szobrot emelnek Dózsának. A szobrot Somogyi József Kos- suth-díjas szobrászművész ké­szítette. A Kossuth téren ál­lítják fel és augusztus 20-án leplezik le ünnepélyes keretek 'között. (Zs.) AZ ANYAKÖNYVVEZETŐ HÍREI Születtek: Filipcsei Margit, Ka­lina János. Bezzeg József, Ecser Ferenc, Kisbai Ibolya, Farkas Ka­talin. Banai Irma, Dóczi Ilona, Dil- long János, Bállá Klára, Szalkári László Károly, Ancsó Sándor* Lomnici Ferenc, Csömör Ferenc* Farkas Antal. Házasságot kötöttek: Izsó Fe­renc és Barta Juliánná, Papp Jó­zsef és Forgács Klára Mária, Déri Péter és Helfmann Katalin, Pál Ferenc és Orvos Sarolta Erzsébet, palásti Lstván és Gór Sára. Elhaltak: Bovics Józsefné Mar- kovics Zsófia 86 éves, László Györgyné Balog Lídia 83 éves, Polyhos László 64 éves, Reinhei- mer Károlyné Molnár Gizella 89 éves, Bujáki János 74 éves, Peske László Elemér 34 éves, Kecskeméti Andrásné Baranyi Mária 73 éves, Kollár Ferenc László 2 hónapos, Józsa Pál 72 éves, Győri József € hónapos, Balogh József 69 éves. RtmtimtmuitmiMiiiiiiiniiimtniiiiiiimiiimmmiiimiitiiiiuniiiiiiHiiiuimiimiimiiiiiiiiMmiiimMiiiimuiiiiiiiiiiiiiiiimiiinfiiiiimiiiiitiiimiitnf A Mélyfúró Vállalat meg­kezdte felvonulását a Köz­ponti Óvoda udvarán. Itt épül meg a vízművek részére az új, 2. sz. kút, mely jelentős mér­tékben hozzá fog járulná a vá­róé vízellátásának bővítésé­hez. A munkát előrelátható­lag három héten belül befeje­zik. A városi tanács a pénzügyi fedezetet biztosította ahhoz, hogy a város területén 5000 négyzetméter járdát kijavítsa­nak. A munkálatokat a Rá­kóczi úton rövid időn belül megkezdik. Dr. Nagy Zoltán tisztifőor­vos lapunk kérésére a követ­kező tájékoztatást adta: „Valótlanok azok a hírek, melyek a városunkban állító­lag előfordult Heine-Medin- kórban (gyermekpaxalízis) tör­tént megbetegedésekről szól­nak: ilyen még a járás terü­letén sem volt. Szórványos eseteket jelentettek ugyan Mis­kolc környékéről, de járvány­ról — szerencsére — ott sem beszélhetünk. A ceglédi strandfürdőt nyu­godtan látogathatják. Fokozott gondot fordítson mindenki a tisztaságra, elsősorban a gyü­mölcsökkel, s egyéb élelmisze­rekkel kapcsolatban. Ha a szü­lők gyermekeiken indokolat­lannak látszó bágyad tságot, mozgási zavarokat észlelnek, pillanatnyi késedelem nélkül vigyék őket orvoshoz! Tájé­koztatásul közlöm még, hogy a Heine-Medin-kór nem kizá­rólagosan gyermekbetegség; azt felnőttek Is megkaphatják" U a természetrajzi leírásokban, ■* természettudományos köny­vekben nyomoznánk a címben szereplő csodaállat után, fára­dozásunkat egészen biztos, nem kísérné siker. Nem hittem, hogy valaha létezett a földön Ilyen élőlény, s hogy mégsem a kép­zeletem szüleménye a furcsának tűnő cím, bizonyítsa az alábbi történeti MIÉRT?... Többféléi érkezett panasz, hogy a tanács a kádfürdő rendszeres használatát túl ko­rán, május elején megszüntet­te. Jelenleg hetenként kétszer, pénteken és szombaton dél­előtt 10 órától este 6 óráig van nyitva. Ez az idő túl kevés, különösen szombaton, mikor többen szeretnének tisztálkod­ni. Hátrányos az is, hogy vasár­nap nem használható a kád-1 fürdő. Kőrösön és másutt va- | sárnap délelőtt nyitva vannak | a kádfürdők, miért nincsenek I Cegléden? Helyes lenne tehát, ha a ta- | nács szombaton este későbbi I időpontban állapítaná meg a | zárórát és vasárnap délelőtt | is megnyitná a kádfürdőt. Le- 1 hét, hagy az első héten kevés | vendég lenne, de ha tudomást | szereznek róla, lesznek többen. | Tűm:Is Ügyes leányt minde­nes munkára keresek. Nyárfa rönköt veszek. Értesítést mindkét ügyben keddtől: Kósá- nénál, ősz u. 4. AntS-VETEI. Ebédlőbútor, modern vonalú, eladó. Köztár­saság u. 32. VEGYF.S Eladó egy jó állapot­ban levő deszka-vécé. Megtekinthető: III., Kisfaludy u. 5, sz. Dr. Halmágyi Éva or­vosi rendelőjét Rá­kóczi út 66/a szám alatt megnyitotta. Rendel gyermek- és szembetegeknek kedd, csütörtök és szombat délután 5—7-ig. Telefon 286. Ház eladó. 12. Zöldfa u. Beköltözhető ház 410 négyszögöl telken, gazdasági épülettel el­adó. Cim: SzöUő u. 29. Eladó 2'k hold föld a Csurgai dűlőben. Nem csere. Értekezés: Pus­kin 14. Szőlőnek való 7 kát. | hold föld, közel a j hontházl vasútállomás-1 hoz, részletekben is \ eladó. Érdeklődni: | Mucsi Antalnál, Cse-1 mö 1. jár. íelsőjárás 281 HAMSSAG i Házasság céljából f megismerkednék szó-1 lid, jólelkű árva | leánnyal. „Kertész” = jeligére, Cegléd posta-1 hivatal, hírlaposztály-1 hoz. i A z alföldi város külső ré- ■fi szén közismert ember volt az öreg Molnár Jani bá­csi. „ Három gyengéje volt az öregnek. A szamara, a pipá­ja és — valljuk be férfiason őszintén — bizony az ital. A jófajta homdki borocska, amiből Jani bácsi tetemes mennyiséget képes volt egye­dül elszopogatni. E három „gyenge" mellett volt még egy, Mari néni. a felesége. Nem volt közöttük különör sebb baj, szép csendesen él­tek le egymás mellett jó pár évtizedet, dehát Jani bácsi valahogyan az utóbbi idő­ben mégis jobban szeretett minél többet „házon kívül” tartózkodni. A pipáról nem sokat lehet beszélni, majd minden öreg­embernek a szája sarkában lóg ez a szerszám. Jani bá­tyánk is így volt• Mari néni nagyon haragudott a pipára, s a belevalóra igen szűkösen mérte a pénzt. így azután az öreg cseréppipa többnyire hidegen szörtyögött az öreg­ember szájában. Az itallal sem volt különb a helyzet. Abból sem élvezhetett Jani bácsi annyit, am ennyit akart. Amit a kis szőlő termett, annak nagy részét eladták és a saját fogyasztásra vissza­tartott mennyiség nemhogy Jani bácsinak, de egy gye­reknek sem volt elég. Pénz nem került erre, Jani bácsi ebben is igen nagy hiányt lá­tott. Talán mindezeknél is job­ban szerette Jani bácsi Jut­kát, a szamarát. Az apró kis szürke állat jó pár éve élde­gélt a háznál, talán már a háziak sem tudják,' hogy ho­gyan került hozzájuk. Na­gyon nagy bűn szamarat tar­tani. Mindenki utánuk kia­bált, iázott, gúnyolódott. Ha Mari nénitől függött volna, Jutka már régen új gazdánál húzza az igát. Egészen bizto­san nem lett volna olyan jó dolga, mint itt■ Mert jó dol­ga volt, annyi szent. Jani bácsi mindennap megtisztí­totta, rendesen ellátta, s nem dolgoztatta maszakadtáig. Nem is volt olyan sok mun­kája. Nyáron befogta a kis. kétkerekű kordéba és szép csendesen kiballagtak a sző­lőbe. Jani bácsi dolgozgatott, Jutka meg legelt a kordé ke- keréhez kötve jó hosszú kö­télen. Ha elfogyott a fű, az árokparton, az öreg lelkiis­meretesen odébb tolta a kor­dét, s Jutkának megint volt friss tápláléka. Ilyenkor az­után egypár percre az öreg leheveredett a kordé árnyé­kába, s csendesen elbeszélge­tett Jutkával. Jól megértet­ték egymást. Jutka minden mondat után helyeslőén ráz­ta a fejét, s ez nagyon tet­szett Jani bácsinak. Estefelé azután az öreg megpakolta a kordét fűvel, miegymással a malacoknak, s elindultak hazafelé. Így éldegéltek tör­ténetünk hősei egészen ad­dig a rekkenő forróságú jú­nius} napig, amíg a szőlő mel­letti téglagyári agyagbányá­ban dolgozó jókedvű tréfás fiataloknak egy ötlete nem támadt. /\sszeadtak hirtelen egy liter borra való pénzt, s a vízhordó gyereket elküld­ték az egyik közeli szőlőbe, ahol bort lehetett kapni. Amikor elérkezett az ebéd ideje, letelepedtek a fák alá, s Kertész odaszólt a közelben hűsölő öregnek: — Gyűjjék már ide Jani bátyám, hadd komázzunk egy kicsit• Az öreget nem kellett so­kat kérlelni, szinte csak hí­vásra várt, s máris bicegett a fiatalok közé. A fiúk előhúzták a literes üveget, s először neki nyúj­tották oda. Nagyott húzott a finom borból, s azon tűnő­dött, vajon mi az oka annak, hogy ma ennyi jóban lehet része. Meleg volt, a munka sem volt sürgős és bizony a régen ivott ital is a fejébe szállt egy kissé. Jani bátyánk alig pár perc múlva édes álomba szenderült a hús fa alatt. Bár ne tette volna! Ek­kor következett be a tragé­dia. Két fiú az egyik homdk- domb mögül előhúzott egy bádogdobozt, telve vörös olajfestékkel és a gyanútla­nul legelésző, magárahagyott csacsi felé indult. Jutka nem sejtette milyen merényletké­szül ellene. Azt hitte, hogy az emberek mind olyan jók, mint a gazdája. Barátságosan nézegette a közeledőket, s csak akkor lepődött meg, amikor azok kötőfékét el­kapva a fülével kezdtek bab­rálni. Ezt pedig egyetlen egy becsületes szamár sem szere­ti. Világos, hogy Jutka is ka- pálódzott• A négy izmos kar azonban erősebbnek bizo­nyult, s a csacsika kénytelen volt tűrni hogy azt tegyenek vele, amit akarnak. Hát azok tettek is. A vörös festékkel jó vastagon bemázolták a tekintélyes nagyságú füleket, s azután gyorsan elengedve a kötőféket, visszaszaladtak a munkahelyükre. Nem is történt semmi egé­szen addig, amíg Jutka, aki­nek szaglószervét nagyon bántotta az olajfesték szo­katlan illata, kétségbeesett ordítással nem adott kifeje­zést keservének. Az ordítás­ra Jani bácsi felébredt, s el­hűlve meredt kedves állatá­ra. Meg-megdörzsölte a sze­mét, s a bor okozta enyhe mámor ködében nem akarta elhinni, hogy ébren van. Mégiscsak el kellett hinni az ébredést, s amikor odabi­cegve a szamárhoz meglátta, hogy mi okozta Jutka fülei­nek színeváltozását, egyből elszállt fejéből a mámor. Ret­tenetes káromkodásban tört ki, s átkozta azt a pillanatot, amikor elfogadta a fiatalok borát. Történetünk hőse elkese­redve esett neki a szamár fülének. Dörzsölte fűvel, földdel mindent megpróbált vele. de bizony az átkozott piros szín csak nem akart eltűnni. Kénytelen volt n pf- rosfülü szamárral hazabal­lagni a járókelők jóízű neve­tése és tréfás csipkelődése kíséretében• Eddig tart a történet. Azt már nem tudom, hogy a piros- fülű szamár hogyan változott át szürkefülü szamárrá, de tény és valóság, hogy ilyen Is volt ebben az alföldi városban, ahol szeretik a tréfát, s olyan dolgok elkövetésén törik a fejüket, ami­lyenek még eddig sehol sem történtek. . Opauszky László vitathatatlan volt. Nagyon jól ök­lözött még Király is, ellenfelét le is győzte, de a mérkőzésvezetőt, nem... Végső meggyőződésünk csak az, hogy ez a sport nem állt a nevelés szolgálatában. VÍZILABDA Szolnok—Cegléd 5:5 (2:1). Cegléd, barátságos, vezette Kocsis. Rend­kívül parázs hangulatban folyt le e mérkőzés is. A zsúfolt nézőtér többször nem értett egyet a já­tékvezető döntésével, aki szintén szolnoki volt. Csak a rendezők mentették meg a tettlegességtől. Mentségükre szolgál a szolnokiak­nak, hogy válogatottjaik nélkül álltak ki, s dicséretükre a ceglé­dieknek, hogy nagy lelkesedéssel küzdöttek. Lakatos nagyszerűen védett, Paál és Halász a mezőny­ben mutatott eredményes játékot, a fiatal Pusztai a jövő nagy ígé­rete. Góldobók: Halász (3), Paál és Szüle dr. TEKE Visszavágó mérkőzésen találko­zott Cegléd és Debrecen tekecsa­pata városunkban, ahol A. csa­patunk 8:4, míg B. csapatunk 10:2 arányban győzött. Különösen nagy formát mutatott Szűcs László, aki majdnem országos csúcsot dobott 25-ös tarolásban, végeredménye 451 volt. Kívüle Pákozdi R. 431 és Détári K. 411 fával jeleskedett. A második csapatunkból Juhász Ist­ván 412, Pál L. 401 és Bujdosó M. 397 fát dobott. ASZTALITENISZ Helyi rangadóra került sor az elmúlt vasárnap, amelyben a C. Kossuth Építők csapata győzedel­meskedett nagy fölénnyel a CVSE felett. Szép, élvezetes mérkőzése­ket látott a közönség, különösen Gergye tűnt ki gyors és védhetet- len leütéseivel, s 4 győzelmével. Kívüle Balázs 3, Pap 3, Dervade- rics dr. 2 győzelmet aratott. Vég­eredményben 12:4 arányban győ­zött a C. Kossuth Építők. KÉZILABDA A bajnokság befejező mérkőzé­sén szép játékkal győzött a C. Kossuth Építők csapata a Bp. Szikrával szemben, 23:11 arányban. A csapat végeredményben 11 pon­tot szerzett s 12 csapat közül az 5. helyen végzett a bajnokságban. A nők már mérsékeltebb telje­sítményt nyújtottak e bajnoki idényben, mert 10 csapat közül a 7. helyen végeztek, 7 ponttal. | A ceglédi lottójátékosok I l ügy látszik változatlanul a § I szerencse kegyeltjei. Ed-1 I dig még nem volt olyant 1 lottó jutalomsorsolás, \ \ amelynek nagy nyeremé- \ | nyei ffcőzül ne ide került | I volna néhány: Wartburg- | | gépkocsi, fűkaszálógép, he- \ | rendi étkészlet és még sok I 1 egyéb. A harmadik juta- \ I lomsorsolás alkalmával | 1 Hídvégi Andrásnét a városi I 1 tanács adminisztrátorát és [ I Zsámbéki Józsefet, a Tán-! | est,; Tsz főkönyvelőIá- \ | togatta meg a szerencsi. I I Hidvéginé szőlőprést, Zsám- \ | béki József pedig 2000 fo- \ 1 rlntos könyvtárra szóló \ 1 könyvutalványt nyert. | — Nagyon örülök a nye- \ | reménynek — mondja a \ | szőlőprés tulajdonosa — \ 1 csak az a baj, hogy szőlői; | is kellene venni hozzá. Mi- j | vei az nincs, hát eladom, \ s már vevőt is találtam rá. \ lyás Károlyné, az olimpiai baj-1 nokságot szerzett nőt tomászcsa-1 pat tagja mesélte el, milyen ne-| héz körülmények között született | meg tomásznőink világraszóló f győzelme. A beszámoló után magas szín-1 vonalú tornabemutató következett. \ Gulyás Károlyné olimpiai bajno-f kunknak méltó keretet adva a Cég- ? lédi Kossuth Építők tehetséges i tornászlányai mutatták be gya-| korlataLkat gerendán és korláton. = Máté Edit, Kovács Hajnalka, Pet- = rényi Edit és Bakó Ibolya nem hiába a „magyar vidék bajno- 2 kai”, gyakorlataik már nemcsak: versenyen szereznek győzelmet, j hanem színpadra valóak, hogy = gyönyörködtessék a szép sportra: vágyó dolgozókat. Tóth Marika és = Füle Judit pedig már országos vi- = szonylatban kiemelkedő tudással 1 rendelkeznek, akikre még büszke [ lehet Cegléd sportkedvelő közön- = sége. A fiatal ceglédi tehetségek után [ olimpiai bajnoknőnk következett I mindkét szeren. Az egybegyűlt elég szép számú \ közönség lelkes tapssal köszönte = meg két olimpiai bajnokunk élve- \ zetes műsorát, ' :

Next

/
Oldalképek
Tartalom