Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után
A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után KRANITZ MIHÁLY A magyar teológia elmúlt időszakaszának összefoglalását, az elért eredmények és a lehetséges feladatok megfogalmazását 1981-ben Koncz Lajos (1919—) végezte el a Vigilia hasábjain.90 O már ismerte Nyíri Tamás 1975-ös inteijúját és Alszeghy Zoltán ugyancsak 1975-ös tanulmányát. Koncz Lajos egri teológiai professzor a hazai eredmények mellett a külföldi magyar teológiára is rámutat, mely nélkül nem bontakozhatott volna ki oly eredményesen a magyarországi teológiai irodalom. Megemlíti a Teológiai Kis Könyvtár egyes füzeteit, melyben jeles, főképpen jezsuita teológusok írtak a teológia különböző ágairól. Az összegyűjtött tanulmányokat 1983-ban a Szent István Társulat hat kötetben Teológiai Vázlatok címmel adta ki.91 Jelentős hozzájárulást adott a magyar teológiához a mérsékelt Szolgálat (1969-től, melynek a feladatát 1991-től a Távlatok vette át) és a progresszív Mérleg folyóirat (1966-tól, és napjainkig is működik). A magyar teológia azonban fejlődése ellenére még mindig a korábbi társadalmi adottság szemszögéből nézi a teológia művelésének a lehetőségét.92 Szabó Ferenc (1931—) jezsuita írói rádiós és oktató tevékenysége, melyet először a Vatikánból fejtett ki, majd a változások után 1992-től Budapesten folytatott, nagy mértékben segítette a magyar papságot és a híveket kiváló teológiai szakirodalommal.93 A rendszerváltozással 1989-től új korszak köszöntött be a magyar teológia számára is. Szennay András 1991-ben a Vigiliában megjelent A közelmúlt hazai teológiája című cikkében azonban kifogásolja, hogy „a zsinat megújító, a teológiát felfrissítő hatását hazai teológiánk csak lassan, nagy késéssel kezdte érezni”. A Nyíri-féle, húsz évvel korábbi helyzethez viszonyítva megjegyzi, hogy „hazai papságunk mintegy 70 százaléka - számos püspököt is beleértve — máig sem ismeri kellőképpen a zsinati tanítást.”94 Voltak azonban olyanok is, mint például Szegedi László és Fila Lajos akik a lelkipásztori munkájuk mellett írták meg és adták közre — gyakran magánkiadásban — teológiai műveiket95, 90 Koncz, L., A mai magyar teológia, in Vigilia (46), 1981, 769-775. A Teológiai Kis Könyvtár szerkesztői Alszeghy Zoltán, Nagy Ferenc, Szabó Ferenc és Weissmahr Béla jezsuita atyák voltak. Munkatársak: Adriányi Gábor, Alszeghy Zoltán, Andrási Imre, Babos István, Balás Dávid, Békés Gellért, Békési István, Benkő Antal, Farkasfalvy Dénes, Gajári Aladár, Gánóczy Sándor, Hardy Gilbert, Hen- key Károly, Horváth Tibor, Juhász László, Kereszty Rókus, Mehrle Tamás, Mihályi Gilbert, Nagy Ferenc, Nemeshegyi Péter, Nemesszeghy Ervin, Őrsy László, Őry Miklós, Somfai Béla, Szabó Ferenc, Szentmártoni Mihály, Varga Andor, Vass György, Veszelovszky Albin, Weissmahr Béla. A marxista valláskutatás egyik fontos megállapítása, hogy nemcsak világméretekben, hanem a szocialista társadalomban is a marxizmus és a vallás huzamos egymás mellett élésére kell számítani. A katolikusok pedig rájöttek, hogy nem valamiféle katolikus társadalomra kell törekedniük, hanem arra, hogy a szocialista társadalomban éljenek katolikusként. Vö. Koncz, L., i. m. 772. Kiemelkedően fontos volt Xavier Léon-Dufour Biblikus Teológiai Szótárának lefordítása (1974), és a teológia állásának, valamint a nagy teológusok és gondolkodók írásainak ismertetése (Balthasar, de Lubac, Rahner, Teilhard de Chardin). Vö. Szabó, F., Jézus Krisztus megközelítése, Róma 1978. A Távlatokat 1991-től jelenteti meg, mely igényes világnézeti, lelkiségi, kulturális folyóirat. A magyar teológia szempontjából is fontos Pázmány és Prohászka életművének az ismertetése, mely Szabó Ferenc kiemelt kutatási területe. Szennay, A., A közelmúlt hazai teológiája, in Vigilia (56), 1991,174. És máshol: „Úgy vélem, nem járok messze az igazságtól, ha egyházunk jó néhány vezetője, teológusa késlekedő magatartásának, kisebb-nagyobb ellenállásának okát abban jelölöm meg, hogy nem tudtunk még élni a növekvő szabadság adta lehetőségekkel. De mintha sokan nem is akarnának azzal élni. Pedig az új helyzettel szembe kell végre néznünk.” Vö. Szennay, A., A Magyar Katolikus Egyház szellemi helyzete a rendszerváltás után, in Vallásfilozófia Magyarországon. A hazai egyházak szellemi helyzete, MTA Filozófiai Intézete—Márton Áron Kiadó, Budapest 1995, 60. Szegedi, L., Vázlatok a Biblia istenképéről, 1990; Jézus a megváltónk, 1991; Útkeresés az egyházban, 1994; Biblikus szentségtan, 1995. Fila, L., In memoriam Horváth Sándor, in Horváth Sándor OP emlékkönyv, SZÍT, Budapest 1985; Katolikus családi hittankönyv, Örökmécs, Budapest 1990; A szüzesség értelme, Örökmécs, Budapest—Soroksár—Kisterenye 1994. TEOLÓGIA 2006/3-4 143
