Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 1. szám - KÖRKÉP - Kamarás István: Mindenféle szerzetek… Palackposta a 21. századból
- VIRÁGOZZÉK MINDEN VIRÁG EZEN A MAGYAR FÖLDÖN! - Bizony máris életre kelt a „kivagyiság” jelensége az egyes rendek között. Hallani ilyesmit: „A mi programunk aktuális, hozzánk jöjjenek!” - Feltűnik az „egymásra tekingetés”: „Ezek már elfoglalták a jobb helyeket!” - „Azok nagyobb előnyökhöz jutottak!” - Ilyen és hasonló mondatok keserű szájízt hagynak és elveszik a kedvet a saját munkaterületen való buzgósághoz. Nemcsak a városközpontokban lehet jól apostolkodni. Mindenkinek jut hely a város peremén, a kis falvakban, a kihaló településeken, ahol igazán várják Krisztus hírnökeit. Az egyszerű emberek buzgóságukkal, kezük munkájával nagyszerű „vonzási központot” teremthetnek „messze a végeken” is. Tudjuk, a legszebb terveket is belephetik az árnyak - de most mégis a „kezdeti kegyelemnek" kell különös fénnyel ragyognia. Ahogy a keresztségben - és az azt beteljesítő fogadalmakban - meghaltunk a bűnnek, úgy támadunk fel Krisztussal és sugározzuk fényességét a világra! (Vö. Róm 6. fej.) Széli Margit MINDENFÉLE SZERZETEK... Palackposta a 21. századból „Aljósa úgy siet közéjük, mint kerub ember képében, hogy megvigye a jóhírt testvéreinek fájdalmas világába, sötét bonyodalmaiba. Aljósa belsőleg teljesen a Sztarec Szószima-kolostorhoz tapad, noha külsőleg világi ruhát hord. Kettősségében a titkos kolostort testesíti meg a Karamazovok fekete homályba burkolt világában. Ebben a küldetésben ő az egyik első előhírnöke az átalakult szerzetességnek, aminek perspektíváit kíváncsian kutatjuk és amely egyszer biztosan ki fog lépni láthatatlanságából. Korunk Aljósája mint az új világ szerzetese fogja újra azt a keresztény igét hirdetni, amely egyedül képes megmenteni napjaink világát a harmadik vízözönből” - írja Walter Nigg, aki kitűnő jósnak bizonyult, s ezért az ő soraival kezdtem választáviratomat az 1989-ben elindított palackpostára, amelynek Te voltál feladója, kedves András atya. A rendek újraindulásának évében írást kértél tőlem a TEOLÓGIA számára a szerzetességről, de ezzel a feladattal nem tudtam megbirkózni. Annak ellenére sem, hogy Pannonhalma rendjében többször is helyemre kerültem, hogy vitacikket írtam (a mainál nehezebb időkben) a szerintem legszigorúbb szerzet, a házasság védelmében. Helyette szívesen fogtam volna bele egy szociográfiába, amelynek tárgya vagy a bencések élete, vagy a szerzetesi hivatások felismerését megelőző életutak, vagy az 1989-ben újrainduló rendek első évtizede, de okoskodni arról, amit kifürkészni, felfedezni szerettem volna, sehogy sem akaródzott. Most, harminc év elteltével más a helyzet, hiszen már három éve élek itt, Pannonhalmán, s egy éve szöszmötölök a már befejezett szociográfián, magyarán mondva húzom az időt, mert legszívesebben itt maradnék végleg, annál is inkább, mert a diákok és a novíciusok - valamit megérezve?, megelőzve? - már régóta Kamarás atyának szólítanak. Mielőtt hozzáfogtam volna, hogy Maróti Lajos művére is válaszolva Religiográfia a kolostorról címmel szociográfiát írjak rólatok - hogy jobban megérez- zem Pannonhalma karizmáját-, egy évig az országot jártam, hogy a hazai szerzetesség minél pontosabb térképére rajzolhassam fel - Miskolc, Vásárosnamény, Csepel, Győr és Kőszeg mellé - Pannonhalmát. A harminc éve elküldött palackpostára most küldöm a választáviratot, vissza, 1989-be, s ha a Lélek oda fúj, ahova akar, időben meg is érkezhet. Harminc évvel ezelőtt Tomka Miklós barátom - ő most Kőszegen dolgozik társadalomfilozófiai summáján Evangelizáció a harmadik utas társadalmakban címmel - a győri bencés rendházban megrendezett katolikus szabadegyetemen szigetvilághoz hasonlította egyházunkat, s a teljes szétdarabolódás mellett a másságok új (és egyben ősi) típusú egységét jelölte meg lehetséges kimenetelnek. Nos, ami mára megvalósult, valahol a kettő között van, de talán kissé közelebb a kedvezőbb változat35
