A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS 25 Változott a tisztviselői kar is. A gyakorló iskolá- ban elnök, jegyző, tárnok, irásjobbítók, jelentő, al jegyző, pénztárnok, nyomtatásjobbítók, pénztári el- lenőr és biztosság működtek. Az egyházirodalmi iskolában a tárnokból könyvtárnok, a pénztári ellen- őrből al pénztárnok, a biztosságból bizottmány lett. A jelentő tisztét egy új hivatalra, az alkönyvtárnoki tisztségre ruházták. Ez jelentette azután a tagoknak a gyűlés kezdetét és egyúttal segítette a könyvtárost munkájában; az elfogadott dolgozatokat szintén ő helyezte el az irattárban. A nyomtatás jobbítok sze- repét az elnök és a titkár vették át, de néha máso- kát is megbíztak a kiadvány korrektúrázásával. Megszűnt az irásjobbitók hivatala is. Helyébe az iskola helyesírási szabályzatot dolgoztatott ki, melyet a tagoknak minden munkában követniök kellett. A levéltár élére egy új tisztet állítottak levéltár- nők néven. Ezen kívül még egy más szerv is ala- kult idők folyamán : az ú. n. könyvválasztó bizottság, melynek feladata volt évenkint értékes külföldi mű- vet ajánlani az iskolának a kiadvány számára való lefordítás végett.1 Magának az egyházirodalmi iskolának élete, mű- ködése — ép úgy, mint a gyakorló iskoláé — a gyűléseken folyt le.2 Hetenkint egy rendes gyűlést tartottak. A munkák felhalmozódásakor, vagy fontos esetek megbeszélése céljából pedig az elnök az iskolát rendkívüli gyű- lésre hívta egybe, míg a kisebb folyó ügyeket a bizottmányi gyűléseken tárgyalták le. 1 Séda i. m. 163. s köv, 11. 2 U, o, 182, s kpv. 11,
