Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)
A forradalom
308 ablakok mellett mindnyájan skiki megy saját dolgára egészen úgy , mint közönségesen. Ha valaki valami felöl tudakozódni jön, csak engem híjjatok.“ „Regina !“ kiálta a bárónő „és te előre nem látott sértéseknek akarod magad kitenni ? Oh nem, ezt én soh’sem engedem!“ „Kedves néném ! én vagyok a ház legöregebbik lánya , nekem atyám távollétében helyét kell pótolnom. Én kötelességemet teszem, Isten velem van és kinek volna szándékában engem bántani ?“ mondá Regina szelid határozottsággal. „Gyermek!“ mondá a bárónő szörnyen fölindulva. „Császárok és királyok hátráltak a népuralom e férfiai előtt s lemondtak jogaikról, és te akarsz tőlük néhány fegyvert megtagadni? ez hallatlan merészség !“ „Ha császárok és királyok hadszertáraikat az uralkodó nép hatalma ellen nem védelmezik : ez az ö dolguk, de a mienkhez senkinek semmi köze. Különben én azt tartom, hogy mi is csak úgy tartozunk az uralkodó néphez, mint bármely vörösinges.“ Regina mindezt oly egyszerűen, oly vidoran mondá, hogy a közfölindulás némikép csillapodott; csak a bárónő nem tudott megnyugodni. Kezeit tördelve jajgatott : „Mit tevők leszünk, ha késő este jönnek?“ „Tartsanak készen szövétnekeket,“ szólt Regina a szolgákhoz, „ezekegészen ünnepélyesfényt fognak kölcsönözni a kihallgatásnak, melyet a vörösin-
