Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-18 / 15. szám
1957. MÁJUS 18, SZOMBAT rest MEGYEI k/Cirhw Növekvő bizalom Emberi problémák A falu „szeizmográfja' i falu „szeizmográfjának“ neveztük a címben a | /x tanácsokat. Igen, azok. Olyan pontosan mérik a § falu életét, mint ahogyan a műszer a föld belsejét. Sok | rosszat rámondtunk, bürokratikus szervezetnek neveztük, § sok esetben lélektelen hivatali apparátusnak. Volt ebben | valami igaz, de az új, tavaszi légkör, amely politikai éle- 1 tünket, társadalmunkat áthatja, a tanácsok munkájában | ts megmutatkozik. Nemcsak demokratikus voltukban, ha- | nem abban, hogy emberien, úgy, ahogyan az élet naponta í fölveti, próbálják megoldani a falu problémáit. Érzéke- | nyen mérik az emberi lelkeket és adnak megnyugtató, | útbaigazító szavakat, vagy ha szükséges, helyes intézke- 1 déseket. Nem kerestünk, semmi különlegességet, nem jeleztük \ elóre érkezésünket, nem is voltunk órákig, csak néhány 1 percre tekintettünk be a falvak központjaiba, a tanács- I házakba és tapasztalatainkat íme közreadjuk. MUNKÁBAN A TANÁCSOK ■tiuimiinuiiiiiiiiHHMiiiHinuHiuii.t Virágzik a paprika és paradicsom Ez az, amit legelőbb megtudtunk a vecsési tanácsházán. Az elnöki irodában Neuman Mihály elvtárs Fazekas Ernő- nével beszélget. Arról folyik a szó, hogyan szervezzék meg a zöldségtermelő szakcsoport számára az értékesítést. S az elnök elvtárs mindjárt mondja is, hogy megint léptek egyet előre a fejlődésben a vecsési parasztok. A gazdakörön belül 172 hold földdel 16 paraszt minőségi zöldségtermelési szakcsoportot alakított. Gombai József, Fazekas János és Fazekas Ernő vezetésével alakult meg a csoport és máris piacra viszik a korai karalábét, hagymát, salátát. Földjeiken virágzik a paprika, a paradicsom. Az összefogás meghozta az eredményt, mert így jobban tudnak előbbre jutni. A Budapest határában elterülő faluban 670 hold földön paradicsomot termesztenek, 15 holdon uborkát és ezenkívül káposztát és más zöldnövényt. Beszélgetésünket Budapestről jött szervezők zavarják meg, ajánlatot tesznek az új nemzeti zászló megvételére. Az elnök elvtárs megtekinti és mosolyogva mondja: — Zászlóra ugyan nincs szükségünk. De azért megrendelünk egyet, mert az esketé- séknél ezzel terítjük le az asztalt. Igen, erre is kell gondolni a Jó tanácsvezetőnek. Az életbe induló fiatalok első percei hadd legyenek minél kellemesebbek, szebbek. Még ma délután beszélek vele... Az üllői tanácsháza is for« galmas. A tanácselnöki szobában egymást váltják az ügyfelek. Kérelmek, panaszok, jogos sérelmek hangzanak el. Mindegyik orvoslásra váró probléma. Intézkedni kell. Berki József tanácselnök türelmesen hallgatja a feleket, segít ahol lehet, nyomban intézkedik is. Asztalán kis füzet, amelyre felírja a cimeket, dátumokat, hol, mikor, milyen ügyben kell intézkednie. Amikor beköszöntünk, éppen Béki János középparaszttal beszélget. Lakásépítkezésről váltanak szót. Béki János építkezési kölcsönt szeretne kérni. Az elnök elmondja a feltételeket, milyen papírokra van szükség és az ügyről még majd tárgyalnak. Közben egy izgatott asszony lép be az elnöki irodába. Panaszkodik. — Vettünk egy fél házat. Tudja., elnök elvtárs, az egyik rokonomtól, aki elvált a férjétől. A férje, Zámbori József nem akarja átadni a lakást, pedig nem lakja. Üregek á szobák. — Megnézem. Még délután kimegyek. Hol is van az a ház? — A Faiskola utcában. Köszönöm szépen. Tessék igazságot tenni. Tudja, szeretnénk belköltözni... A tanácstitkár a tavaszi munkák helyzetéiről referál az elnöknek. — Megnövekedett az utóbbi időben a bizalom, ezt mutatják a szépen megmunkált földek — fordult felénk Berki József. — Nem kell most noszogatni senfát, ez a múltban sem volt jó módszer. Mondtuk is mi mindig, dehát csak erőltették.,* Valóban, a községben azt tapasztaltuk, hogy nincs szükség biztatásra, figyelmeztető dobolásra, olyan az egész, mint egy hangyaboly, mindenki dolgozik, szorgalmasam tevékenykedik. A parasztságnak adott sok kedvezmény, juttatás változást hozott a falu életében. Az üllőiek bekapcsolódtak Budapest zöldségellátásába. Nagyobb mennyiségben szállítják a paradicsomot, a korai burgonyát, a paprikát majd Budapestre, mint az elmúlt években. A tanácselnök szavait idézve: — Ha minden jól megy, ebben az évben Vecséstől elhóPillsl tanácstagok a tanácsháza előtt beszélgetnek A tanácselnök elmondja még azt is, hogy a beszámolón az utolsó simításokat végzi. Sehogyan sem tetszik neki a beszámoló, jobban szeretné a saját szavaival elmondani, amit érez, amit tapasztalt, hiszen mindössze két hónapja, hogy ezt a feladatát ellátja. De a járási tanács mindenhogyan segíteni akart. Ketten is lejöttek és a járási tanácselnök beszámolója alapján akarták a helyi elnöki jelentést elkészíteni. — Majd mi megcsináljuk. Egyikét konkrétumot bele teszünk és kész. — Ha meg vagyok bízva, akkor a munkámról miért ne adhatnék én számot? Igaza van Szent- péteri Lászlónak! Az egyszerű szavakkal elmondott politikai, gazdasági beszámoló sokkal többet ér, mint bármilyen kicirkalmazott, de idegenül csengő nagy szavak, „Női uralom" — Női uralom van a tanácsházán. Ezt a tréfás megjegyzést hallottuk a tanácselnöki szobában A megjegyzés valóban csak s tréfa kedvéért született, mive] a szobában négy női munkatárs tartózkodott, férfi hivatalnokot nem láttunk. Valóban, Albertirsán a tanács apparátusában többer dolgoznak asszonyok, mint férfiak. A tanácsélnökhelyettes, Misák Mária, a szombaton megtartandó tanácsülésre készül, A határszemle eredményét értékelgeti, — Örömmel adunk számol arról, hogy falunk parasztjait tavaszi munkát rendben, sor jóban elvégezték. Most már t növényápolás van soron. A három termelőszövetkeze1 sem maradt el a munkában Nem kell szégyenkezniök a: egyéniek előtt. A községben egyébként nagj az építkezési „láz". Az elmúlt 10 évben 530 kislakást építet te ki — Még gyorsabb ütemben haladna az építkezés, ha kopnánk elég építőanyagot, főleg téglát — mondják a falu lakói. Kérésüket továbbítjuk, a téglagyári dolgozók majd válaszolnak. Csák néhány pillanatkép a tanácsok életéből, s e néhány kép is megmutatja, hogy mennyire szívükön viselik a falu életét, az emberek problémáját. Ezt azért tehetik, mert a falu lakói is bíznak bennük. Szöveg: Csécsey—G»U Foto: Lelkes •'iiiiiiimüiimiiiiMmuiiiiiiiiiiimiminiKiiimHuitMtiMHitNiwir Miért van szükség a szerződéses áüathizlalásra? Különösen a sertéshizlalási szerződés népszerű a termelők között Egyre több termelőszövetkezet és egyéni gazda köt ál- lathizlalási szerződést. Különösen a sertéshizlalás népszerű. Az 1956/57-es sertéshizlalási kampány például 40 százalékkal nagyobb eredményűvel zárult, mint a megelőző évben. De a júliusban induló új szerződési akció iránt is igen nagy érdeklődés mutatkozik a termelők körében. Miért van szükség a szerződéses állathizlalásra? Az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi igazgatóságán Gonda Marcelné az alábbiakat mondta erről: — A szerződéses rendszer szükséges és amellett igen hasznos is mind a termelők, ■mind pedig a népgazdaság szempontjából. A termelőknek kamatmentes hizlalási előleget, adókedvezményt, a szabadpiaci szintnél magasabb árat és — ami szintén nem mellékes szempont — biztos átvételt jelent, azonkívül falkásítás esetén (legalább öt darab megfelelő súlyú állat után) mennyiségi felárat biztosít, a népgazdaságnak pedig módot ad a hús- és zsírtermelés tervszerű megszervezésére, a kisparaszti gazdaságok egyébként ösztönszerű termelésének irányítására aszerint, hogy mikor milyen áruból mennyire van szükség Most, hogy a kötelező beadás megszűnt, a szerződéses állathizlalás népgazdasági jelentősége különösen megnövekedett. Az ország hús- és zsírellátásának, a mindig bizonytalan szabad felvásárlás mellett a szerződéses termeltetés biztosit szilárd alapott Előnyös csibenevelési szerződést lehet kötni A földművesszövetkezetek a baromfifelvásárlás elősegítésére csibenevelési szerződéseket kötnek a termelőkkel* A szerződés keretében a termelők előlegben kapják a naposcsibét s kötelezik magukat arra, hogy száz csibe után huszonöt kiló kirántani való csirkét adnak el a földműves- szövetkezetnek a mindenkori szabad árnál tíz százalékkal magasabb összegért. A csibenevelési akció iránt máris nagy az érdeklődés, Több mint száz nyereménynek még nincs gazdája Május 20-ig kell jelentkezni a lottó jutalomsorsolás nyerteseinek A lottó második jutalomsorsolásán kihúzott szelvényeket május 20-ig kell a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóságom vagy valamelyik totólottó kirendeltségen, illetve OTP-fiókbam bemutatni. Ennek alapján állítják ki ugyanis a vásárlási utalványokat Aki a nyertes szelvényt a határidőre nem mutatja be. nyereményére nem tarthat igényt. Ezeket a nye- | reménytárgyakat a legköze- | lebbi, a június első hetében f lezajló jutalomsorsoláson is- | mét kisorsolják. A legutóbb kisorsolt 273 nye-1 I Gyógypedagógiai intézetek egyes állami gazdaságokban szedés, kapálás idején válnak ; be ezek a fiatalok és nem egy \ közülük mint egyéni munkás ; is kitűnik. Legújabban a pikoli és az j ercsi állami gazdaságban léte- l sült ilyen intézet. Az utób- j biban dr. Bérezi Gusztáv Kos- : suth-díjas gyógypedagógiai j főiskolai igazgató irányításé- j val külön kísérleti részleg j alakult, ahol előképzésben i nem részesült, értelmileg fo- j gyatékos fiatalok kapnak ki- [ váló gyógypedagógiai neve- j lést. Az Egészségügyi Miniszté- \ rium szociálpolitikai főosztá- | lyán felvilágosítást adnak a j jelentkezésről és a felvétel i feltételeiről. reménytárgyból még 119-nek nincs gazdája. Többek között három szobabútorért, Pannónia motorkerékpárért, televíziós készülékért, négy var* Tógépért, négy fényképezőgépért, kerékpárokért, nőies férfiruhákért, mezőgazda- sági szerszámokért nem jelentkeztek még. siimiiiiiiiiummimiitiiiiiiiniiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiMniniHHa | Miért nem „hangos“ a váci mozi? I A következő levél érkezett I szerkesztőségünkbe: A közelmúltban ünnepeltük a magyar hangosfilm születésének 25. évfordulóját. Mi, váciak szomorú szívvel gondolunk az ország más vidékein lakó boldog mozibaj arákra, akik nemcsak látják, de hallják is a filmeket. Ugyanis a mi Kultúr Filmszínházunkban hosz- szú hónapok óta csak értelmetlen zörejek, hangfoszlányok kísérik a filmek bemutatóit. így volt ez legutóbb a „Két vallomás“ című magyar film bemutatójánál is. Szeretnénk kérni a filmgyártókat: ha lehet, feliratosán küldjék Vácra a magyar filmeket, hogy mi is élvezhessük. Lenne ugyan egyszerűbb és jobb megoldás is: megjavítani a Kultúr Filmszínház vetíiőberende- zését! Tisztelettel: K. I.-né Megrendelőlap PEST MEGYEI HÍRLAP című lapot, A havf előfizetési díjat: 11,— Ft-t a nyugtával jelentkező postakézbesítőnek fizetem ki* A megrendelő pontos címe, ahova ■ Sáp kézbesítését kéri: Név: Város: Község: I • • kerület i házszám, . utca * i i * az előfizető *1111*1 aláírása emelet , i alté | Postahivatal tölti ki. Beindítva: 1957 s , OW dítjuk a káposztapiacot is. A községünSkben termesztétt káposzta örvendetesen kezd az élre törni. Az üllőiek nagyszerű, nemes törekvéseihez sok sikert kívánunk. „Egy-két konkrétum" Pilisen, a tanácsház kapujában egy beszélgető csoportra akadunk. Szentpéteri László elvtárs, a tanács elnöke viszi a szót; — Jöjjenek ám el az elvtársak az esti tanácsülésre. Szóljanak a többi tanácstagnak is. Sztyelhik Pál, kilencholdas paraszt, tanácstag és dr. Kántor Fe- rencné, az állatorvos felesége, aki a szociális és egészségügyi állandó bizottság elnöke, megígéri, hogy még a délután folyamán beszélgetnek a többiekkel és este valamennyien ott lesznek a tanácsülésen. Misák Mária albertirsai tanácselnökhelyettes Oj típusú intézetek szerveI zését kezdte meg az Egészség- ügyi Minisztérium a közelmúltban. A Művelődésügyi Minisztérium segítségével ! egyes állami gazdaságokban ! intézeteket létesítettek a i gyógypedagógiai iskolákból j kikerült fiatalok részére. Ed- : dig ezek a szellemileg fogya- i tékos fiatalok az iskolából i rendszerint a szülőkhöz ke- j rültek vissza, ahol nevelésük, | foglalkoztatásuk nemcsak i hogy nem volt biztosítva, ha- j nem a családnak terhére is i voltak. Ezért létesítettek ré- i ßzü'kre olyan alkalmas inté- : zeteket, ahol bennlakással ; egyidejűleg gondosan fel* ! ügyelnek rájuk és foglalkoz- i tátják őket. Ilyen intézetek már mfl- i ködnek Polgárdiban, Város- : lövőn és Kistölgyfapusztán, ; ahol mindenütt 50—50 fiú ; vagy leány végez mezőgazda- I sági munkát gyógypedagógiai : felügyelettel. Különösen nyá- i rom, szénabegyűjtés, bonsój Jd gyümölcstermés várható A májusi fagyok csak az ; ország nyugati és déli szélein ; viselték meg helyenként sú- j lyo6abban a gyümölcsösöket, : de országosan a legtöbb gyü- j mölcsféléből — ha újabb j fagykárok, vagy egyéb ter- | mésrontó körülmények nem ; jönnek közbe — továbbra is i jó termés várható. Jó termésre van kilátás ; kajszibarackból, szilvából. Az \ alma az 1954. évi rekordter- í mést megközelítő termést j Ígér. Cseresznyéből és meggy- j bői körülbelül ugyanannyi ; termésre számíthatunk, mint : az elmúlt évben.