Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
KUMINETZGÉZA Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka tudomány,7 mivel a nagy szfinx, a titokzatos ember új és új arcát mutatja, akár a történe- lemben,8 akár a pedagógiában,9 akár a közösségben, akár egyéni életvezetésében,10 akár álló csak élő típus, aki gondtalan akar lenni, odaadás helyett eldobó, ezért válik gondatlanná, lustává, olyanná, aki még önmagáért sem vállal fáradságot. Ez a tömegember, az elnehezült szívű ember, az ember alatti ember szint- jére süllyedt ember. Vannak aztán az életerőtől duzzadó, ún. ösztön-emberek. Ok a self made manók. A nagy cse- lekvő és alkotó embertípus másik fajtáját nem az őserő, hanem a szellemi nagyság ereje mozgatja. A cselekvők- kel és alkotókkal szemben ott van a főleg szemlélődő típus, mely passzívnak látszik. O elsősorban befogad, ezért nyílt és szomjas, aki idővel csendjében gazdag és bölcs lesz. Egyenes látása tárgyilagossá és gazdag egyéniségűvé teszi, aki mintegy látja, éli az igazságot. S ekkor azonban már kibontakozik a tiszta szemlélődésből és a tanító, a megmutatva vezető, vagy a próféta típusát veszi fel. Ha ehhez tetterő, szervező és alkotókészség is társul, akkor a legjobb, a valóban királyi szellemű vezető alakja áll előttünk. Éspedig azért, mert vezetése bölcs, mély és igaz látásból fakad, s nem a kényszer, hanem a megvilágosítás, az igazsággal való szuggerálás a fegyvere. Alképe a de- magóg, a csábító, a zsarnok. Vannak az értéktagadók. Az értékek tagadását nem lehet egészen nyíltan csinálni, tehát alakoskodás, hazugság árán teszik. Vagy megvan ugyan az érték tudata, de már nincs erő, vagy szándék fe- léje törekedni, s akkor ez a ressentimentnék nevezett alapmagatartásba torkollik, mely egyszerre hazugságot és irigységet is hordoz. Ugyancsak az értékirigylők közé tartozik a kritizálok fajtája is, akik messze vannak az igazi, tárgyilagos és építő kritikától. A kritizáló fajtával szemben áll az értékrelativista típus, mely a nihilizmusba szó- kott végkifejleteként torkollni. Vö. Brandenstein, B., Etika, Budapest 1938, 232-268. Ezek a szempontok egyébként ott vannak Noszlopi László felfogásában is. Vagy az sem zárható ki, hogy Brandensteint ihlette etiká- ja megalkotásában Noszlopi munkássága, hiszen Etikaja egy évvel későbbi, mint Noszlopi vonatkozó munkája, illetve méltatta karakteológiáját. Vö. Brandenstein, B., Noszlopi László karakterolóoiája, in Katolikus Szemle 49 (1935), 756-759. 7 Elég csak néhány ma ismert munkára utalni: Allport, G. W., A személyiség alakulása, Budapest 200; Aronson, E., A társas lény, Budapest 2008; Beesing, M.-Nogosek, R.-O’Leary, P., Enneagram az önismeret útja, Kecske- mét 1996; CARVER, Ch. S.-Scheier, M. F., Személyiségpszichológia, Budapest 2006; JÁNOSI, J., Világnézeti típus- kutatás és filozófiai megalapozása, Budapest 1934; Jung, C.G., Lélektani típusok, in Jung, C. G. Összegyűjtött mun- kái 6, Budapest 2010; KIRÁLY, J.-Laskay, A., Jellemkutatás, Budapest 2001; Riso, D. R.-Hudson, R., Az enneagram bölcsessége. Útmutató a kilenc személyiségtípus lelki és szellemi fejlődéséhez, Budapest 2001; LASKAY, A., Új szempontok a típuskutatásban, Budapest 1943; LASKAY, A., Jellemkutatás (Lélektani és neveléstana tanulmány) II, Bu- dapest 1947; MÁTRAI, L., Jellemtan (Karakterológia) (Nemzetnevelők Könyvtára. IV. Gyermek- és ifjúságtanul- mány 4), PÁL, A., Bevezetés a modern karakterológiába (Dolgozatok a M. Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Semináriumából 41), Debrecen 1941, e műnek 132. oldalán részletes magyar, illetve 128-131. ol- dalain a korabeli nemzetközi bibliográfia található; Riso, D. R.—Hudson, R., Személyiségtípusok. Önismeret mindenkinek az enneagram segítségével, Budapest 1999; Rohr, R.-Ebert, A., Enneagramm. A lélek kilenc arca, Bu- dapest 2003; Rohracher, H.—SzőLLŐSY, Gy., Karakterologia, Budapest 1942; SALGÓ, S., Önismeret — emberisme- rét. Frenológia, Új gyakorlati jellem- és képességtan, Szeged 2001; Schütz, A., Charakterologia és aristotelesi metafizika, Budapest 1927; Vollmar, K., Enneagram, Budapest 2003; ZEMPLÉN, Gy., Jellem és Sors a modern Karakterológia- ban, in A Ciszterci Hittudományi Főiskola 1943. évi Évkönyve, Zirc 1943, 166—194; ZEMPLÉN, Gy., Karakterológia (Kézirat), Budapest é. n. 8 Az emberi történelem során Európában - Blazovich Jákó OSB szerint — az alábbi embertípusok léteztek: a kö- zépkori, vagy szent ember, a reneszánsz ember, a barokk ember, a fölvilágosult ember, a romantikus ember, a modem ember, a tömegember, a homo oeconomicus, a gépember és a mai ember. Vö. Blazovich, J., A hagy szfinksz. Újkori emberarcok, Budapest 1936. 9 A nevelést, valamint az önnevelést a történelem során különféle eszmények határozták meg. Fináczy Ernő sze- rint az alábbi embereszmények voltak a pedagógiában: ״Periklész kortársai hittek abban, hogy valamikor lehet- séges lesz valakit tökéletesen jó és tökéletesen szép emberré nevelni; a rómaiak az erő, a testi és lelki erő teljessé- gét tekintették a nevelés ideáljának. A zsidók pedagógiai eszménye: az istenfélő ember; a középkoré: a szent ember; a renaissanceé: az egyéni ember; a hitvitázások korszakáé: a felekezeti ember; a XVIII. századé: a felvilá- gosodott ember; korunké: a nemzeti ember. Világos, hogy ezek az eszmények nem záiják ki egymást vala- mennyien”. Vö. Fináczy, E., Eszmények és valóságok, in: FlNÁCZY, E., Világnézet és nevelés. Tanulmányok (Filo- zófiai Könyvtár 8. Szerkeszti: Komis Gyula), Budapest 1925, 6. A XX. században volt olyan idő, mikor a kommunista embertípus volt az ideál, jelenleg a kozmopolita, fogyasztó tömegember az ״ideál”. A katolikusok számára mindig is a szent ember volt és marad is az ideál, különösen is a papság és a szerzetesség számára. Ide kívánkozik a Spranger-féle felosztás Belon Gellért interpretálásában, mely szerint van az uralkodói, a gazdasági, az elméleti, a művészi, a szociális és a vallásos típus. Vö. Belon, G., Jézus lelkülete, Budapest 2005, 38-52. 42
