Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-09-03 / 36. szám

helyet keressen és a legközelebbi közgyü lésen tegyen erről jelentést. 4. Az orsz. magyar kereskedelmi egyesült pápai fiókjának javasleta egy uj vásár engedélyezése tárgyában. dr. Antal Géza kijelenti, hogy ezen kérdés az áll. választmányban tévesen lett referálva amennyiben azon hiszemben voltak, hogy az 0. M. K. E. pápai fiókja ezen vásár engedélyezéséhez támogatást, holott nevezett fiók egyesület kérelmében a várost kéri az aktio megindítására. Csajthay, Vágó és dr. Hoff'ner képviselők hozzászólása után a képviselőtestület ezen kérelmet helyesli és egy október végén tartandó uj vásár engedélyezése iránt a kereskedelmi ministerhez kérvényt intéz. 5. A pápai 4 hitfelekezet kérvénye az eddig élvezett segélyösszegnek ujabbi megadása iránt. Mielőtt ezen kérdés tárgyaltatott volna több képviselő, tekintve, hogy a déli óra közeledett, kérte, a közgyűlést délután 3 órása elhalasztani, de a képviselők többsége ezt eleuezte. Első szónok ezen fontos kérdésben Gyurátz Ferenc volt, ki hosszas beszédben a segély mellett érvelt, hangsúlyozta, hogy ezen segély nem a közpénztárt terheli, hanem a felekezeti tagok által befizetett allami adó utáni pótlék visszafizetése. Per-' horeskálja az állami iskolát, amennyiben ez csak a nemzetiségi vidéken teljesít missiót. Kéri a segélynek további 3 évre megadását. dr. Steiner József nem ért egyet Gyurátz indítványával és kijelenti, hogy a felekezeti iskolák csakis meleg fészkei a felekezeti gyűlöletnek. Elfogadja az áll. vál. javaslatát, mely subventió teljes megvonását javasolja. Polgármester előre látva, hogy ezen kérdés hosszas vitát fog provokálni, a képviselőtestület egyhangú határozatával a közgyűlés folytatását délutáni 3 órára kitűzte. Folytatólagos ülés. Elnöklő polgármester pont 3 órakor az ülést megnyitja. dr. Antal Géza rövid felszólalásában okadatolja a pénzügyi bizottság javaslatát és kéri annak elfogadását, mely szerint a segély mintegy 50%-a, vétessék be a költségvetésbe, kijelenti, hogy a zárszó jogával élni kívánván, ez érdemben álláspontját ki fogja bővebben fejteni. Vágó es Hajnéczky képviselők a subventió mellett érvelnek, utóbbi dr. Steiner városi főorvosnak a felekezeti gyülölségre vonatkozó kijelentését visszautasítja. Gyurátz Ferenc szinte a főorvos által tett kijelentésre reflektál és hosszas beszédben nemcsak a subventiónak 3 évre megadását, de állandósítását indítványozza. dr. Grosz védőleg emel szót a főorvos mellett és bár a subventió megadását javasolja, de annak állandósítását ellenzi. Győri Gyula felszólalásában kijelenti, hogy a tárgyalás folyamán azt tapasztalja, hogy ezen kérdést nem a közügy, hanem felekezeti ügy szempontjából bírálják. Nem helyes mederben folyik a kérdés megvitatása és különben is a subventió ellen érvel. Indítványozza, hogy az egyes hitfelekezetektől kéressenek be a költségvetések és abból meg lehetne állapítani, hogy mily alapon és hová fordítják a segélyt. dr. Kende Ádám hosszas és parlamentáris stylusban tartott remek beszédében érvel a pénzügyi javaslat mellett. Kijelenti, hogy ezen segély 14 év óta lesz folyósítva aÉóta a város háztartása nemhogy javult volna, sőt mondhatni nagy terhek alatt nyög és dacára ennek ezen rendkívüli segélytől nem akarunk megszabadulni. dr, Hoffner közvetítő indítványt tesz, amennyiben addig mig a részesedési arány meg nem lesz állapitható, ezen segély 1 évre adassék meg. Kis József a segélynek 3 évre való megadását kéri, mig ellenben Gaál János a pénzügyi biz. javaslata mellett szólal fel. Harmos Zoltán beszédében kijelenti, hogy az állami oktatásnak hive. Ha a felekezeteknek kell oktatásügy, akkor tartsák fel saját hatáskörükben. A segély megtagadására adja szavazatát. Minthogy szólásra senki nem jelentkezett elnöklő polgármester a vitát bezárta és a zárszó jogaival élőknek adta át a szót. Gyurátz Ferenc zárószavaiban reflektál Győri felszólalására és kijelenti, hogy ezen kérdést nem tartja részéről felekezeti ügynek. Kéri indítványát elfogadni és a subventió állandósítását ugy véli, hogy addig mig fontosabb okok ezt nem kívánják ezen segély állapitassék meg. Győri Gyula személyes kérdésben felel Gyurátznak és kijelenti, hogy indítványát fennrarfja, ugyszinte dr. Kende is személyes kérdésben felel Gyurátz Ferencnek. dr. Antal Géza a tőle megszokott szónoki verwel hosszas beszédben érvel a pénzügyi bizottság javaslata mellett. Beszéde elején kijelentette, hogy ezen kérdést ugy látszik nem lehet már tárgyilagosan vitatni, mert tudomása van, hogy sajnos körlevelekben megfélelmitették az egyes képviselőket az esetleges horribilis kultuszadó kivetésétől. Ezen kérdés nézete szerint tusakodás a városi tanács és a hitközségi elöljárók között. Kéri a pénzügyi javaslatnak 3 évre való elfogadását. Elnöklő polgármester az indítványokra feltette a kérdést és Gguráfc Ferenc indítványa — az állandósítás mellőzésével — lett nagy szótöbbséggel elfogadva. Győri indítványa elvetetett. 6. Városi tanács javaslata Saly István illetősége ügyében. A képviselőtestület Saly István illetőségét a városi tanács jelentése alapján megtagadja. 7. Hoffmann Hermann és Ruzicsek Sámuel pápai lakosok kérvénye az országos vásártérre megállapított helypénznek törlése tárgyában. Minthogy az italmérési helypénz a jóváhagyott díjszabályzat értelmében szedetik be, a képviselőtestület folyamodókat kérelmükkel elutasítja. 8. Tőbb pápai lakosnak kérvénye vízlevezető csatorna készítése iránt. A képviselőtestület a tanács javaslata alapján kimondja az alagcsövezés kötelezettségét és a már megállapított arányban a munkálatok sürgős megkezdésére a városi tanácsot utasítja. Egyben kötelezi mindazon háztulajdonosókat, kiknek pincéjükben víz van oly kötelező nyilatkozat aláírására, mely szerint az alagcsövezési költség 2/

3 részét házbérjövödelmének arányban a városi közpénztárba befizetni köteles. 9. A képviselőtestületi tagok választókerületeink megállapítása. A képviselőtestület, az áll. vai. javaslata alapján elhatározza, hogy a választókerületek ugy osztandók be, hogy mindegyikébe egyenlő választó jusson. A kerületek számát nem szaporítja, amennyiben a választók számának teljesen megfelel. 10. A szervezeti szabályzat 96 és 105 §-ának módosítása, illetve még 8 írnoki állás szervzése, egyúttal a dijnoki állások beszüntetese. A képviselőtestület a kérelemnek egyelőre helyt nem ad, utasítja azonban a polgármestert, miszerint lépjen érintkezésbe az országos díjnok egyesülettel, hogy mily feltételek és dijak mellett fogadná el dijnokainkat az egyesületbe és mily Összeget kellene a városnak ily cimen a dijnokok után fizetni. 11. A pénzügyi bizottság beterjeszti az 1906-ik évre összeállított városi költségvetést. A költségvetés tárgyalása előtt Mészáros Károly elnöklő polgármester Steinberger Lipót városi képviselő bejelentő levelét olvastatja fel, melyben a világítási bizottság tagságáról lemond, okadatolva ezt a bizottságnak egy árlejtésen eszközölt szabálytalan eljárásával. dr, Antal Géza, dr. Lővy, dr. Kende és Harmos Zoltán felszólalása után a közgyűlés a lemondást tudomásul vette azzal, hogy a bizottságot vád nem érheti és egyben a megürült bizottsági tag megválasztását a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzi. Ezután következett a költségvetés tárgyalása, jóllehet többen ennek elhalasztását kérték, de a többség a tárgyalás mellett döntött. A szükségleti |rész 12 tételnél dr. Kende indítványára kimondatott, hogy a város összes szükségleteinek beszerzésére nyilvános árlejtés hirdetendő. A 26-ik tételnél dr. Löwy az öntözés hiányosságáról szólalt fel, mire a közgyűlés Szokoly rkapitány javaslatára kimondotta, hogy a tűzoltói intézmény fejlesztésére előirányzott 2066 korona és az öntözési napszámokra felvett 1980 K 70 fillért együttesen 6 kötelező tűzoltó felfogadására fordítják és ezekkel fogják az öntözést eszközölni. Az 52-ik tételnél dr. Grosz a kéjnők vizsgálatára tett indítványt, mely meghallgatásra talált. Következett volna a „Fedezeti rész" targyalása, de a jelen volt képviselők kimondották, hogy ezt mellőzik és „en bloc" elfogadták és ezzel a közgyűlés 7 órakor este véget ért. •K ARCZOLA T a» TDQ.-CL.IL-b Szenzációs városi közgyűlésünk volt a hét folyamán. Jóllehet a tárgysorozatban mint fontos tétel a költségvetés is szerpelt, de ez kis Miska volt ez alkalommal, mert szenzációt csakis a felekezeti iskolák segélyezési ügye képezte.? A képviselők körében jó eleve tudva volt' hogy ez a kérdés amúgy szőrmentén nem lesz elintézhető, de hogy annyira elmérgesltve volnának az ellentétek, mint ahogy tapasztalható volt,' senki sem gondolta El mérgesít ette az ügyet azon körülmény, hogy a segélyt okvetlenül megszavazó tábor a felekezeti híveket nemcsak összetoborzotta a közgyűlésre, de valósággal megfélelmitette mindazon képviselőket, kik a segélyre nem szavaznak. Igy történt azután- hogy a tanácsteremben oly képviselők is megjelentek, kik virilista címüket csak viselik, de nem használják, sőt voltak oly képviselők jelen, akik oly rég nem voltak a tanácsteremben, hogy a bejárat hollétéről sem voltak tájékozva és csak tudakozódás után jutottak oda. A segély elleni tábor látva ezen indigena felvonulást és meggyőződve arról, hogy ezek csak szavazni jöttek és utánna rögtőn távozni készülnek, vitarendező bizottságot alakítottak és napirend előtt valóságos interpelláció obstruktiót rendeztek acélból, hogy a szavazókat a délelőttre kiböjtöljék és a délutánra is a tanácsterembe beboszantsák. Es ez sikerült is, de nem sikerült az, hogy a szavazó tábor délutánra is ne gyülekezzen. Délután azután volt a hadd-el hadd. Az indigenák látták a célzatot, türelmetlenek voltak és folyton csak szavazni akartak, a vita rendező bizottság ellenérveire nem voltak kíváncsiak és ebből egy kis felekezeti ügy is képződött, mely majdnem egész délután eltartott. A vitarendezőség végre belátta, hogy a nagy tömeggel nem bír, leszerelt, de legalább elérte a célt, hogy ott tartotta a hitfelekezeti szavazókat majdnem estig a szazazásidőre, azokat, kik azon hiszemben vol-