Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-29 / 51. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! L ÉVFOLYAM, 51. SZÄM Z M P P ES T M £ G Y £ / ß / Z 0 T ÄRA 50 FILí ÉH 1957. JÜNIUS 29, SZOMBAT \iirnrzxT— Folyik a vita a Központi Bizottság beszámolója felett az MSZMP országos értekezletén Beterjesztették a Szervezeti Szabályzat tervezetét A Magyar Szocialista Mun­káspárt országos értekezleté­nek pénteken délelőtti ülésén folytatták az első és a második napirendi pont feletti vitát. Az első felszólaló Kiss Dezső, az MSZMP csepeli intéző bi­zottságának elnöke volt. Utá­na Sarok Antal Bács megyei küldött lépett az emelvényre, majd Losonczy Pál, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke tar­totta meg felszólalását. Marosán György elvtárs beszámolója Az MSZMP szervezeti sza­bályzatára vonatkozó javaslat előadója — a második napiren­di pont keretében — a csütör­tök délutáni ülésen Marosán György, a Központi Intéző Bi­zottság tagja volt, aki beszé­dének bevezető részében a töb­bi között kijelentette: — Nagy gondot kell fordíta­nunk arra, hogy bizalomteljes viszonyt teremtsünk a párt so­rain kívül maradt, összes be­csületes, volt MDP-tagokkal, beleértve a volt szociáldemok­rata elvtársakat is. Ezután arról beszélt, hogy a párt Központi Bizottsága vilá­gosan látja a régi vezetés ál­tal elkövetett szektás, dogma­tikus hibákat, s azok követ­kezményeit, és harcol azok el­len, de elismeri az MDP tizen­két esztendős munkájának nagy eredményeit, megvédi azt a szocializmus ellenségei­vel, rágalmazóival szemben. Az elkövetett hibák okai nem az MDP szervezeti szabályza­tában keresendők, hanem ab­ban, hogy a mindennapi mun­kában nem érvényesültek a lenini elvek, jóllehet az MDP szervezeti szabályzata a párt­építés és a pártvezetés lenini elveire épült. A jelenlegi szervezeti szabályzat-tervezet azonban az MDP szervezeti sza­bályzatához képest bizo­nyos módosításokat is tar­talmaz, olyanokat, melyek a jelen körülmények kö­zött szükségesek. Marosán György ezután a párt vezető szerepéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a múlt­ban a párt vezető szerepét sok helyütt rosszul értelmezték, a gyakorlatban eltorzították. — Háttérbe szorult — mon­dotta — az a helyes elv, hogy a párt vezető szerepét, eszmei­politikai irányítását az állami, gazdasági és társadalmi szer­vekben dolgozó kommunisták útján kell érvényesíteni. Hát­térbe szorult az a helyes gya­korlat, hogy a különböző terü­leteken dolgozó kommunisták felvilágosító szóval és tettekkel győzzék meg a pártonkívüli dolgozókat. Sokszor leszűkítet­ték ezt utasítgatásokra, paran­csolgatásokra, s ez sokat ártott a párt tekintélyének, gyengí­tette a íömeQek bizalmát a párt iránt. Ezután részletesen ismertet­te a szervezeti szabályzat-ter­vezetet, hangsúlyozta, hogy a pártélet legfontosabb kö­vetelménye a pártegység. — Nagyon drága árat fizet­tünk azért — mondotta a töb­bi között — mert eltűrtük, hogy a párton belül revizionis­ták szállást csinálhassanak az ellenforradalomnak, ' a polgári .restaurációnak, a fasizmusnak. A vezetők kötelességeiről szólott ezután, majd hangsú­lyozta a demokratikus centra­lizmus érvényesítésének köve­telményét és élesen elítélte az intrikát. Hangsúlyozta a többi között: — Ma is vannak karrierista elemek, akik az ellenforrada­lom után kivárták a hatalom megvédésének és megszilárdí­tásának idejét és most „író­asztal-harcokat“ folytatnak. Szégyenükre legyen mondva, hegy intrikájuknak olyan elv­társak estek áldozatul, akik november 4-e óta ingadozás nélkül harcoltak az ellenforra­dalom ellen. Bizony szép számmal vannak olyanok, akik saját ingadozásukat a de­rekasan kiállt elvtársak elleni intrikával akarják „jóváten­ni“. Határozottan fel kell lép­ni ezekkel szemben. Véget kell vetnünk annak a tűrhetetlen magatartás­nak, hogy bárki is követ­kezmények nélkül vádas- kodhassék. Az intrikálókkal szemben szi­gorúan és keményen fogunk eljárni. Marosán György a továb­biakban kiemelte, hogy a párt­egység védelmében a legszi­gorúbb rendszabályokat is al­kalmazni kell. Jelenleg — a demokratikus vonások megőr­zése mellett — a centralizmust kell erősíteni. A Központi Bi­zottság inkább oszlasson fel egyes pártszervezeteket, mint­sem mégegyszer megismétlőd­hessék, hogy belülről bomlasz- szák szét a párt egységét. A Központi Bizottság így járt el az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem jogi karának párt- szervezetével. Az MDP szervezeti szabály­zatával szemben az új tervezet a párttag jogait bővíti azzal, hogy ha a párttag a határozattal nem ért egyet, fenntarthat­ja különvéleményét, és az­zal felsőbb pártszervhez fordulhat. A döntésig azonban legjobb képességei szerint végre kell hajtania a kifogásolt határoza­tokat is. Marosán György ezután a kollektív munkamódszer szük­ségességéről, a pártonkívüliek között végzett munka fontos­ságáról szólott, majd a szak- szervezetekben, a KISZ-ben, valamint a dolgozó nők között végzendő kommunista felvilá­gosító munkával foglalkozott. Azután áttért a párt ideológiai feladataira. A párttagság ön­kéntességéről szólva hangsú­lyozta, hogy a jövőben ennek az elvnek a párt nemcsak úgy akar érvényt szerezni, hogy a pártba csak önként jelentkezés alapján vesz fel tagjelölteket, hanem úgy is, hogy megadja a párttagnak, a tagjelöltnek azt a jogot, hogy önként kiléphet a pártból. A szervezeti szabályzat-ter­vezet egyéb részleteivel fog­lalkozva, a többi között szólt arról is, hogy a tervezet ki­mondja: a Központi Bizottság, valamint a pártbizottságok egyes ha­tározataik kidolgozásába és megvitatásába pártonkí­vüli szakértőket is bevon­hatnak. Előadói beszéde befejező ré­szében Marosán György a re- vizionizmus elleni következe­tes eszmei harc szükségességét hangsúlyozta. A vita A csütörtök délutáni ülésen egyébként a két referátum fe­letti együttes vitában elsőnek Németh Károly, a Csongrád megyei intéző bizottság elnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a Csongrád megyei kom­munisták munkájának ered­ményeképpen egészségesen fej­lődik a Párt és a tömegek kap­csolata és növekszik a bizalom a kormány politikája iránt. A következő felszólaló. Komócsin Zoltán, a KISZ titkára, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség munkájának néhány kérdéséről szólott. Elmondotta, hogy a KISZ fejlődése kielégí­tő. Alig negyedév után minden jelentős üzemben van szerve­zete és a négyezer KlSZ-szer- vezetben 120 ezer tag tömörül. Élesen elítélte azt a támadást, amelyet a Nagy Imre—Loson- czy-csoport tagjai már jóval október 23 előtt megindítottak a DISZ központi vezetőségé­ben, a Petőfi-körben a magyar ifjúság egysége, az egységes ifjúsági szervezet ellen, vala­mint az ifjúsági szövetség párt­vezetése ellen. A szocializmust építő tár­sadalomban — hangsúlyoz­ta Komócsin Zoltán — a munkásosztály érdeke, hogy az ifjúság egységes legyen. Klaukó Mátyás Békés me­gyei küldött felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Vihar­sarok kommunistái ideológiai­lag, szervezetileg megerősödve szilárd egységben sorakoznak fel a Központi Bizottság köré, majd Kreszám Lajos, a Ganz Vagongyár intéző bizottságá­nak elnöke arról beszélt, hogy rendkívül súlyos kezdeti ne­hézségek után hogyan erősö­dött meg a gyár pártszervezete. Elmondotta azonban azt, hogy a dolgozókkal folytatott cso­portos beszélgetés során igen sok téves nézet is felvetődött, nacionalista, antiszemita és egyéb burzsoá nézetek. Ezekkel szívós munkával kell megbirkózni. Ezután Mesterházi Lajos író szólalt fel. Részletesen foglal­kozott az irodalmi egység kér­désével. Hangsúlyozta, hogy az ellenforadalmi ideoló­gia elleni harc közepette sem szabad megfeledkezni azokról a veszélyekről, amelyeket a baloldali túl­zások jelentenek. Beszéde befejező részében rá­mutatott arra, hogy minden olyan kísérletet, amely a párt­vezetők tekintélyének lejára­tására irányul, vissza kell ver­ni és biztosítani kell, hogy a Központi Bizottság helyes irányvonala torzulás nélkül valósuljon meg a gyakorlat­ban. Fork .leitő: » ^ Van lehetőség a gazílirsíígi fellentlsilésre A következő felszólaló Fock Jenő, a Központi Bizottság tit­kára hangsúlyozta, hog. gazdaságpolitikai problé­máink megoldása nélkül nem valósíthatjuk meg legfontosabb politikai cél­jainkat sem. A gazdasági élet újbóli fel­lendülésére megvannak a le­(Folytatás a harmadik oldalon) Sajtótájékoztató a mezőgazdasági felsőoktatás kérdéseiről A Földművelésügyi Minisz­térium szakoktatási és kísér­letügyi főigazgatósága és a mezőgazdasági felsőoktatási intézmények vezetői pénteken délelőtt a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem budapesti részlegének dísztermében tá­jékoztatták a sajtó képviselőit a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának a mezőgazdasági fel­sőoktatás egységesítéséről és a mezőgazdasági mérnöki cím elnyeréséről hozott törvény- erejű rendeletével kapcsolatos kérdésekről. Kolbai Károly, az Agrártu­dományi Egyetem Kossuth- díjas rektorának megnyitója után Magyari András, a föld­művelésügyi miniszter első helyettese ismertette, mi tette indokolttá a rendeletben fog­lalt intézkedéseket. — Minél nagyobb egy mező- gazdasági üzem — mondotta többek között — annál in­kább megkívánja, hogy spe­ciális, jól képzett szakembere­ket állítsanak egv-egy terület­re. Ebből az elgondolásból ki­indulva szerveztek néhány év­vel ezelőtt három kart az Ag­rártudományi Egyetemen. Az elmúlt évek tapasztalata azon­ban azt mutatja, hogy néhány kivételesen nagy gazdaságtól eltekintve, jelenlegi viszo­nyaink között és előrelátha­tólag még hosszú évekig ná­lunk csak olyan kisebb gaz­daságok alakulnak majd ki, amelyekben egy gzűkebb terü­letre specializált szakember nem tudja feladatát — amely­nek a gazdaság minden ágára ki kell terjednie — megfele­lően ellátni. Ha az Agrártu­dományi Egyetemnek a három karból összevont egységes mezőgazdasági karán négy éven át általános mezőgazda- sági képzést nyújtunk, olyan szakembereket nevelhetünk, akik mezőgazdaságunk igé­nyeit most és még jó néhány évig ki tudják elégíteni. ­— Jelentősen megjavítja a szakemberképzést az az intéz­kedés is, hogy az eddig önálló Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola a jövőben mint az Agrártudományi Egyetem második kara folytatja mű­ködését. Fontos azonban, hogy a két kar között minél szoro­sabb együttműködés fejlődjék ki. A mezőgazdasági akadémiák oktatása idejének három év­ről négy évre emelése iránt éppen az akadémiák tanárai és hallgatói részéről merült fel mind gyakrabban a kíván­ság. Szükségessé tette ezt a intézkedést többek között az, hogy a mezőgazdasági terme­lés a maga bonyolultságánál fogva sokoldalúan képzett szakembereket kíván. Annak idején a mezőgazdasági aka­démiákon elegendő volt há­rom éves tanulmányi idő, de ma a mezőgazdasági termelés irányítása lényegesen nagyobb feladat, mint volt 15—20 év­vel ezelőtt. Rohamosan elő­rehaladt a mezőgazdasági tu­domány és a szocialista me­zőgazdasági üzemek irányítása is sok új problémát vet fel. Az ismertetés után a mező- gazdasági felsőoktatási intéz­mények képviselői kifejezték köszönetüket a törvényerejű rendelet megjelenéséért, majd az újságírók tettek fel kérdé­seket. A középfokú mezőgaz­dasági oktatásról kérdezőknek válaszolva Magyari András hangsúlyozta, hogy a tech­nikumi oktatás általában jói Kétségtelenül varrnak hiányos­ságok. de ezek nem olyanok, hogy szervezeti változást ten­nének szükségessé. A közép­fokú mezőgazdasági oktatást két irányban kell megjavíta­ni: fokozni kell az általános műveltség megszerzésének hi­hetőségét és növelni kell « gyakorlati órák számát. Bejelentette a miniszterhe­lyettes. hogy a mezőgazdasági mérnökök is nyerhetnek dok­tori címet. Már folyamatban van az erre vonatkozó szabá­lyok kidolgozása; Az élet nevében tiltakozunk! A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége júniusi ülé­sén foglalkozott a Béke Világtanács Kolombóban megfogalma­zott felhívásával. A megyei elnökség elhatározta, hogy csatla­kozik a felhíváshoz és az eddigieknél jobban ismerteti a me­gyében a békemozgalom célkitűzéseit. A Hazafias Népfront megyei elnöksége egyúttal felhívja a megye valamennyi dolgozóját: foglaljanak állást a béke meg­védéséért. Felhívja a népfront-mozgalom valamennyi szervét, a békemozgalom valamennyi aktíváját gyűlésekkel, aláírás- gyűjtéssel és minden más eszközzel tiltakozzanak az emberi­ség életét fenyegető atom és hidrogénbomba kísérletek ellen, és követeljék az atomenergia békés célokra való felhasználását. Védjük meg gyermekeink és a magunk életét, jövőjét a pusztulástól! A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége A Munkaügyi Minisztérium felhívása A Munkaügyi Minisztérium fel­hívja az érdekeltek figyelmét, hogy a minisztérium megalakulá­sával egyidőben megszűnt a Munkaerőtartalékok Hivatala. A volt MTH-hoz tartozó ügyeket a Munkaügyi Minisztérium intézi. Sátortábor Nógrádverőcén Az EXPRESSZ Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalat a balatoni táborokhoz hasonlóan Nógrádverő­cén is létesített sátortábort, ahol hatszáz személyt helyezhetnek el A turistaüdülés elősegítésére az EXPRESSZ -sátrat, hátizsákot, tu­ristaágyneműt is bocsát az érdek­lődők rendelkezésére. Ifjú;igi eszperantó küldöttség utazik a VIT-re Az Országos Eszperantó Tanács elnöksége kijelölte a VlT-en rész. vevő ifjúsági eszperantó küldött­ség tagjait. A küldöttség gazdag műsorral készül a találkozóra. Többek között bemutatják a Nekik béke kell című eszperantó nyelvű színes magyar filmet. Megszüntetnek több munkaközvetítő kirendeltséget A gazdasági élet stabilizációja, munkaerőhelyzet egészséges al; kulása lehetővé tette, hogy a fi városi tanács VB munkaerőga: dálkodási osztálya néhány műnk; közvetítő kirendeltséget megszűr tessen. Az összevonás után, júllu 1-től, a következő munkaközvet tők működnek majd: n., Fő utc 63., ide tartoznak az I., II., ni xn. kerületek, VI., Hunyadi tér 11 ide tartoznak a VI., XIV. kerüli tek, vn„ Wesselényi u. 49., id tartozik a vn. kerület, a vm. ki rület, Teleki tér 23., ide tartozna' a VIII., XVI. kerületek, IX., ÜUé út 15., ide tartoznak az V., XX xvm„ XIX. kerületek, X., Patak István tér 3—4., Ide tartoznak a X XVII. kerületek, XI., Lágymányos út 14., ide tartoznak a XI.. XXII kerületek. Xni„ Szekszárdi ti 17/b„ ide tartoznak a IV., Xin XV. kerületek, XX., Kossuth Lajo utca 20., ide tartoznak a XX. é; XXI. kerületek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom