A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
26 TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS Ezeken kívül rendeztek ünnepélyes üléseket is, amelyeken vagy az egyházat, hazát érdeklő nagy események iránt mutatták ki érdeklődésüket, vagy valamely nagy férfiú emlékének rótták le a kegye- let adóját. De volt a magyar egyházirodalomi iskolának há- rom állandó ünnepélyes gyűlése is: az ú. n. alapi- tási ünnepély, az elhunyt tagok emlékét felújító gyászünnepély és a Jézus sz. nevének tiszteletére rendezett gyűlés. A gyakorló iskolában csak az előző kettő szere- pelt. Az alapítási ünnepélyen mind a gyakorló, mind az egyházirodalmi iskolában a megjelent ven- dégek előtt beszámoltak az évi működésről. A gya- korló iskola ápr. 27.-én, az alapítási levél keltének napján, illetőleg az ezt követő vasárnapon tartotta meg az ünnepélyt, mig az egyházirodalmi szent Alá- jós napján, akit mindjárt megalakulása után 1852-ben szent Szaniszlóval együtt védőszentjének választott.1 1852-ben adta ki az egyházirodalmi iskola az első kiadványt s azóta megszakítás nélkül minden évben megajándékozta irodalmunkat egy, esetleg két kö- tettel. Az egyházirodalmi iskola fentebb vázolt szerve- zete nem volt törvénykönyvileg teljesen szabályozva. Az 1851-ben alkotott cikkelyeket ugyan már 1857-ben átalakították, de ez is hiányosnak bizonyult. Úgy, hogy változtatásokat tett szükségessé. Ezeket a vál1 Egyben neveiket és képeiket pecsétnyoniójára vésette. Séda i. m. 187. 1.
