Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

A forradalom

307

a kovácsmühely előtt két férfival találkozott, kik azt kérdezék tőle, hány puska lehet a windecki gróf fegyvertárában. A lovász azt feleié, hogy nem tudja s avval tova nyargalt. Azonban ö és többen is azt állítják, hogy már néhány nap óta suttomban hire jár valami hivatlan látogatásnak, és úgy látszik tegnap ura atyja is hasonlót hallott Joohhausenban— mint azt nyilatkozatából, valamint a vele volt kocsiséból és inaséból érteni lehet.“

Míg Ernő ezeket mondá, a lépcsőn lehaladtak. Lenn a csarnokban a kapus, szakács, két inas és néhány szobalány állott s javában vitatkozott a bekövetkezendő eseményekről.

„Mi történik itt?“ kérdé Regina erélyesen. De mielőtt valaki felelhetett volna, az el fogadó terem aj táj a fölpattant, és azon Izabella bárónő és komornája Korona kiséretében zokogva rohant a csarnokba s görcsösen karolta át Reginát. Most az egész cselédség egyszerre kezdett a teendőkről beszélni ; a belső kaput és az ablaktáblákat be kell tenni, a külső ajtókat eltorlaszolni ; a pénzt, ezüstnemüt s egyéb drágaságot becsomagolni és átszaladni Engelsbergre; a fegyvereket pedig mind az udvarban lerakni, hogy igy minden, mi a kastély megrohanására ürügyet szolgáltathatna, eltávolítassék.

„Mily gyávaság!“ kiáltá Regina.

„Oh igen! Engelsbergre!“ sohajtozott a bárónő.

„És Levin bácsi ?“ kérdé Regina. „Nem, én maradok és ugyhiszem maradunk mi nyilt ajtók és