Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból

VEGYESEK.

183

dr. Acsay Antal, dr. Kmoskó Mihály és dr. Hajós Lajos egye- temi tanárok, dr. Hanauer István főtitkár, dr. Schütz Antal titkár, dr. Turchányi Tihamér, Friedreich István, Zimányi Gyula, dr. Töttössy Miklós, dr. Gallovich Jenő, Valkovits József, Fludorovits Zsigmond és dr. Lutter János középiskolai tanárok, Paluscsák Pál sz. Domonkos-rendi áldozópap, Ott Antal Máv. főtisztviselő, Kador Sándor országházi tisztvi- selő, ifj. Székely István és számos egyetemi hallgató.

Az ülést az elnök a következő beszéddel nyitotta meg :

Tisztelt közgyűlés ! Védőszentünk ünnepének előesté- jén összegyűltünk, hogy kifejezést adva iránta való tisztele- tünknek és elveihez való ragaszkodásunknak, beszámoljunk az elmúlt év munkájáról.

Összejöttünk mi, akik minden tisztelet mellett a tapasz- talati és történelmi tudományoknak korunkban elért fényes eredményei iránt, úgy vagyunk meggyőződve, hogy azok mellett az eszmei tudományoknak, különösen a filozófiának lét joga és fontos szerepe van és lesz mindaddig, míg az emberiség gondolkodni meg nem szűnik s míg életét eszmék fogják irányítani.

Fájdalom, a mai felületes és anyagias világban a filo- zofia iránt való érdeklődés igen megfogyatkozott. Sőt még a tudós világban is sokan vannak, akik azt hiszik és hirdetik, hogy a filozófia nem tudomány, hanem üres fogalmakkal való játék, meddő haszontalan képzelődés. Nem is tagadom, hogy voltak a bölcseletnek eltévedései, melyek erre az íté- letre rászolgáltak. De ezek miatt az egész filozófiát elítélni annyi volna, mint elvetni a csillagászatot és vegytant, mert régente csillagjóslást és aranycsinálást űzött, vagy a törté- nettudományt megvetni azért, mert mondából és költészetből született.

A filozófia a dolgok mivoltának és okainak ismerete s összes ismereteink rendszeres összefoglalása. Forrása az ész, de a tapasztalásra és tényekre támaszkodó ész, mely ezekből a tünemények (a phaenomenon) láthatatlan alap- jaira következtet, vagyis a dolgok lényegére, okaira, törvé- nyeire, céljaira. Nem ismeri ugyan meg ezeket teljesen,