Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.
1905-09-03 / 36. szám
Nálunk megvannak az eszközök immár ahhoz, hogy ezen bajokkal megmérkőzzünk, érvényt kell tehát szereznünk azoknak s akkor büszkék leszünk, hogy üdvözölhetjfik a sikerhez az illetékes tényezőket. Városi közgyűlés. — 1905. augusztus 31. — Városunk képviselőtestületének mult csütörtökön tartott évi rendes közgyűlése, amelynek napirendjére városunk jövő évi költségvetése is ki volt tűzve, heves és zajos lefolyása volt. Ezen zajos és heves vitákra nem a költségvetés tárgyalása szolgáltatott okot, hanem a felekezeti iskolák segélyezésénél felmerült nézeteltérések. 'Már napokkal a közgyűlés előtt egyes felekezetek elöljárói kapacitálgatták a képviselőket a közgyűlésen, való megjelenésre sőt még meg is félelmitették őket az esetleges megjelenesében azzal, hogy a segély meg nem szavazása esetén a hitközségi adó többszöröse lesz reájuk kivetve. Ily körülmények között meg is szavazták a segélyt, jóllehet az egyes képviselők, kik íontos és hathatós érvekkel bizonyították ezen segély szükségtelenségét, a szavazók zömével szemben kisebbségben maradtak. Majdnem teljes 3 órán át tartott ez érdemben a vita és nem egy izben nagyon is kilógott a felekezetiség lólába. Ezen hosszú és zajos vitának az volt következménye, hogy a költségvetés tárgyalására alig maradt egy óra idő, einelyen valósággal átnyargaltak és a néhány képviselő, aki még érdeklődött a költségvetés iránt, azok is kimerültségükre hivatkozva, a költségvetés nagy részét „en bloc" elfogadták. A megállapított költségvetés szerint jövő evi pótadonk 55.7 százalékot tesz ki. A közgyűlés délelőtt 10 órakor vette kezdetét, folytatólag délutáni 3 órától este 7 órakor ért véget, melynek lefolyását ada következőkben: Délelőtti ülés. Mészáros Károly polgármester pont 10 órakor amidőn a megjelenteket ''üdvözölve az ülést megnyitja a jkv. hitelesítésére dr. Kende Ádám, Llppert Sándor, dr. Lövy László, Kis Ernő és dr. Körös Endre képviselőket kéri fel. A mult ülés jkvének felolvasása után dr. Lövy László kérdést intéz a polgármesterhez, hogy építkezési engedélyek miért kerülnek a közgyűlés elé, holott a városi tanács ügykörébe tartozik. Polgármester azon válaszát, hogy csakis kivételes esetekben és esetről-esetre kerülnek fontosabb építkezési ügyek a közgyűlés elé, tudomásul vetetett. Baráth Károly a?, utcá' on való (vetésnek káros voltáról tesz említést és kéri ez iránt az orvoslást. Szokoly rendőrkapitány vá ^zában kijelenti, hogy szigorú utasítást fog adni a rendőröknek esen koc: k ellenőrzésére, amit a közgyűlés tudomásul vesz. Heckler János kérdést intéz a polgármestethez, hogy a devecseri-utea jókarba hozatala csak részben teljesítetett és mi ennek az oka. Polgármester azon válaszát, hogy jelenleg nincs kellő fedanyag e célra, de kilátásba helyezte rövid idő alatt ezen utca teljes jókarba hozatalát, a közgyűlés tudomásul vette. Lipperl Sándor az utcák rendetlen öntözéséről tesz említést, főleg hetivásárok után, kéri ennek orvoslásáról gondoskodni. A közgyűlés polgármesternek azon válaszát, hogy az öntözés a rendőrkapitány hatáskörébe tartozik és hogy ez érdemben a lehető intézkedések megtétettnek, tudomásul vette. Végül dr. Körös Endre a tűzoltó intézmény fejlesztése érdemében tesz kérdést a polgármesterhez, valljon mi tétetett ez érdemben, ugyszinte a kötelező tűzoltók mulasztásairól tesz említést. Szokoly rkapitány válaszában kijelenti, hogy a kötelező tűzoltók mulasztásáról nincs tudomása mindazonáltal megvizsgálja az ügyet, a tűzoltói intézmény fejlesztésére nézve pedig a szükséges intézkedések folyamatban vannak. A választ a közgyűlés tudomásul vette, interpelláló azonban nem. Miután még elnöklő polgármester bejelenti, hogy a vármegye törvényhatósága Pápa város módosított heiypénzszedési díjszabályzatát ugyszinte az alsó-városban levő házának a rom. kath. hitközség részére való ajándékozását jóváhagyta, áttértek a napirendre. 1. A legtöbb állami adöt fizető városi képviselők 1906-ik évre szóló névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottságnak jelentése. A képviselőtestület a legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1906. évre szóló névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság jelentését tudomásul veszi azzal, hogy a pápai irgalmasrendházat a rangsorban felveszi Kobera Károlyt mint utolsó rendes tagot törli és első póttagnak felveszi, dr. Csoknyay Jánost pedig, mint utolsó póttagot törli. 2. Több pápai lakosnak kérelme, a felsővárosi temetőtől a hamu házakig és innen a malmokig vezető útvonalnak jó karba helyezése tárgyában. A képviselőtestület a hamu-házakhoz vezető útnak jókarba heleyezését elrendeli és utasítja a városi tanécsot, hogy a f. é. pénztármaradvány terhére készítesse el. 3. Jelentés a sertés piac érdemében. Vágó, dr. Hoffner, dr. Antal, Gyurátz és Győri képviselők az áll. vál. javaslata mellett szólaltak fel, mely szerint a városi tanács utasitatik, hogy a sertéspiac részére a város belterületén alkalmas helyről gondoskodjék. Krausz József N. nem helyesli a városi tanács azon intézkedését, hogy a közgyűlés által elhatározott Korona téri telket szakértőkkel felülvizsgálta és indítványozza, hogy a sertésvásár helyéül a közgyűlési határozat alapján a Korona-tér tartassék meg és rendeztessék be. Ily értelemben szólal fel Néhmann és dr. Kende képviselő. A képviselőtestület nagy szótöbbséggel az áll. vál. javaslata mellett határoz arnenynyiben a sertésvásárokat további rendelkezésig az országos vásártéren meghagyni elrendeli, utasítja azonban a városi tanácsot, hogy a város belterületén alkalmas óta, mióta férjemnek törvényes hitvese lettem. Szivem bálványa, leánykori ideálom nem ő volt. Midőn megismerkedtem vele, szép mult állt mögötte, fényes, biztató jövő előtte/Tudatlan, tapasztalatlan leány voltam, szüleim kisertésének engedtem és rövidesen nejévé lettem férjemnek anélkül, hogy csak a legcsekélyebb vonzalmat éreztem volna iránta. Házas életem csupa színlelés, álszenteskedés volt, mert végtelenül boldogtalannak éreztem magam és én mégis férjemmel szemben egy megelégedett nő boldogságát színleltem. Nem tudtam, nem tudom őt szeretni mivel megelégszik azzal amit nyújtok neki, pedig az egy ideálisan gondolkodó, nemes érzésű férfiút nem elégíthet ki. Lelkem nemességét ő nem tudja megbecsülni, legfeljebb formás idomaimat, melyek az egészségtől duzzadnak, Bármennyire is elnéző akarnék lennn benne csak az emberi vadállatot látóim mely vérszomjasán és dühösen veti magát egy szegény teremtésre, a mely félelmében eltéved és ájultan hull a tigris karmai közé. Nála a kéj szerelem nélkül is lehetséges, a testi szerelem is szerez neki élvezetet, túlvilági gyönyört, mely a szenvedély és érzelem hiányát eltakarja. En jéghideg vagyok irányában, utálatot és undort érzek, szivemből gyűlölöm, határtalanul megvetem azt a férfiút a kivel élek és nékem mégis tűrni kell enyelgéseit. Fagyos hidegséggel, szivemben irtózattal, ajkaimon gyűlölettel látom az ő tüzét anélkül hogy felmelegítene ; látom a végtelen elragadtatást amely csak nevetségesnek tűnik fel előttem, látom a szenvedélyt de kaczagtatónak találom, érzem a heves ostromot, de nekem erőszaknak tetszik. A szerelem villámából, illatából, fényéből nem látok, nem érzek nem szivok magamba egyebet anál a durvaságnál a mely engem lealáz, prostituál, bemocskol —• a kimondhatatlan undort, tengernyi utálatot. Evekig álmodtam a szerelem igéretföldjéről, már azt hittem, hogy a gyermekálmok és a leánykor rózsás hajnalpirja után eljutottam a szerelemhez 1 eleinte roppantul féltem, hogy megtalálok halni még mielőtt szerettem volna. Már azt hittem, megnyílt a paradicsom kapuja s már mámorító kéjét lehelem be s mindezek után azt látom, hogy csak egy szomjat oltó edényül, a dühöngő erőszak zsákmányául vagyok alárendelve és arra kárhoztatva, hogy hajtószerül szolgáljak uram és parancsolómnak. Férjem karjai közt, olyan nőt ölel a ki öt nem szereti a kit ő gondolat nélkül prostituál mialatt én, az áldozat tartós, kegyetlen bosszút esküszöm ellene. Hányszor keletkezett agyamban öngyilkossági gondolat abban a pihinatban, a melyben férjem a legnagyobb kéjmámorban egy boldog nőt vélt karjai kőzött tartani! És ölelkezésünkből ikrek származtak : egy uj ember és egy uj gyűlölet SZÍVÓS hosszantartó gyűlölet. És ez az uj lény melyet szivem alatt hordtam, fájdalommal szültem, forró anyai szeretetem minden elképzelhető nemével neveltem fel eddig ez a kis ártatlan teremtés csavarja ki kezeimből a gyilkoló szerszámot akkor, midőn kétségbeesésemben azt halántékomnak szegzem. Csupán az anyai szent kötelesség kényszerűsége képesít engem ily vértanúság elviselésére és óv meg attól, hogy ily rettentő fájdalmak alatt szivem megne szakadjon csak ezért gyermekemért akarok élni, csak érte akarok meggyógyulni. A nagy beteg befejezte legnagyobb titkának elbeszélését és teljesen kimerülten hanyatlott vissza könnyáztatott párnái közé melyek oly sok keserű órának voltak néma tanúi. Az orvos mélyen meghatva, szótlanul felkel helyéről, hogy a türelmetlenkedő férjet lelki gyötrelmei alól felszabadítsa. — Doktor ur — a fogadalom ! — Legyen egészen nyugodt asszonyom tudom kötelességemet. És most felséges nő kössük fel ismét az álarczot is játszak | el tovább nehéz szerepeinket. Az ajtó tágas szárnya kinyílott és a férj nejének mosolygó ábrázatát látva, boldogságtól ragyogó arccal esik hitvesének karjai közé. — Köszönöm doktor ur — még egyszer köszönöm rebegi átszellemültem a s zeren esétlen ember. Majd nejéhez fordul, hevesen megcsókolja lázban égő orczáit ós rekedt hangon kéri: — Légy egészséges drágám és élj nekem. — A beteg bánatos tekintetet vet férjére, hideg verejtéktől gyöngyöző homlokát megsimogatja, miközben busán megjegyzi : — Igen — élni fogok — mert élni kell . . . gyermekünkért.