Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-05 / 4. szám
1957. MÁJUS 5. 'N/Cirlan Ahol sok öröm vár a fiatalokra Szedik a májusi cseresznyéi Kelebián Bács megye déli részén, Ke- lebia híres gyümölcsöseiben beérett a májusi cseresznye s a több mint tizenötezer fa rekordtermést ígér. A zamatos gyümölcs szedését szombaton kezdték meg, s az első szállítmányt vasárnap indítják út. nak a fővárosba. WimnillllllllHIIIIIIIIMIIIIIHMIIIIIIIIIIIfIMllllllllllllllllllllll.iiti i I I Már most biztosítsuk ( a másodvetések | magszükségletét! | Államunk a másodveté- | | sek segítése érdekében köz- | | ponti készletből biztosít ve-1 | tőmagot a termelők saját | 1 magkészletének kiegészítő-1 lsére. Igényelhető köles-, | I mustár-, szegletes lednek-, | 1 mohar-, somkóró-, naprafor- | 1 gó- és tarlórépa-mag. A tér- | I melőszövetkezetek ez irá-1 | nyú igényeiket, megrende. | 1 léseiket a Pest megyei Ter-1 | ményforgalmi Vállalat cí-1 | mére küldjék: Budapest, | 1 Széchenyi rakpart 6. szám. | | Az egyéni gazdák a rendel-1 1 kezésre álló mennyiség ere- | I jóig a helyi földművesszö-1 I vetkezetek útján juthatnak § 1 hozzá a vetőmaghoz. A köz- § 1 ségi földművessizövetkeze-1 I tek sürgősen mérjék föl a 1 1 termelők igényeit és az en-1 1 nek megfelelő mennyiséget 1 1 rendeljék meg a Földmű-1 | vesszövetkezetek Országos | I Terményértékesítő Köz- í | pontjánál: Budapest, Csen- | 1 gery utca 45. szám alatt. A | I mag időben történő szállt- | 1 tása érdekében a megren-1 | deléseket az igénylők lehe-§ | tőleg május 10-ig adják le. § Üszőbeszerzési akció indul Egyre nagyobb az érdeklődés megyénk termelőszövetkezeteiben a szarv asm arh at e- nyésztés iránt. A szükségletek kielégítésére a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya üszőbeszerzési akciót indított. Az alig néhány napja megindult akció máris nagy népszerűségnek örvend. Eddig több mint száz üszőt igényeltek a tsz-ek. A szarvasmarhatenyésztéséről eléggé ismert halásztelki Szabad Május Tsz ■például a közös állatállomány utánpótlásának biztosítására 15 üsző vételére jelentette be igényét. Felülni egy kis vasparipára, versenygépre, kerékpárra, nekilendülni, s máris magunk mögött hagyni házakat, falvakat, erdőket, mezőket, de még országokat is, míg csak a Szovjetunióba nem érünk — nagyszerű élmény! Ha nagyon elgyönyörködtető látvány tárul elénk, hát hopp, leugrunk a kerékpárról, s addig időzünk, míg jólesik. A ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat fiataljai közül már többen üdültek a Balaton partján, de országunk más szebbnél szebb tájait, természet s ember alkotta értékeit még nem ismerik. Pedig mily csodálatos a Bakonyban a Szufoa-völgye, vagy északkeleten az aggteleki cseppkőbarlang, s a Dunapeentelei Nagy- | kohó. Mindezt, s még ezeknél J sokkal többet látni és csodálni akarnak az üzemi ifjúmunkások. Ezért a KISZ kirándulásokat szervez. Az első útjuk 14 napos kerékpártúra a Szovjetunióba. Nem is csodá, hogy hamar akadtak jelentkezők a kellemesnek ígérkező kirándulásra. De gondolnak a fiatalok egyéb szórakozására is. Most vasárnap például a honvédségi KISZ-fiatalokkal közösen rendeznek majálist. Az okos, körültekintő ifjúsági vezetőségi tagok tudják, hogy szép terveik megvalósulásához támogatás kell. Tehát először munkájukkal kell megbecsülést szerezniük a műhelyekben. KISZ-versenybrigádokat szerveznek. Sokoldalú tervei, elgondolásai vannak a KISZ-szervezet- nek. A fentiek csali példák. S bár 15-en vettek csak részt az alig két hete tartott alakuló ülésen, mégis úgy érzik, hogy j erősek és valóra tudják váltani elgondolásaikat. — Nehezek az első lépések — mondja Kelemen Árpád, a KISZ titkára. — De nem kell egyedül megtennünk. — Igaza van. Kevés helyen segítik olyan szívesen a KlSZ-szerve- zetet, mint ebben az üzemben. Csak néhány példa a sok közül. Pásztor István 1— Pista bácsi — még 1930-ban kezdte az illegális pártmunkát, kiváló pedagógiai tapasztalattal bír. Sokan köszönhetik neki is, hogy a társadalomnak hasznos tagjává váltak. Nemrégen volt öt olyan tanuló az üzemben, akik hanyagul dolgoztak, napokig be sem jártak, sokat késtek. Az akkori igazgatóhelyettes a bíróságnak akarta átadni őket. Pásztor elvtárs nem mondott le ilyen könnyen róluk. Elment az otthonukba, mindennap ott járt a műhelyekben, segített nekik. Négy hónap múlva a termelési százalékuk már 180-nál tartott. Sokat jár-kel a fiatalok között, hamar észreveszi, ha bánatuk van. Legutóbb az egyik oktató kérte tanácsát. Valamelyik fiú napok óta nem jár haza a szülői házhoz. Pásztor elvtársnak sok munkája atkadt a műhelyében, s ezt a fiút kérte maga mellé segítségül. Munka közben aztán megtudta tőle, hogy otthon gorombáskodnak vele, s ez mélyen sértette önérzetét. Beszéltek a szülőkkel, s azóta megszűnt a durva hang, a fiú újra hazajár munka után. Az egyik csarnok előtt külső szerelésen találjuk Milus István elvtársat. — A KISZ megalakulása előtt mi öregek megbeszéltük — mondja —, hogy részt veszünk a KISZ szervezésében. A „mi öregek“ kissé furcsán hat, hiszen csak most érkeztek va,gy érkeznek a | harmadik X-hez, de tapasztalt kommunisták. Marosi Zsigmond, Milus István, Kelemen Árpád, Jusztin Ferenc a felszabadulás után hosszú A lottó kilencedik játékhetére 2 518 339 szelvény érkezett a sportfogadási és lottó igazgatóságra. így nyerőosztályonként 944 377 forintot osztanak szét a szerencsés lottózók között. Ezen a héten több mint 76 000 a nyerő szelvény. Ötös találatot ezúttal nem értek el. a fogadók. Ezért a négyes osztályra 1 888 754 forint jutott. Négyes találatot 36 szelvénnyel értek el, ezekre A Magyar Rádió négy adásból álló történelmi előadássorozatot indít, amely a szovjet—magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét megelőző tárgyalásokat mutatja be, a róluk készült diplomáciai feljegyzések alapján.. Az első előévekig az ifjúsági mozgalomban dolgoztak, az ott szerzett tudásukat készséggel nyújtják át a kommunista ifjúmunkásoknak. Ha már a fiatalok kommunista nevelőiről, segítőiről írunk, nem lehet megfeledkezni Lux elvtársról, az üzemi MSZMP elnökéről sem. Nem azért, mert a KISZ közvetlen a párthoz tartozik s mert május elsejére gyönyörű selyemzászlót kapott az üzemi KISZ az MSZMP-tőL Még azért sem. hogy segítségével a KISZ-tagok egy része május 1-én már KISZ-egyenruhában büszkélkedhetett. Inkább azért, mert Lux elvtárs sem hivatalból neveli a fiatalokat. — Otthon két fiam van, s mindkettőnek más a lelkivilága — mondja. — Hát még az üzemben dolgozó sok ifjúnak! Mennyi gond nyomja lelkűket, amelyeken mi tudunk segíteni nekik. Mennyi terv, elgondolás veszne semmibe, ha nem éreznék, hogy közöttünk bizalomért bizalmat kapnak. A sok szeretetért, gondoskodásért a Közlekedésépítési i Gépjavító Vállalat ifjú kom- j mu-nistái nem lesznek hálátlanok. Marosi Éva egyénenként 52 465 forint a nyeremény. A háromtalála- tos szelvények száma 3015, a nyeremény egyenként 312,50 forint. Két találatot 73 003 'szelvényen értek el, erre egyenként 13 forintot fizetnek. A két- és háromtalálatos szelvények kifizetését május 8-án kezdik meg, a négytalá- latos szelvények nyereményeit pedig május 13-tól vehetik fel. adás kedden este lesz és az első tárgyalásról szól, amely 1922-<ben zajlott le Genuában, a Dante Alighieri tengerjáró fedélzetén, Csicserin népbiztos és Bánffy külügyminiszter közötti Nincs ötös találat a lottón: 52465 forintot fizetnek a négyes, 312 forintot a hármas és 13 forintot a kettes lotto-találatra Négy rádióelőadás a szovjet—magyar diplomáciai kapcsolatok történetéből HALFOGÁSON Dunán is beköszöntött a tavasz. A halász második. otthonp. a víz lett. A folyóra nyúló ladikházban tölti munka utáni idejét. Még az éjszakát is itt virrasztja, 'mert a legjobb fogás naplemente után és nap feljötte előtt van. Nincs szebb a halászatnál, különösen ívás idején, mert akkor lehet sok halat fogni. Ez pedig a halász legnagyobb örömé. Ezt már Tőkés Dénes bátyámtól tudom meg, akihez kijöttünk ide a lágymányosi kopaszgáthoz hallgatni a nagy folyam susogását. Mert milyen jó is és lelket nyugtató ez a nagy csendesség. Szép tavaszi délutánon a nap piros fényt csurgat, s csókolódzik a parti fákkal, füzesekkel. Sárgarigó hintáz a szilfán, tréfás kedvén a csalit nevet. Nincs időm a mélázásra. Hal kerül a hálóba, az első zsákmány: dévér-keszeg. — No, pedzi már — mondja Tőkés szűkszavúan. Igen, a halászok inkább hallgatnak, elnézelődnék, gondolkodnak, minisem beszéljenek, megszöktök a magányt. Ez a pedzi horgász kifejezés, de a halász azt érti alatta, hogy ma jó fogása lesz, jó a haljárás. Kísérőm, Ko-sis Imre megyei halászati felügyelőhöz fordulok. — Mi a heh net a halászati egyesülésben? — Megvolnánk, így jobb, 400 kishalász egyesült a Békében, közösen jobban tudják érdékeiket megvédeni. Régen a bérlet 60 forint volt, most harminc .. — Most az egyesülés ki- verekedte — teszi hozzá csendesen Tőkés, aki a Pest vidéki Béké Halászati Egyesülés elnöke. Újra hal a hálóban, kettő is. Az öreg halász vizsgáztat. — Hát ez mi, felügyelő elvtárs? — Paduc! — vágja rá Kocsis, s már nyakig benne is vagyunk a halászati történetek mesélésében. Gyermekkoromban a Balatonon karóval fogtam a csukát — mondja Kocsis. — Zsombékos részben a csuka zsombék tövébe dugta az orrát és meghúzódott, kilest-m és karóval olyant ütöttem rá, hogy elszédült... — Az nem jó, nem élvezeti Nekem volt egy esetem ta- tavalyelőtt ezen a szent helyen. Egy 170 centis harcsa került a hálóba volt vagy 20 kiló. Még le is fotcgrafáltak. Újságba is kitettek — veszi át a szót az öreg halász. — Az úgy volt. hogy kint volt az asszony, a gyerek, noszogattak, menjünk már haza. Na jó, mondom, csak még ezt az egyet felhúzom. S megvolt a nagy fogás. Aztán valami szakma! vitába bonyolódnak s olyan hozzáértéssel beszél -é’- a halról, hogy talán a halászat nagy ismerője. Hermann Ottó is megdicsérné őket, ha élne, jvrapfény -köpenyében az ■L* enyhe funalom száll át a folyón és a csepeli parton meg-meglibbenti a liget virágos fáit. Alkonyo- dik... Búosúzkodunk a víz és a halak szerelmesétől, Tőkés Dénestől. Ballagunk a krrpaszi nyúlgáton, s a strandházak között finom halászlé étvágygerjesztő illata csapja meg orrunkat. A Kék Duna Hdlászati Termelőszövetkezet csárdája búvik meg az évszázados nyír- és fűzfák tövében. A halászaik és hétvégi kirándulók beszélgetnek a kerthelyiségben. Várják az illatos zamatos halászlét. Huszonnégy halász szövetkezett a télen a közös halfogásra. Van is sikerük. Pesten két piaci standjuk van, meg ez a csárda, amelyet összerakott fillérekből nyitottak Ide járnak a horgászok egv-egy fröccsre meg ha semmi sem akad a horogra, vesznek néhány halat a szövetkezettől, hadd higgye oda haza az asszony, hogy ők milyen jó horgászok. Régi halászok dériek visz- sza a vízhez, akik 1953-ig is ezzel foglalkoztak, s most újra kezdik. — Hiába, az igazi halász *olyan, mint a hal, nem érzi jól magát a szárazon — mondja nevetve Galambos Ferenc, a htsz elnöke. A z egyik asztalnál Cser- Sí nus Béla bácsi viszi o. szót. Szájában szivar füstölög, bajusza úgy áll, mint az öreg bika szarva. Senki sem gondolná, hogy a 80. évét tapossa. Most ment nyugdíjba. Eddig a Közvágóhídon dolgozott és most újra visz- szatért kedvenc foglalkozásához — a halászáshoz. Két koccintás közben csattanós történetéket mesél a vízi életről. — Ügy harmincnégy táján, az öcsém meglátogatott a vízen. Azt mondja: szeretne húzni. Jól van, mondom, s betértem a közeli csárdába, öt fröccs után megtöltöttem egy csatost és indultam vissza a ladikhoz. Jön ám elébem az öcsém. — Kígyó van a hálóban — mondja félénken. — Na, megnézzük ... Volt vagy három méter, a szeme úgy égett mint a tűz, megfogtam a nyakát és oszt zsupsz bele a . bárkába ... Tudják-é mi volt? Angolna. A tengerből jött fel a Dunába ... IQV gyöngyöződnek a halászt őrt énetek. Beesteledett. Átkelve a Duna-ágon, elénk tárul a gyönyörűen kivilágított főváros. Csend van a Duna partján, csak néha egy-egy szenvedélyes pecázó horgászzsinórja surran a légben, a horgát dobja a vízre, hátha aikad valami a csalétre... Gáli Sándor | nzerkesztőségünk új rovatot indít útnak. Vasárnap | O és ünnepnapokon, mikor a parasztembernek is jut § 1 ideje olvasgatni az újságot — közöljük a „Gazda szemé- | I vet" című gazdáknak írt rovatot. Miről tájékoztat a „Gazda szemével“? Minden olyan- | | ról, ami érdekli a földművelők széles rétegét. írunk az | | elkövetkező vagy éppen soron levő mezőgazdasági mun- | 1 kák korszerű, nagyobb termést biztosító módszereiről. § | Tájékoztatjuk a gazdatársadalmat a legújabb hazai és | | külföldi mezőgazdasági kísérletekről, újabb termelési és | | tenyésztési módszerekről. A sok érdekességről és furcsa- | I Ságok közléséről sem feledkezünk meg. Továbbá ez a ro- 1 | vat közli a legfrissebb rendeleteket, törvényeket, melyek I | ismerete feltétlenül szükséges a mezőgazdaságban dolgo- 1 | zók számára. | § i íniiiiiiiitiiiiiiiinii ....minim mm.....................ml M it etessünk a naposcsibékkel ? Napjainkban van a legnagyobb forgalom a keltetőállo- másokon. Alig hogy felszáradtak a kis pelyhes jószágok az elektromos hősugarak segítségével, máris bélelt kosarakba, ládákba kerülnek. Legtöbb csibe kistenyésztők házatájára, gondozásába kerül. Sok évi tapasztalatunk az, hogy legtöbb helyen helytelenül, szakszerűtlen módon ta- karmámyozzák a 2—3 napos csibéket. Kérdés, hogyan kezdjük meg a takarmányozást? Semmi esetre se etessük meg a kis jószágókat közvetlen napvilágra jöttük után. Egy-másfél napig elegendő táplálékot nyújt részükre sziikzacskójuk tartalma. Az első etetést fehérjeszegény darával kezdjük, mert ez segíti a szervezetet a maradók szik felszívódására. Az első héten csak egyfajta darát, legalább kétóránként etessük. Igen fontos, hogy a csibék előtt legyen mindig apró kavics, mely elősegíti a begyben a takarmány őrléséti Nagy az igényük a kis fejlődő jószágoknak az állati eredetű fehérjetakarmányokban. Ezt leghelyesebben úgy csináljuk, hogy felváltva vizet, tejet adunk ivóként. A tej mindig friss legyen és 8—10 percnél tovább ne hagyjuk a csibék előtt egy-egy alkalommal. Igen jó takarmány a főtt tojás és tehéntúró is, amit igen szívesen csipegetnek a kis pelyhes jószágok. Természetes, a jó takarmányozás mellett megfelelő elhelyezés is nélkülözhetetlen, de erről majd legközelebb szólunk. A régi gazdák, akik őseiktől örökölt kis parcellákon gaz. dálltodnak — csak legyintenek és mondják. — Apám, nagyapám is sorba vetette és mégis mind‘g volt annyi kukoricája, hogy egy-két disznót meghizlalt belőle, sőt még az aprójószágoknak is jutott. Senki sem vitatja, hogy nem hoz jó termést a sorosan —* legtöbbször a minden harmadik-negyedik barázdába, az eke után hullajtott kukoricavetés. Különösen, ha a föld is zsíros és a májusi eső is kedvez. Vajon melyik gazda ellensége azonban az olcsóbbnak és többnek? Ilyent nem találni. Pedig, ha a kukoricáját — kissé több munkával, az igaz — négyzetesen vetné, többet teremne az a parcella. Na, de mégis, milyen előnyeit sorolhatjuk fel a négyzetes vetésnek? A szemestakarmány fogytán való időszakában nem mindegy, hogy mennyit vonunk el állataink elöl. A négyzetes vetésnél 30—40 százalékkal kevesebb vetőmagot kell a földbe tenni, mint a soros vetésnél. 2 Hogy fő a gazda f&jé nyáron, mikor egybe torlódik a sok munka. Kaszálni is kellene, kapálni és miegyéb. A négyzetesen vetett kukoricánál ezen hamarosan túl jutunk, különösen akkor, ha nagyobb a parcella, mert a sorközöket traktoros vontatáséi kultivátorral vagy Iákapával keresztbe- hosszába sarabolhatjuk. Alig kíván kézi erőt. Tovább lehetne sorolni az előnyöket, de — többet ér a tett a szónál — így mondja a közmondás is. Próbáljuk meg! Világ csodája lett egy német kecskebak Az égész világ tudományos köreit meglepetésként érintette egy németországi kecskebak esete. Vajon mi történhetett, hogy tudományos téma állattenyésztők előtt egy egyszerű kecskebak. Na de a történelmi hűség kedvéért idézzük a cellei állattenyésztési kutatóintézet legutóbbi évkönyvéből a kecskebak szenzációját. „A hároméves állat külleme tipikus hím jellegű. A külső ivarszervék teljesen rendben vannak, az állatnak jellegzetes bakszaga van. Mesterséges termékenyítésekor szabályszerűen életképes csiranedveket ürített. Mivel a here elülső részén ökölnagyságú tőgye is van az állatnak — ennek megfelelő nőivarú szervékkel is rendelkezik — kísérletképpen a bakot beberregtették“ Eddig minden rendben, több ilyen kísérletet ismer a tudomány, de ami öt hónap után következett, az valóban „világcsoda". Idézzük tovább az évkönyvet. „Életképes utódot hozott a világra, majd tejelése kezdetén naponta másfél liter tejet is adott. A tej normális ősz- szetételű íkecsketej.“ Mégis, mi lehet a titka ennek a párját ritkító jelenség- nek? A kutatók és a sok éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező tudósok hormonális zavarnak tekintik. Szabályozták az állatvágásokat Milyen nagy zűrzavar is uralkodott vidéken az állatvágások körül! Ezt az áldatlan állapotot szüntette meg a közelmúltban nyilvánosságra hozott rendelet. A rendelet kivonatosan az alábbiakat tartalmazza: 1. Közfogyasztási igények kielégítésére az állami vállalatok, földművesszövetkezetek, valamint a mészáros és hentes iparigazolvánnyal rendelkező magán kisiparosok vágóállatot 'kizárólag az ille- i tékes megyei állatforgalmi I vállalattól, a mindenkori hús- keretük mértékéig vásárolhatnak. 2. Ez a rendelet nem vonatkozik olyan esetekre, mikor a földművesszövetkezetek saját hizlalású sertéseiből vagy földművesszövetkezettől vásárolt húsipari termékeket értékesítenek. 3. A közegészségügyi rendelkezések értelmében vágóállatot közfogyasztásra csak | hatóságilag ellenőrzött vágó- I hídon lehet vágni, Négyzetesen vagy sorba?
