Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
184 VEGYESEK. adaequate, de sokat teljes bizonyossággal megismer bennük. A bölcselet állapítja meg a tudás alapelemeit és feltételeit s ily módon lerakja minden tudomány alapjait. Azonkívül a filozófia az összes tudományszakok megállapított fő igaz- ságait egységes rendszerbe foglalja s a tudás összefüggő épületét, a világnézetet alkotja. A filozófia tehát valósággal propaedeutikája, encyklopaediája és betetőzője az összes tudományoknak. Ez határozza meg a tudományok tárgyát, körét és illetékességét. Ez neveli az észt a tudományok alkal- más eszközévé ; ez szolgáltatja a tiszta és pontos fogalma- kát, melyekkel a tudomány dolgozik ; ez adja a tudományok- nak a bizonyítás eszközeit, a kutatás módszerét, a feldolgo- zás rendszerét ; a filozófia egészíti ki a többi tudományt az észből levezetett elvekkel, az egyesíti a tudományok eredményeit és vonja le azokból a végső következtetéseket. Azért a filozófiai elvek áthatnak minden tudományt, szabályozzák az elme, kedély és akarat működését. S bármily távol állanak is látszólag a gyakorlati élettől, mégis döntőleg folynak be arra. Olyanok, mint a fizikai világban a mole- cularis erők, melyeket látni, megfogni nem lehet s mégis betöltik az egész mindenséget, erősebbek a tömegerőknél s valójában azok mozgatják a világot. Bármennyire lenézi és megveti is korunk a filozófiát, mégis minden embernek megvan a saját filozófiája. Mert a filozófia maga a gondolkodás, a világ és élet ilyen vagy amolyan felfogása, amely nélkül gondolkodó ember nem lehet. Épen az a baj, hogy korunk a gyakorlati ész által felismert és századok legnagyobb elméi által kidolgozott bölcseleti elveket elveti s helyébe teszi a korlátoltság és tudat- lanság köznapias életbölcsességét. A filozófiához mindenki érteni akar, anélkül hogy tanulta volna vagy észe volna hozzá. Bölcselkedik a természettudós, aki lehet kitűnő ész- lelő, de az eszmék világában és.az elvont gondolkodás terén esetleg teljesen járatlan ; sőt a mai részletkutatás mellett még a természettudomány szomszédos szakaiban is gyak- ran teljesen idegen. Filozofál a történetíró, bár sokszor a maga poros kódexén túl nem lát. Filozofál a politikus,
