Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897
1897-10-03
[897. október 3. Kék asszony. Varney gyönyörű zenéjü uj operettje gondosabb előadást érdemelt volna, A darabnak sok érdekes részlete egészen kimaradt, másokat a szereplök ejtettek el ; s igy a színházat egészen megtöltő nagy közönség elégülellenül távozott a színházból. Tibor Nóra és Nagy Gyula éneke és játéka ma egyaránt fogyatékos volt; hangjuk gyenge és fátyolozott volt, s sok szép melodiózus énekszámot teljesen elejtettek ; Ilagányi kisebb szerepébeu jó volt, valamint Bérezi és Delli is megállották helyüket. Trilbyk. A Blitzweisz Kóbi hires-neves szerzőjének: Fold Mátyásnak legújabb klasszikus raítve fejezte be a szezont. Nem mintha táu az igazgató azt az elvet vallauá, hogy „Zucker bleibt zu Grund," hanem mivel épen kell egy utolsó előadásnak is lenui. De hát ne bántsuk mi a főváros nyári színházának és Feld papának dédelgetett kedvencét, szóljunk inkább az előadásról. Polgár a zsidó jargon túlhajtásával sok, nem színpadra való izetleuséget és Ízléstelenséget engedett meg magának ; olyanokat is, a mikért a kávéházi pódium orl'eumelőadásán sem ad elismerést a mi közönségünk; Bérezi Trilbykjének azok voltak a sikerült részei, mikor Dobó igazgató Szvengalibeli gesztusait, hanghordozását és beszédmodorát híven utánozta ; Kantai Teréz pompás szerephez jutott, s íi teljesen ki is aknázta annak minden hatást biztosító részletét, Hngányi, 'Tibor és Fóthy jól festettek a Lorissouok szellős toilettjeiben. Dellinek egy pompás rögtönzése nyílt szinen tapsvihart provokált ; Jloléczi, llaiz és Békés kisebb szerepeiknek jól megfeleltek. TOLLHKGYGYEL. Kottára szedett törvények. A képviselőház nem régen lefolyt színházi vitájában .Fenyvessy Ferenc a zene fontosságát fejtegetve, azt mondotta^ hogy már a régi görögök is énekelve tanulták hé Lykurgos törvényeit. Hát a képviselő ur e megjegyzését bizony érdemes volna komolyan megszívlelni. Nem volna-e célszerű, ha mi is nótába szednénk, kottára tennénk törvénycinket s a szigorlatozok vigan elénekelnék azt a vizsgabiztosoknak? Ez esetben persze a vizsgák zenekíséret mellett történnének, a mi kétségkívül sokat enyhitene azok zordonságáu. Mi ezennel megtesszük erre vonatkozólag tiszteletteljes előterjesztésünket, sőt néhány szemelvényt is bemutatunk a váltótörvénynek ó görög mintára történt átdolgozásából. Ajánljuk az illetékes szakkörök figyelmébe ezt a mi nóta-törvényjavaslatunkat, a melyből egyes strófák, azaz szakaszok a következők: XXVII. törvénycikk a váltótörvényről. /. Váltéiképesség. 1. §. (Andante.) Fürdik a holdvilág az éj tengerébe, Kinek van szenvedő váltóképessége? Váltóképességed akkor vau, ó édes, Szerződést ha köthetsz, a mely jogérvényes. V.J.. Az eljoyadás. 21. §. fLugubre.) Szállj előttem daru madár, Szállj előttem, daru szállj ! írd azt szépen a váltóra, A melyet elfogadtál ... S ha egyszer a zöld papirost, Aláirtad, kedvesein, Vissza azt az aláírást Nem vonhatod sohasem . . , VI II, A váltókat élezettség teljesítése.. 1. Fizetési határnap. »0. §. (Piu lenla.) A vi ragu ak megtiltani nem lehet, Váltódat; a lejáratkor fizeted! Ha ráirva nem lenne az esztendő : A keltezés esztendeje értendő! XI. Váltókezesség. 69. §. (Allegretto.) Ha a váltót szegény kezes fizeti, Váltójogi kereset is illeti! Keresheti a pénzét az adósnál — Hej, de hiszen több is veszett. Mohácsnál! VU1. Az órás. tW. §. (Vivace.) Páros élet a legszebb a világon, Váltó-óvást a közjegyző csináljon! A hol nincsen, hejehujja közjegyző, Csinálhat a járásbiró, aljegyző, De a XXXV-ik Törvényt be nem szüntetik, Váltójegyző ezután is működik! A r /X. A bemutatás helye és ideje. 103. §. (Gou seiUimeuto.j Cserebogár, sárga cserebogár, Azt kérdem én, váltóm le mikor jár? Ha vasárnap jár le, vagy ünnepen — Következő hétköznap fizetem! ffíáiiyos aláírásuk. 104. §. (Seherzaudo.) Megy a gőzös, megy u gőzös Kanizsára — Mikor nincsen a váltóuak joghatálya? Ha csak kézjegy Vagyon rajta: Ihaj, csuhaj! A törvény azt be nem hajtja E-k. mint halljuk, teljesen kész, csak az utolsó epizódok elbeszélése van hátra. A füzet képei ezek : Honvéd foglyok szállítása. ITaynau tintatartója, melyből a uilálos ítéleteket megerősítette. Az aradi vértanuk börtöne. Gróf Batthány Lajos kivégzése 1849. okt. G-án, Batthány holttestének átszállítása a Ferencrendiek sírboltjába. Munkácsy és remekei. Mig idehaza aggódó szeretettel lessük a Munkácsyról érkező gyászos híreket, azalatt becsos meglepetés készül a magyar közönség számára. — Egy nagy díszmunka ez, mely sorra szedi Muukácsynak úgyszólván összes remekeit, elmondva egyúttal az élete történetét: miként lett az asztalos inasból a világ egyik legnagyobb festője, ki embernek se volt kissebb. Az album számára a világ minden részéből hordták össze az anyagot. A hány helyre a mesternek egy-egy remeke elkerült, annyi helyről szerezték be az engedélyt egy-egy Munkácsy kép reprodukálására. Benne lesznek ebben a munkában nemcsak azoknak a képeknek a másolatai, melyeket a magj-ar közönség már ismer, mint péld. Milton, Siralomház, Tépéscsinálók, Krisztus képek, hanem pazar sora olyan műveinek is, melyeket még hirből is alig vagy épen nem ismernek itthon, olyan képek, melyeket magánosok boriak szét a mester párisi műterméből Európa és Amerika amatőr galériibe s mint féltve őrzött kincsek eddig még maszatban sem kerültek nyilvánosság elé. A képek reproduktiói elsőrendű műintézetekben készülnek; a műmellékletek lesz vagy 24, mindegyike megérdemli, hogy külön-külön bekereteztessék. A szövegét Malonyay Dezső írja s nemcsak első, széles vonásokban megirt élettörténete lesz az Munkácsy Mihálynak, hanem egyutal művészi méltatása is a magyar mester alkotásainak, mely nyomon kiséri zsenijének fejlődését, az asztalos inas művészi próbálkozásaitól kezdve el, egész utolsó ceruza vonásig. A nagy szabású s a magyar műtörténelemben számot tevő díszmunkát az Orsz. Magy. Képzőművészeti társulat közreműködésével és támogatásával a Singer és Wolfner könyvkiadó cég adja ki. Auuyi dédelgető gonddal s oly gazdag arányokban, mint a mennyivel egy Munkácsyról szóló művel, magyar kiadó foglalkozhalik. — Az összes képek és vázlatok száma vagy kétszáz, a Képzőművészeti társulat mű' veszeti bizottsága rendezi sajtó alá. IRODALOM. A „Vasárnapi Lapok," melyet a „ Könyves Kaiméin" irodalmi és könyvkereskedés! részvénytársaság ad ki, valóban oly meglepő szép kiállításban jelenik meg minden héten, melyhez a többi képes lapokat hozzá hasonlítani sem lehet. Most már, látva hétről-hétre számait, bízvást mondhatjuk, hogy ily kitűnően szerkesztett képes újság még a külföldön sem jelent meg eddig. S dacára, hogy ily pazar gondot fordit a kiadó vállalat és szerkesztőség a „Vasárnapi Lapok u-ra, annak előfizetési ára oly csekély, hogy a legszegényebb család ie könnyen megszerezheti. Előfizetési ára: negyedévre 2 frt, félévre 4 Frt, egész évre 8 frt. — A most, szeptember lí)-én megjelent legutóbbi számának tartalma is oly bő, hogy 4 újság kitelnék belőle. Kiemeljük belőle a következőket: II. Vilmoshoz, költemény Pap Zoltántól. — Ave Ceasar 1 ifj. Csathó Auréltól. — Fejedelmi vadászok. Vilmos és Rudolf. F. I.-től. — A tatai királynapok. —- Idegen uralkodók Magyarországon, Balogh Miklóstól. —• Petőfi franciául. —• A két útitárs, csevegés, Salamon Ödöntől. — Béllye, ismertetés, Róna Bélától. — Mohács, ismertetés Bolygótól,— Régi ünnep Pannonhalmán. — A német császár előtt, Dogeutóh—A jubileumi ajándék, elbeszélés Vértesi Arnoldtól. — Köuy és mosoly, regény folytatása Beniczkyné Bazja Lenkétől. — Kis postásom, költemény Erdélyi Lajostól. — A Petőfi-társaság első ülése, — Képeinkhez. - Divat. — A szerkesztő üzenetei. Az 1848—49-iki Magyar Szabadságharc. Története c. illusztrált műből most jelent meg a 89. füzet, melyben a szerző Gracza György a szabadságharc történetének leírását bevégezvén, a kivégzésekre tér át. Ebben a füzetben az okt. Ö-iki előtti vértanuk szomorú sorsát beszéli el a nála megszokott érdekességgel. A nagy munka A város hivatalos közzétételei. 20299 sz. III. 18977 Veszprém vármegye alispánjától, Hirdetmény". Értesítem az összes állami adófizető és ig\ útadó köteles érdekelteket, hogy az 1897. évi útadónak egyénenként, való kivetését tárgyazó munkálat a városházánál 1 HJ)7. évi október hó .">-lől október hó 20-ig közszemlére kitétetett, hogv ezen kivetési munkálat ezen 15 napi határidőben a hivatalos órák alatt minden érdekelt fél által megtekinthető és hogy kinek-kinek jogában áll ezen munkálat ellen felszólamlását 1897. évi október hó 5-től 20-ig a város polgármesteréhez Írásban beadni. Veszprém, 1897. szeptember hó 19-én, Kolossváry Józsel. alispán. 1427. 1897. Hirdetmény. A vármegye alispánjának 11 (J.'i.'i—sz. határozata folytán ezennel közhírré teszem, hogy a n. m. in. kir. kereskedelemügyi miniszter 10070 897. sz. reudeletével a pápa-kis-celli törv. h. közútra Veszprém ós Vasmegye határán Merse és BelsőVath községekben néhai Káldi Péter jogutódainak f. évi június hó 1-től kezdőleg 10 évre vámszedési jogot engedélyezett. Pápa, 1897. szeptember 29. Csoknyut Károly, főjegyző.
