Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-18 / 15. szám

1957. MÁJUS 18, SZOMBAT rest MEGYEI k/Cirhw Növekvő bizalom Emberi problémák A falu „szeizmográfja' i falu „szeizmográfjának“ neveztük a címben a | /x tanácsokat. Igen, azok. Olyan pontosan mérik a § falu életét, mint ahogyan a műszer a föld belsejét. Sok | rosszat rámondtunk, bürokratikus szervezetnek neveztük, § sok esetben lélektelen hivatali apparátusnak. Volt ebben | valami igaz, de az új, tavaszi légkör, amely politikai éle- 1 tünket, társadalmunkat áthatja, a tanácsok munkájában | ts megmutatkozik. Nemcsak demokratikus voltukban, ha- | nem abban, hogy emberien, úgy, ahogyan az élet naponta í fölveti, próbálják megoldani a falu problémáit. Érzéke- | nyen mérik az emberi lelkeket és adnak megnyugtató, | útbaigazító szavakat, vagy ha szükséges, helyes intézke- 1 déseket. Nem kerestünk, semmi különlegességet, nem jeleztük \ elóre érkezésünket, nem is voltunk órákig, csak néhány 1 percre tekintettünk be a falvak központjaiba, a tanács- I házakba és tapasztalatainkat íme közreadjuk. MUNKÁBAN A TANÁCSOK ■tiuimiinuiiiiiiiiHHMiiiHinuHiuii.t Virágzik a paprika és paradicsom Ez az, amit legelőbb meg­tudtunk a vecsési tanácsházán. Az elnöki irodában Neuman Mihály elvtárs Fazekas Ernő- nével beszélget. Arról folyik a szó, hogyan szervezzék meg a zöldségtermelő szakcsoport számára az értékesítést. S az elnök elvtárs mindjárt mondja is, hogy megint léptek egyet előre a fejlődésben a vecsési parasztok. A gazdakörön belül 172 hold földdel 16 paraszt mi­nőségi zöldségtermelési szak­csoportot alakított. Gombai József, Fazekas János és Fa­zekas Ernő vezetésével alakult meg a csoport és máris piacra viszik a korai karalábét, hagy­mát, salátát. Földjeiken virág­zik a paprika, a paradicsom. Az összefogás meghozta az eredményt, mert így jobban tudnak előbbre jutni. A Budapest határában elte­rülő faluban 670 hold földön paradicsomot termesztenek, 15 holdon uborkát és ezenkívül káposztát és más zöldnövényt. Beszélgetésünket Budapest­ről jött szervezők zavarják meg, ajánlatot tesznek az új nemzeti zászló megvételére. Az elnök elvtárs megtekinti és mosolyogva mondja: — Zászlóra ugyan nincs szükségünk. De azért megren­delünk egyet, mert az esketé- séknél ezzel terítjük le az asz­talt. Igen, erre is kell gondolni a Jó tanácsvezetőnek. Az életbe induló fiatalok első percei hadd legyenek minél kelleme­sebbek, szebbek. Még ma délután beszélek vele... Az üllői tanácsháza is for« galmas. A tanácselnöki szobá­ban egymást váltják az ügyfe­lek. Kérelmek, panaszok, jogos sérelmek hangzanak el. Mind­egyik orvoslásra váró problé­ma. Intézkedni kell. Berki Jó­zsef tanácselnök türelmesen hallgatja a feleket, segít ahol lehet, nyomban intézkedik is. Asztalán kis füzet, amelyre felírja a cimeket, dátumokat, hol, mikor, milyen ügyben kell intézkednie. Amikor beköszöntünk, ép­pen Béki János középparaszt­tal beszélget. Lakásépítkezés­ről váltanak szót. Béki János építkezési kölcsönt szeretne kérni. Az elnök elmondja a fel­tételeket, milyen papírokra van szükség és az ügyről még majd tárgyalnak. Közben egy izgatott asszony lép be az elnöki irodába. Pa­naszkodik. — Vettünk egy fél házat. Tudja., elnök elvtárs, az egyik rokonomtól, aki elvált a férjé­től. A férje, Zámbori József nem akarja átadni a lakást, pe­dig nem lakja. Üregek á szo­bák. — Megnézem. Még délután kimegyek. Hol is van az a ház? — A Faiskola utcában. Kö­szönöm szépen. Tessék igazsá­got tenni. Tudja, szeretnénk belköltözni... A tanácstitkár a tavaszi munkák helyzetéiről referál az elnöknek. — Megnövekedett az utóbbi időben a bizalom, ezt mutat­ják a szépen megmunkált föl­dek — fordult felénk Berki József. — Nem kell most no­szogatni senfát, ez a múltban sem volt jó módszer. Mond­tuk is mi mindig, dehát csak erőltették.,* Valóban, a községben azt tapasztaltuk, hogy nincs szükség biztatásra, figyel­meztető dobolásra, olyan az egész, mint egy hangyaboly, mindenki dolgozik, szorgal­masam tevékenykedik. A pa­rasztságnak adott sok ked­vezmény, juttatás változást hozott a falu életében. Az ül­lőiek bekapcsolódtak Buda­pest zöldségellátásába. Na­gyobb mennyiségben szállít­ják a paradicsomot, a korai burgonyát, a paprikát majd Budapestre, mint az elmúlt években. A tanácselnök szavait idéz­ve: — Ha minden jól megy, eb­ben az évben Vecséstől elhó­Pillsl tanácstagok a tanácsháza előtt beszélgetnek A tanácselnök elmondja még azt is, hogy a beszámo­lón az utolsó simításokat vég­zi. Sehogyan sem tetszik neki a beszámoló, jobban szeretné a saját szavaival elmondani, amit érez, amit tapasztalt, hi­szen mindössze két hónapja, hogy ezt a felada­tát ellátja. De a járási tanács min­denhogyan segí­teni akart. Ketten is lejöt­tek és a járási ta­nácselnök beszá­molója alapján akarták a helyi elnöki jelentést elkészíteni. — Majd mi meg­csináljuk. Egy­ikét konkrétumot bele teszünk és kész. — Ha meg va­gyok bízva, akkor a munkámról miért ne adhatnék én számot? Igaza van Szent- péteri Lászlónak! Az egyszerű sza­vakkal elmondott politikai, gazda­sági beszámoló sokkal többet ér, mint bármilyen kicirkalmazott, de idegenül csengő nagy sza­vak, „Női uralom" — Női uralom van a tanács­házán. Ezt a tréfás megjegyzést hal­lottuk a tanácselnöki szobában A megjegyzés valóban csak s tréfa kedvéért született, mive] a szobában négy női munka­társ tartózkodott, férfi hivatal­nokot nem láttunk. Valóban, Albertirsán a ta­nács apparátusában többer dolgoznak asszonyok, mint fér­fiak. A tanácsélnökhelyettes, Misák Mária, a szombaton megtartandó tanácsülésre ké­szül, A határszemle eredményét értékelgeti, — Örömmel adunk számol arról, hogy falunk parasztjait tavaszi munkát rendben, sor jóban elvégezték. Most már t növényápolás van soron. A három termelőszövetkeze1 sem maradt el a munkában Nem kell szégyenkezniök a: egyéniek előtt. A községben egyébként nagj az építkezési „láz". Az elmúlt 10 évben 530 kislakást építet te ki — Még gyorsabb ütemben haladna az építkezés, ha kop­nánk elég építőanyagot, főleg téglát — mondják a falu lakói. Kérésüket továbbítjuk, a tég­lagyári dolgozók majd vála­szolnak. Csák néhány pillanatkép a tanácsok életéből, s e néhány kép is megmutatja, hogy mennyire szívükön viselik a falu életét, az emberek problé­máját. Ezt azért tehetik, mert a falu lakói is bíznak bennük. Szöveg: Csécsey—G»U Foto: Lelkes •'iiiiiiimüiimiiiiMmuiiiiiiiiiiimiminiKiiimHuitMtiMHitNiwir Miért van szükség a szerződéses áüathizlalásra? Különösen a sertéshizlalási szerződés népszerű a termelők között Egyre több termelőszövet­kezet és egyéni gazda köt ál- lathizlalási szerződést. Külö­nösen a sertéshizlalás népsze­rű. Az 1956/57-es sertéshizla­lási kampány például 40 szá­zalékkal nagyobb eredmény­űvel zárult, mint a megelőző évben. De a júliusban induló új szerződési akció iránt is igen nagy érdeklődés mutat­kozik a termelők körében. Miért van szükség a szer­ződéses állathizlalásra? Az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi igazgatóságán Gonda Marcelné az alábbia­kat mondta erről: — A szerződéses rendszer szükséges és amellett igen hasznos is mind a termelők, ■mind pedig a népgazdaság szempontjából. A termelők­nek kamatmentes hizlalási előleget, adókedvezményt, a szabadpiaci szintnél maga­sabb árat és — ami szintén nem mellékes szempont — biztos átvételt jelent, azon­kívül falkásítás esetén (leg­alább öt darab megfelelő sú­lyú állat után) mennyiségi felárat biztosít, a népgazda­ságnak pedig módot ad a hús- és zsírtermelés tervszerű megszervezésére, a kisparasz­ti gazdaságok egyébként ösz­tönszerű termelésének irá­nyítására aszerint, hogy mi­kor milyen áruból mennyire van szükség Most, hogy a kötelező be­adás megszűnt, a szerződéses állathizlalás népgazdasági je­lentősége különösen megnö­vekedett. Az ország hús- és zsírellátásának, a mindig bi­zonytalan szabad felvásárlás mellett a szerződéses termel­tetés biztosit szilárd alapott Előnyös csibenevelési szerződést lehet kötni A földművesszövetkezetek a baromfifelvásárlás elősegíté­sére csibenevelési szerződé­seket kötnek a termelőkkel* A szerződés keretében a ter­melők előlegben kapják a na­poscsibét s kötelezik magukat arra, hogy száz csibe után hu­szonöt kiló kirántani való csirkét adnak el a földműves- szövetkezetnek a mindenkori szabad árnál tíz százalékkal magasabb összegért. A csibe­nevelési akció iránt máris nagy az érdeklődés, Több mint száz nyereménynek még nincs gazdája Május 20-ig kell jelentkezni a lottó jutalomsorsolás nyerteseinek A lottó második jutalom­sorsolásán kihúzott szelvénye­ket május 20-ig kell a Sport- fogadási és Lottó Igazgatósá­gom vagy valamelyik totó­lottó kirendeltségen, illetve OTP-fiókbam bemutatni. En­nek alapján állítják ki ugyanis a vásárlási utalvá­nyokat Aki a nyertes szel­vényt a határidőre nem mu­tatja be. nyereményére nem tarthat igényt. Ezeket a nye- | reménytárgyakat a legköze- | lebbi, a június első hetében f lezajló jutalomsorsoláson is- | mét kisorsolják. A legutóbb kisorsolt 273 nye-1 I Gyógypedagógiai intézetek egyes állami gazdaságokban szedés, kapálás idején válnak ; be ezek a fiatalok és nem egy \ közülük mint egyéni munkás ; is kitűnik. Legújabban a pikoli és az j ercsi állami gazdaságban léte- l sült ilyen intézet. Az utób- j biban dr. Bérezi Gusztáv Kos- : suth-díjas gyógypedagógiai j főiskolai igazgató irányításé- j val külön kísérleti részleg j alakult, ahol előképzésben i nem részesült, értelmileg fo- j gyatékos fiatalok kapnak ki- [ váló gyógypedagógiai neve- j lést. Az Egészségügyi Miniszté- \ rium szociálpolitikai főosztá- | lyán felvilágosítást adnak a j jelentkezésről és a felvétel i feltételeiről. reménytárgyból még 119-nek nincs gazdája. Többek között három szobabútorért, Pannó­nia motorkerékpárért, tele­víziós készülékért, négy var* Tógépért, négy fényképező­gépért, kerékpárokért, női­es férfiruhákért, mezőgazda- sági szerszámokért nem je­lentkeztek még. siimiiiiiiiiummimiitiiiiiiiniiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiMniniHHa | Miért nem „hangos“ a váci mozi? I A következő levél érkezett I szerkesztőségünkbe: A közelmúltban ünnepel­tük a magyar hangosfilm születésének 25. évforduló­ját. Mi, váciak szomorú szívvel gondolunk az ország más vidékein lakó boldog mozibaj arákra, akik nem­csak látják, de hallják is a filmeket. Ugyanis a mi Kul­túr Filmszínházunkban hosz- szú hónapok óta csak értel­metlen zörejek, hangfoszlá­nyok kísérik a filmek be­mutatóit. így volt ez leg­utóbb a „Két vallomás“ cí­mű magyar film bemutató­jánál is. Szeretnénk kérni a filmgyártókat: ha lehet, fel­iratosán küldjék Vácra a magyar filmeket, hogy mi is élvezhessük. Lenne ugyan egyszerűbb és jobb megol­dás is: megjavítani a Kultúr Filmszínház vetíiőberende- zését! Tisztelettel: K. I.-né Megrendelőlap PEST MEGYEI HÍRLAP című lapot, A havf előfizetési díjat: 11,— Ft-t a nyugtával jelentkező posta­kézbesítőnek fizetem ki* A megrendelő pontos címe, ahova ■ Sáp kézbesítését kéri: Név: Város: Község: I • • kerület i házszám, . utca * i i * az előfizető *1111*1 aláírása emelet , i alté | Postahivatal tölti ki. Beindítva: 1957 s , O­W dítjuk a káposztapiacot is. A községünSkben termesztétt ká­poszta örvendetesen kezd az élre törni. Az üllőiek nagyszerű, ne­mes törekvéseihez sok sikert kívánunk. „Egy-két konkrétum" Pilisen, a tanácsház kapujá­ban egy beszélgető csoportra akadunk. Szentpéteri László elvtárs, a tanács elnöke viszi a szót; — Jöjjenek ám el az elvtársak az esti tanácsülésre. Szóljanak a töb­bi tanácstagnak is. Sztyelhik Pál, kilencholdas pa­raszt, tanácstag és dr. Kántor Fe- rencné, az állator­vos felesége, aki a szociális és egészségügyi ál­landó bizottság elnöke, megígéri, hogy még a dél­után folyamán be­szélgetnek a töb­biekkel és este valamennyien ott lesznek a tanács­ülésen. Misák Mária albertirsai tanácselnök­helyettes Oj típusú intézetek szerve­I zését kezdte meg az Egészség- ügyi Minisztérium a közel­múltban. A Művelődésügyi Minisztérium segítségével ! egyes állami gazdaságokban ! intézeteket létesítettek a i gyógypedagógiai iskolákból j kikerült fiatalok részére. Ed- : dig ezek a szellemileg fogya- i tékos fiatalok az iskolából i rendszerint a szülőkhöz ke- j rültek vissza, ahol nevelésük, | foglalkoztatásuk nemcsak i hogy nem volt biztosítva, ha- j nem a családnak terhére is i voltak. Ezért létesítettek ré- i ßzü'kre olyan alkalmas inté- : zeteket, ahol bennlakással ; egyidejűleg gondosan fel* ! ügyelnek rájuk és foglalkoz- i tátják őket. Ilyen intézetek már mfl- i ködnek Polgárdiban, Város- : lövőn és Kistölgyfapusztán, ; ahol mindenütt 50—50 fiú ; vagy leány végez mezőgazda- I sági munkát gyógypedagógiai : felügyelettel. Különösen nyá- i rom, szénabegyűjtés, bonsó­j Jd gyümölcstermés várható A májusi fagyok csak az ; ország nyugati és déli szélein ; viselték meg helyenként sú- j lyo6abban a gyümölcsösöket, : de országosan a legtöbb gyü- j mölcsféléből — ha újabb j fagykárok, vagy egyéb ter- | mésrontó körülmények nem ; jönnek közbe — továbbra is i jó termés várható. Jó termésre van kilátás ; kajszibarackból, szilvából. Az \ alma az 1954. évi rekordter- í mést megközelítő termést j Ígér. Cseresznyéből és meggy- j bői körülbelül ugyanannyi ; termésre számíthatunk, mint : az elmúlt évben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom