Kánonjog 12. (2010)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Az egyház és állam kapcsolatainak alakulása Közép- és Kelet-Európában az elmúlt két évtized jogalkotásának tükrében
108 Közlemények nak modelljét részesíti előnyben, megtartva az egyes tagállamokban már kialakult egyház és állam közti viszony sajátos szerkezetét, és szem előtt tartva egyúttal a hátrányos vallási megkülönböztetés tilalmát. II. AZ EGYHÁZ ÉS ÁLLAM ELVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI Az egyház és az állam kapcsolatrendszerében az elválasztás és az együttműködés különböző fonnájú és szintű megoldásai jelentek meg. A 20. és a 21. századra négy alapvető modell alakult ki ennek a kapcsolatnak a rendezésére: 1. államvallás (Görögország, Anglia, Skócia, Dánia, Norvégia, Finnország), 2. szigorú elválasztás (USA, Franciaország), 3. kapcsolódó elválasztás (Németország, Ausztria), 4. együttműködő elválasztás (Olaszország, Spanyolország).16 Az elmúlt két évtized alatt a Szentszék kétoldalú megállapodásokat írt alá Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Magyarországgal, Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal, Szlovákiával és Szlovéniával.17 Ezek az új megállapodások leginkább az egyház és állam kapcsolatának „együttműködő” vagy „támogató” kategóriájába sorolhatók, amelyhez a magyar- országi rendszer is közel áll.18 A legfontosabb alapelve ennek az elválasztásnak a semlegesség a vallási közösségek és más — az alkotmánnyal vagy más állami törvénnyel nem ellentétes — meggyőződésű csoportok irányában.19 Azonban az úgynevezett semlegesség semmiképpen sem jelenthet közömbösséget vagy hanyagságot az állam részéről. Ezt megfelelően szemlélteti a Jóakaró elválasztás” vagy „összehangolt kapcsolatrendszer” kifejezés az előbb említett államokkal kapcsolatosan.20 A világi hatóságnak éppen ezért tiszteletben kell tartania az állam által bejegyzett egyházak belső, sajátosan is vallási cselekményeit, amelyeket az illetékes egyház vagy vallási közösség arra felhatalmazott kormányzati szintje autonóm módon rendez. Sőt, az állam - mivel a hívők saját polgárai is egyúttal - köteles megfelelő külső jogi garanciákat teremteni azért, hogy segítse a területén tevékenykedő bejegyzett vallási közösségek szabad működését; a szabad lelkipásztori tevékenység feltételeinek javulását az oktatási rendszer bármely szintjén (általános iskola és középiskola, főiskola és egyetem), beleértve a tanulók vallási képzését is, még akkor is ha az nem képezi részét az állami iskolákban az adott állam oktatási programjának; a szabad lelkipásztori tevékenységet az egészségügyi intéz16 SZUROMI, SZ.A., The Changes of Modern Era Relation of Church and State in Europe, in Folia Canonica 8 (2005) 65-77, különösen 75. 17 SCHANDA, B., Neues Konkordatsrecht in Ost-Mitteleuropa, in Miickl, S. (Hrsg.), Das Recht der Staatskirchenverträge. Colloquium aus Anlaß des 75. Geburtstags von Alexander Hollerbach (Staatskirchenrechtliche Abhandlungen 46), Berlin 2007. 175-185. 18 ERDŐ, P., Die gegenwärtige Lage des Staat-Kirche-Verhältnisses in Ungarn - Staatskirchenrechtliche und kanonistische Aspekte, in Essener Gespräche zum Thema Staat und Kirche 29 (1995) 134-150. SCHANDA, B., The permissible scope of legal limitations on the freedom of religion or belief in Hungary, in Emoiy International Law Review 19 (2005) 889-911, különösen 892, 903-904. 19 SCHANDA, B., Church and State in Hungary, in SCHANDA, B. (ed.), Legislation on Church-State Relations in Hungary, Budapest 2002. 13-37, különösen 18. 20 SCHANDA, B., Concordataty Law in Central and Eastern Europe, 217-218.
