Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Szeghalmi Elemér: A katolikus sajtó 1945 után
azonnal legázolták. Csak ez a fajta kemény hitvédelem, magyarság- tudat és bátorság tette lehetővé, hogy a magyar katolicizmus 1945 őszétől 1948 Karácsonyáig egy igazi, mártírsorsot is vállaló (végül is fehér mártírnak nevezhető) főpapot kapott ajándékba a Gondviseléstől. Akik megéltük ezt a korszakot, tovább lehettünk keresztény magyarok az elnyomott hazában. V. Nyilvánvaló, hogy előadásunk keretei és időtartama csak kivonatosan, mintegy ízelítőt adva nyújthat képet az 1945 utáni katolikus szellemű sajtó történetéről, vagyis az Új Emberről. így Mindszenty bíboros és az Új Ember kapcsolatának csak néhány fontos momentumára világíthattunk rá. Ezt követően, mint színes kaleidoszkópot mutatjuk be azokat az érdekesebb eseményeket, közfigyelmet keltő harcokat és konfliktusokat, melyek szervesen és alapvetően jellemezték a korszakot. Eseményekről és személyekről esik majd szó. Események, melyek nem ránk nézve, hanem igenlő résztvevőik számára szégyenletesek. És személyek, akik valamely okból (főképp érdekből) méltatlanná váltak az ezeréves múlthoz és hazához - és természetesen olyan személyek is, akik tehetségükkel, halált megvető bátorságukkal töltötték be hivatásukat. Ez lesz az utolsó előtti fejezet; - a záró sorokat a csodával egyenértékű 1956-os októberi szabadságharc örökéletű emléksoraiból kívánom Önök elé tárni. Amit pozitív tényként kell az elnyomás kezdeti korszakában elkönyvelni, az az Actio Catholica magatartása, életben tartása. 1946 nyarán az összes katolikus szervezetet, köztük a vidék életében oly fontos szerepet betöltő KALOT-ot feloszlatták, betiltották. így akartak elbánni az Actio Catholicával is. A belügyminisztérium (Rajk László vezetésével) az alapszabály kormány előtti bemutatását követelte, de ez a szándék meghiúsult, mivel bebizonyosodott, hogy az Actio Catholica a Szentszék által létrehozott és működtetett szervezet, amelyet világi hatóságoknak, kormányoknak nincs joguk betiltatni, vagy megszüntetni. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály kénytelenek voltak retirálni ebben a kérdésben, s ez kétségtelenül a hazai kereszténység időszaki győzelme volt. Rendkívül érdekes az a konfliktus, amely Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós nevéhez és esetéhez fűződik. Szent-Györgyi a csepeli munkásakadémián tartott népszerűsítő előadása során kijelentet56
