Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-07-04 / 27. szám

Kérését teljesítették és ő topábbra is részt vett a legelső frontharcban. A napokban itthon járt az ezredéből Jankó vich-Bésán Endre huszárfőhadnagy, a szomszédos Gicz-urodalom tulajdonosa, aki annak a dandárparancsnoknak a paran csőrtisztje, amely dandárban Esterházy szolgált. Felkereste gróf Andrássy Gyulát és elmondotta hogy a brigadérosa oldalán távcsővel junius~19én végignézett egy rohamot, amelyet gróf Esterházy Pál vezetett. Elmon•dotta, hogy hihetetlen vakmerőséggel vezette a századát Duratic mellet rohamra és egy ezer méter magas hegyre százada élén egy buzogánnyal a kezében elsőnek rontott fel és ő ugrott be legelőbb az oroszok lövészárkába. Akkor még Esterházy Pálnak semmi baja nem történt, de megjegyezte JankovichBésán, hogy Esterházy hősiesen, de tul kockázatos halálmegvetéssel harcol. Hősi halála. Az ifjú hős Dziedietniki mellett esett el, galíciai földön, seregeink diadalmas előrenyomulása közben, Junius 26-án, szombaton, délután három és négy óra között érte őt a halál iszonyú ellenséges sortűz közben. A táviratból kiderül, hogy ifjú Esterházy Pál gróf, aki a mozgósításkor hadnagyként vonult be, százados lett. Főhadnagy gyá való előléptetésére emlékszünk, -de századosi rangjáról csak halálhírével együtt vehettünk tudomást. Nem lehet tudni, hogy ez a rendkívüli előléptetés, háborúban is szokatlan előremenetel, közvetlen halála előtt érte, vagy pedig halála után adták meg neki ezt a diszt, de bizonyos, hogy ez a körülmény is az ö rendkívüli vitézségéről, félelmet nem ösmerő bátorságáról tanúskodik. Ennek a hősiességnek köszönheti halálát, amely csodálatos volt, mint egy hősi legenda. Bánffy Miklós gróf a következő, Stryjből keltezett táviratban küldött értesitest Esterházy Pál gróf hősi halálának körülményeiről : Esterházy Pál gróf huszárkapitány junius 26-án, délután három és négy óra között a 7-ik huszárezred gyalogosztagját a dziedietniki templom irányában támadásra vezette az orosz sáncok ellen. A rohamban előrenyomuló osztag balszárnya már elérte az ellenséges állást, anélkül hogy az ellenség tüzelt volna. Esterházy gróf szomszédaihoz fordult és azt mondta, hogy ugy látszik az ellenség megfutamodott. Ebben a pillanatban az oroszok negyven lépésnyi közelségből sortüzet adtak. Esterházy gróf holtan bukott a földre. Négy huszárja, aki holttestét az ellenséges tüzelés kerületéből ki akarta menteni, mellette esett el. Az elesett hőst csak estére találták meg katonáink ós másnap 27-ón délelőtt a laszlidolnai temetőben ideiglenesen nyugalomra helyezték. Esterházy Móric gróf, aki a Bőhm-Ermolli-fóie hadseregnél vau, gon- \ doskodik a végleges koporsóról és az elesett hős holttestének esetleges elszállításáról. Bánffy Miklós gróf hadnagy. A hős katona halálában is igazi tanújelét adta rettenlietetlen bátorságának. Negyven lépésnyire közeledett az ellenséghez, amely — mintha csak sejtette volna, hogy milyen rettenthetetlen dalia közeledik féléje — orvul elbujt előle. Es a szeretett vezér, a jó parancsnok emberi jó tulajdonságairól tanúskodik, hogy négy huszárja is hősi halált hal mellette, csak azért, hogy holttestét biztonságba hozza. Vitéz katona, jó ember volt az, akit ennyire szerettek. Pál gróf megjósolta elestét. Esterházy Pál gróf, néhány héttel ezelőtt rövid szabadságon Budapesten volt és egy alkalommal a Nemzeti Kaszinóban időzvén, ott hiriil hozták egy tiszttársának Wolkenstein grófnak elestét. Esterházy Pál gróf kételkedett a hir valódiságában, ha Wolkenstein gróf elesett, akkor ő is biztosan elesik. Tiszttársának, a ki szintén a 7-ik huszárezredben szolgált, hősi halálát ínég aznap hivatalosan megerősítették. Ezzel a gyászos gondolattal tért vissza Pál gróf a harctérre. Fővárosi lapok a halálesetről. Esterházy Pál gróf hősi haláláról a fővárosban megjelenő összes lapok a legnagyobb kegyelettel emlékeztek. A „Pesti Hirlap" és a „Pesti Napló" a következőkben parentálta el Pál grófot. (Pesti Hirlap) A magyar arisztokrácia egyik általánosan becsült, igen népszerű alakja, ifjabb gróf Esterházy Pál hősi halált halt a galíciai harctéren. Mint a 7-ik huszárezred főhadnagya, ott esett el Dzievietniki község mellett. Harminckét esztendős volt még csak, szőke dalia, fia boldogult Esterházy Móricnak, melegszívű, aranykedólyü fiatalember, örököse az ország egyik legnagyobb mágnásuradalmának, a pápai Esterházy-liitbizománynak, ahová gróf Audrássy Gyula finomlelkületü mostohaleányát, néhai gróf Andrássy Tivadar ós Zichy Eleonora grófnő leányát vitte haza hitvestársul. Boldog családi életet ólt és dolgozott szorgalmasan..A háború első lázas napjaiban sietett, a hadbasorakozók közé ő is. Parancsőrtisztnek osztották be, de ez nem volt kedvére és hosszas kérésére a frontra helyezték, eg}' huszárszázad élére. Szinte csodákat müveit a harctéren bátorságával. Vállalkozott a legvakmerőbb feladatokra. Megkapta a signum laudist ós a vaskeresztet. Tiszttársai ós katonái egyaránt nagyon szerették. S most délceg alakja fölé egyszerű sirhalom domborul ós az egyszerű sírhalmon egyszerű kereszt, két főúri család mélységes gyászára és igen-igen sokaknak igaz fájdalmára. (Pesti I\apló) Gróf Esterházy Pál császári és királyi kamarás, a pápai majorátus örököse, a 7. huszárezred főhadnagya volt. A fiatal gróf — néhai Esterházy Móric fia — angol egyetemeken tanult, majd haza jött gazdálkodni. Feleségül vette gróf'Andráss}' Tivadar, most gróf Andrássy Gyula mostoha leányát, Ilona grófnőt, A háborúban kezdettől fogva részt vett. Legutóbb Linsingen hadseregében mint egy gyalogos huszárszázad parancsnoka. Időközben parancsőrtiszti szolgálatra osztották be, de ő tiltakozott ez intézkedés ellen, mert meg akart maradni veszedelmesebb pozíciójában, a lövészárokban. Halált megvető bátorsággal harcolt emberei ólén, kis buzogánnyal kezében vezette őket rohamra. Vitézségéért már régebben megkapta a signum laudist ós a vaskeresztet. Egyik vakmerő rohama közben e hónap 26-án Dzievietniki község mellett ellenséges golyó halálra sebezte. Elestéről báró Podmaniczky Béla huszárfőhadnagy értesítette gróf Andrássy Gyulát A rokonszenves mágnás hősi haláláról országszerte mély részvétet keltett. A király részvéte. A király "Paar gróf lovassági tábornok főhadsegódje utján a következő rószvóttáviratot intézte a hősi halált halt ifjú gróf Esterházy Pál özvegyéhez, született Andrássy Ilona grófnőhöz : Esterházy Ilona grófnőnek Budapest. Ő felsége a legőszintébb sajnálattal értesült Pál grófnak, Móltóságod a becsület mezején hősiesen elesett férjének elhunytáról és a grófnét legkegyelmesebben arról biztosítja, hogy a rendkívül súlyos veszteség miatti fájdalmát teljes szívből ós legbensőbben osztja. 0 felsége a Mindenhatótól erőt könyörög Méltóságod számára, hogy töretlenül viselje ezt a keserű megpróbáltatást. Vajha a gróínénak némi enyhülést adna az a felemelő tudat, hogy a megboldogult a haza dicsőségéért és nagyságáért áldozta lelkes készséggel életét. Legfelsőbb megbízásból Paar lovassági tábornok. A holttest megérkezése. A gróf holttestét f. hó 3-án hozták Pápára; a vasúti állomáson Kriszt Jenő esperes plébános segédlettel beszentelte a holttestet, mely után az Esterházyak gyászkocsiján a pápai kegyúri templomba szállították és ott díszes ravatalra helyezték. A gyászba borult grófi családok a következő gyászjelentést bocsájtották ki: Galánthai és fraknói gróf Esterházy Pálné, született csikszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Ilona grófnő, ugy saját, mint anyósa özv. galánthai ós fraknói gróf Esterházy Móricnó, született Stockau Paula grófnő, dicső emlékű Erzsébet Császárné ós Királyné palotahölgye, és sogornői galánthai és fraknói Esterházy Mária grófnő férjezett sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Péternó és galánthai és fraknói Esterházy Fanny grófnő, nemkülönben az összes rokonság nevében mélységes fájdalommal tudatja, hog3

r hőn szeretett férje, illetve fia, testvérük ós jó rokonuk méltóságos Esterházy Pál gróf galánthai báró és fraknói örökös gróf, Pápa és Ugod örökös ura, cs. és kir. kamarás, a magyar főrendiház örök jogon tagja, cs. és kir. tart. százados a II. Vilmos német Császár és porosz Király nevét viselő 7.-ik huszárezredben, a Signum laudis tulajdonosa, a vaskereszt II. osztályú vitéze, folyó óvi junius hó 26-án, életének 32-ik, boldog házasságának 7-ik évében, csapatát rohamra vezetve Dzievietniki mellett hősi halált lialt. Az engesztelő szent miseáldozatokat Budapesten julius 2-án tartották délelőtt 11 órakor a ferenczrendi atyák belvárosi templomában, az összes kegyúri templomokban pedig julius 5-én délelőtt 9 órakor fogják a Mindenhatónak bemutatni. Temetése t. lió 6-án delelőtt 10 órakor lesz Gannán.