Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-08-30 / 35. szám

ily körülmények között számíthatunk a közvélemény támogatására is. A képviselők ne resteljenek szót emelni a közgyűléseken, hogy rámutassanak a bajoknak szerintük való okaira. Minél többen szólanak a felmerülendő kérdésekhez, annál jobban lesz megvilágítva a helyzet képe, tannál több oldalról s több szempontból lesznek inegvitathatók a kérdések és annál biztosabb alap adatik városunk jövőjének. Ne tartson az vissza senkit a felszólalásban, hogy nem ért a szónoklat mesterségéhez. A forma, a stylus lényegtelen, a lényegre, az eszmére mutasson reá, a legegyszerűbb szavakkal, a legkeresetlenebb formában. Ne huzódozzunk a tárgyalásokban való részvételtől. Hiszen mindnyájunk kérdései, nem érintenek egyes érdekeket, hanem azok helyes megoldásától függ Pápa város szebb, boldogabb jövője. Ne feledje tehát a városi tanáes és a képviselőtestület) hogy városunk jövője első sorban az ő kezükben van. Ha ők nem törődnek közügyeinkkai, mástól hiába várunk és kérünk. Lebegjen szemeink előtt a közmondás : Segíts magadon, az Isten is megsegít. Ezen költségvetési tárgyaláson konstatálható volt, hogy a képviselő testület körében élénkebb lett a érdeklődés közügyeink iránt! Kebelében, akárhány a tettre vágyó ambiciózus és a város jövője érdekeit szivén hordozó egyén, csak komolyan akarni és dolgozni kell és városunk jövője biztosítva leend. Az általános közérzületnek vélünk kifejezést adni, midőn mindazoknak, kik ily értelemben szándékozzák Pápa város közügyét szolgálni, kik Pápa város érdekében miiden üdvös eszme létrehozásán és kezdeményezésén fáradozni szándékoznak, a siker biztos ^tudatában gratulálunk. Hisszük, reméljük, hogy ily auspiciumok mellett Pápa városára nemsokára egy szebb és jobb idő fog bekövetkezni Ez legfőbb óhajtásunk ! Yárosi közgyűlés, — 1903. aug. 27. — Nagy érdeklődés mellett tartatott meg csütörtökön az évi rendes közgyűlés, amelyen a villamos telepünk szabályzatai és a jövő évi költségvetés is meg lett állapítva. A költségvetésben előirányzott 56-l°/o pótadó redukáltatott 55"6

ü/

0-ra, mely 0.5% a régi kölcsön konvertálása és a Kertsor-utca csatornázásánál megtakarított összegek által lett elérve. Elösmeréssel kell adóznunk ez alkalommal Freund Ferenc város ifőszámvevőnek, ki a költségvetés öszszeállitásával rendkivüli terhes munkát végzett és csakis az ő precíz munkájának tudjuk is be, hogy a pénzügyi bizottság változatlanul fogadta el erre vonatkozó jelentését, ami nálunk tényleg ritkaság számba megy. Adjuk a közgyűlés lefolyását, mely reggeli 9 órakor vette kezdetét és d. u. 3 órakor a költségvetés tárgyalásával lett folytatva. Mészáros polgármester üdvözölve a megjelent képviselőket az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére dr. Lövy László, Mácz József, JileJc Ferenez, N.éhman Gábor és dr. Szivesdy József képviselőket kéri fel. A mult ülés jkve felolvastatván az Győri Gyula felszólalásának némi módositá sáva 1 el foga d tátott. Napirend előtt dr. Lövy kérdést intéz a polgármesterhez, hogy a Ganz-cég fel lesz-e szólítva arra nézve, hogy a magáninstallációkra mily egységárakat óhajt számitani és ha igen, ugy ezen egységes árak a lakossággal közöltessenek. Polgármester megnyugtató válasza után, hogy ez iránt már is intézkedés tétetett, áttértek a napirendre. 1. A pénzügyi bizottság a villamvilágitásra megszavazott 300.000 korona felvételére, valamint az 1901-ben felvett 200.000 korona konversiójára vonatkozólag javaslatát beterjeszti. A javaslat elfogadtatott névszerinti sza vazással, mely szerint a villáin világítás berendezésre $00000 koronát a Magyar Jelzálog és Hitelbanktól kiilcsönkép felvesz, egyben ezen intézetnél korábbi 200000 korona kölcsönét pedig konvertálja és erre 207000 koronát kölcsönt vesz. Az igy egységessé válandó 507000 korona kölcsönt záloglevelekben fogadja el akként, hogy a 300000 korona névérték erejéig 96.25 filérrel, — a 207000 korona névérték erejéig 95/ 5 fillérrel, az annuitás pedig 4.85°/

u-al számíttatik. Visszafizetés esetén stornódij 2

1/

27

u-ban, törlesztés 100 egyenlő félévenként előre fizetendő részletekben lesz törlesztendő. 2. A világítási bizottság beterjeszti a világítási és erőátviteli telepének áramszol gáltatási szabály rendelet tervezetét. A bemutatott és a városi képviselőknek szétosztott és felolvasott szabályrendelet elfogadtatott ós jóváhagyás végett a t.lmtósaghoz felterjeszteni rendeltetett. 3. A jogügyi bizottság beterjeszti az ingatlanok átruházásakor fizetendő városi átírási dijakról alkotott szabályrendelet tervezetét. A képviselőtestület a jogügyi bizottságnak javaslatát nem fogadja el és napirendről levétetni határozta. 4. dr. Kíuge Endre kéri, hogy az általa bérben bírt Antalházy pusztára vonatkozó földbérleti szerződés, — Mayer Lajos p.gyimóthi bérlőre ruháztassék át. A kérvénynek hely adatott és igy dr. soha ; s akikről sohasem tudjuk, vájjon bol dogok vagy boldogtalanok-e valóban ? * Az asszony letette a varrást és nézte a kék eget, a napfényt, a déli sugárban reszkető faleveleket és a meleg levegőben tánczoló, csapongó bogarakat. Ebben a pillanatban kocsizörgés hallatszott a kavicsos uton és egészséges, erös kaczagás harsogott föl a kastély tornácza előtt. — De már olyan nincs, hogy nincs, hogy innen egyhamar tovább ereszszünk í — hangzott odakünn a Radnóti András szava. Megcsíptük a művész urat és most itt marad nálunk ! No nézze meg az ember! Hát te csak ugy utazol, mint a garabonciás diák ? Abból semmi se lesz, hogy te innét tovább menj ! Mindjárt átadlak az asszonynak és azzal vége ! Egy kettő, három! Radnóti András berontott az ebédlőbe és karonfogva húzott maga után egy karcsú fiatal embert, aki rögtön lekapta a kalapját az asszony előtt. — Emmuskám, lelkem ! kiáltott Radnóti András és kaczagva nagyot lökött a fiatal ember, akit vezetett. — Bemutatom neked Pál Ernő barátomat! Szobrász ! Nagy művész! Nyolcz éve nem láttuk egymást. Együtt jártunk iskolába Budapesten. Ébből a fiúból nagy művész lett, én belőlem pedig afféle parasztgazda, de nem hinném, hogy megvetné a szegény embert. Mindig jó szived volt, fiam! Remélem, most se nőtt meg az orrod a nagy dicsőségtől, mi? Pál Ernő zavartan állott az asszony előtt és sápadt arczára könnyű pir szökkent. — Bocsásson meg, asszonyom, hogy igy ajtóstul rohanunk be. Radnóti András belevágott a szavába, miközben kétcsövű Lancasterét és vadásztarisznyáját levente a válláról. * — Mit bocsánat! Semmi bocsánat ! Képzeld, ez a nagy lángész észrevétlenül akart tovább hajtatni az én házam előtt. — Nem tudtam, hogy ez a te házad. — Jó, jó, csak beszélj! De én megcsíptem, beugrottam a kocsijába, kezembe vettem a gyeplőt és ide dirigáltam a szekeret. Most itt van a dominus Kinstler ! Az asszony mosolyogva nézett az idegen szemébe és halkan, egyszerűen mondta neki: — Szívesen látjuk. Nevét sokszor olvastam a lapokban és örülök hogy megismerhettem. Pál Ernő udvariasan meghajtotta ma gát és válaszolni akart, dt Radnóti András megelőzte : — Olaszországba akar menni az éjjeli gyorsvonattal, de abból semmi se lesz ! Egy hétig itt maradsz nálunk! Egy hétig, ugy e Emmuskám? Kapsz itt olyan vendégszobát és olyan házi kosztot, hogy hetedhét országon se különbet, ugy-e Emmuskám? Lesz még időd elég, hogy büdös, avas olajat egyél Olaszországban. * Radnóti András kaczagva odaállott a fiatal ember mellé és a jóságos rusztikus emberek naiv vidámságával nézett Pál Ernőre, aki viszont az asszonyt nézte mély, kutató pillantással. Radnóti András kerek feje, napbarnított arcza és hizásnak indult, pongyola termete mellett Pál Ernő a maga fürtös hajával, finom, szellemes arczával és karcsú termetével valóságos Adónisznak látszott Az asszony ezt a különbséget nyomban észrevette és valami kelletlenség suhant az arczára, mint egy futó árnyék. — A szemeit nézd, Emmuskám, a szemeit! Ilyen szomorú szemeket még nem pipáltam. Pedig ennek a ficzkónak szerencséje volt egész életében! Még most is olyanok a szemei, szakasztott olyan szomorúak, mint az iskolában, ahol szomorú szemű francziskánusnak neveztük ! Te fiu! Mi a manóba nézed te a világot ilyen szomorú két szemet láttál-e te valaha V