Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után
KRANITZ MIHÁLY A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után vagy Bán Endre (1934—1995) pécsi teológiai tanár — a zsinati szövegek egyik fordítója és magyarázója —, aki a tanításban és a papnevelésben lett gyakorlati teológus.96 A rendszerváltást követően megnyíltak a hazai szemináriumok, országszerte megindult a világiak vidéki főiskolai oktatása. Döntő jelentőségű a teológia számára, hogy 1992-től megalakult a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.97 A most már Hittudományi Karon több saját folyóirat szolgálja a teológia művelésének lehetőségét (a Teológia, a Folia Theologica, a Studia Theologica és a Folia Canonica). A régiek mellé új könyvkiadók jöttek létre (Márton Áron, Szent Gellért, Kairosz, Bencés, Új Ember, Jel), a szerzetesrendek megjelentek kiadványaikkal, saját folyóirat kezdeményezéseikkel (Tanítvány, Pannonhalmi Szemle).98 A Szent István Társulat mellett immár más kiadók is jelentettek meg teológiai jellegű műveket (Pl. a Századvég, majd az Osiris és a Kairosz-Paulus Hungarus), sőt más felsőoktatású intézmények is oktattak vallástörténetet, egyháztörténetet, patrisz- tikát (Budapest-ELTE, Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged, Budapest-CEU).99 A külföldi tanulási lehetőséggel többen éltek és sokan Rómában, ritkábban Németországban, Franciaországban, Kanadában végzik és végezték tanulmányaikat. Az új teológus nemzedék nyelvismerete és a külföldi tapasztalatok sok mindenben előnyösebbé teszik a fiatal professzor réteget, de emellett fontos a múlt teológiatörténetének az ismerete is.100 Lassan az idősödő professzorok helyét átveszik a fiatalok és felmerül a kérdés, hogy tudnak-e iskolát teremteni, ahogy ezt például megtette Gál Ferenc vagy Vanyó László?101 A január végi Teológiai Tanárok Konferenciája jó alkalmak a bemutatkozásra, egymás megismerésére. így jöttek létre a jogászok, biblikusok, erkölcsteológusok, dogma- és fundamentálteológusok, történészek szakcsoportjai, melyek, ha nem is követhető rendszerességgel, de össze-összej önnek, egy-egy megvalósítandó munka alkalmával. 1991-től kezdődően kiemelkedő munkásságot folytatott a magyar egyháztörténészek munkacsoportja (METEM).102 96 Bán Endre emlékkönyv (szerk. Révész Mária), Lámpás Kiadó, Pécs 1996. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (szerk. Török JózseRLegeza László), Mikes Kiadó, Budapest 1999. 2004-ben Dr. Szabó Tamás tábori püspök alapította a Katekhón című keresztény teológiai, filozófiai és kulturális folyóiratot. Az ELTE-n tanító professzorok és mások fordításában jelentek meg a Telosz Kiadónál az Apokrif iratok I—IV. kötetei, melynek témái: apokalipszisek, apokrif levelek, az apostolok csodálatos cselekedetei, csodás evangéliumok. Fordítói: Adamik Tamás, Bollók János, Bolyki János, Déri Balázs, Jeleníts István, Kapitánffy István, Kisdi Klára, Kőris Imre, Ősz Ferenc, Pesthy Mónika, Tóth Klára, Simon L. Zoltán és Szepessy Tibor. A Kairosz Kiadónál Heidl György és Somos Róbert a Pécsi Tudományegyetem Patrisztikai Központjának professzorai indítottak Catena elnevezéssel patrisztikus sorozatot, mely fordításokat, monográfiákat tartalmaz. Érdemes megemlíteni Vidrányi Katalin (fi993) tanulmányait és fordításait, aki a nyolcvanas években az ELTE tanára és Pécsett is tanított patrisztikát: Vö. Az isteni és az emberi természetről I—II, Atlantisz, Budapest 1994; Krisztológia és antropológia, Osiris, Budapest 1998. Ezen a ponton Szennay András így figyelmeztet. „Az elmúlt kb. harminc évben mintegy száz fiatal teológust küldött az egyházi vezetés Rómába, Strasbourgba, Párizsba, hogy egyetemi vagy komplementáris tanulmányokat végezzenek. Igaz, a kiküldöttek kiválasztásánál annak idején olykor ’sajátos okok’ miatt a kontraszelekció is érvényesült. De akadtak köztük valóban nagyon tehetségesek is. Ezek - három-négy-öt év után - hazatérve csak ritkán kerültek abba a helyzetbe, hogy szakterületükön továbbra is szinten maradjanak.” Vö. Szennay, A., A Magyar Katolikus Egyház szellemi helyzete a rendszerváltás után, in Vallásfilozófia Magyarországon. A hazai egyházak szellemi helyzete, MTA Filozófiai Intézete-Márton Áron Kiadó, Budapest 1995, 62. Fila Béla professzor szerint „A nehéz és súlyos idők mindig kitermelték az egyházépítő és éltető teológiát.” Vö. Gál Ferenc teológiája, in Vigilia (1999/3), 168. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség több sorozatban adja ki köteteit: METEM-könyvek (sorozatszerkesztők. Várszegi Asztrik, Somorjai Ádám, Zombori István), Ecclesia Sancta sorozat, Egyházlátogatási jegyzőkönyvek (sorozatszerkesztők: Szántó Kondrád, Zombori István) és egyéb kiadványok. Legutolsó kötet: Kis- HÁzi-Kovács, L., A városi kegyuraság Szegeden (a kezdetektől 1850-ig), METEM-könyvek 59., Budapest 2006. 144 TEOLÓGIA 2006/3-4
