Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-08-30 / 35. szám

Kluge Endrénél 1894. évben kötött haszon­béri szerződést Mayer Lajos p.-gyimóthi uradalmi bérlőre átruházza, illetve ezen pusztát nevezettnek ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel, melyeket azt dr. Kluge birta 1906. évi szeptember hó 29-ig bérbe adja­5. Kertsor utcai lakosok kérvénye ut­cájukban készítendő csatorna érdemében. A kertsor-utcai lakosok kérelme telje­sítetett, a csatorna elkészítése elrendelte­tett *és a felszámított költségek az 1904. költségvetésbe felvétettek. 6. Városi tanács javaslatba hozza, — hogy a sörház mellett járda és folytatólag a Tapolcán át gyalogjáró hid épitessék az Erzsébet ligethez való könnyebb hozzáfér­hetés céljából. A tanács javaslata elfogadtatott és az Erzsébetligethez való könnyebb hozzáférhe­tés céljából ugy a járda mint a Tapolcán egy gyalogjáró híd elkészítése határoztatott el, és ezen kö'ségek szinte az 1904. költ­ségvetésbe vétettek fel. Az átengedett te­rületért a grófi uradalomnak jogelismerés címen évenként 1 korona lesz fizetendő. 7. Felső-hosszu utcai lakosok kövezett csatomat kérnek. A felső hosszú utca déli oldalának kö­vezett csatornával leendő ellátását elhatá­rozták és ezen költség a jövő évi költség­vetésbe lesz elszámolandó. 8. Laki utcai háztulajdonosok utcájuk­ban készitett kövezett csatornának meg­hoszszabitását kérik. A kövezett csatornának meghosszab­bítása elrendeltetett és a költségek szinte a jövő évi költségvetésbe lesznek elszá­molva. 9. Polgármester jelentése az accumu lator telep tárgyában. A polgármesternek azon jelentése, hogy a Tudor accumulator gyár szinte oly engedményeket tett, mint a győri gyár, tu­domásul vétetett. 10. Városi tanács javaslata a legtöbb állami adót fizető városi képviselők név­jegyzékének 1904. évre való kiigazítása ér­demében. A bemutatott névjegyzéket a képvise­lőtestület tudomásul \ette. 11. Thuranszky Tádé pápai lakosnak kérvénye a vízvezetéki csőhálózatának a Vörösmarthy utcára leendő kiterjesztésére nézve Az asszony nem szólott egy szót sem. Mélyen elpirult. És mig Radnóti András pi­hegve, köhögve, nagyokat fújva továbbá fecsegett: azzal az ürügygyei, hogy meg­sürgeti az ebéd behozatalát, kisietett a szo­bából. Egy hónap is eltelt azóta, amióta Rad­nóti Andrásf a kerekfejü, jókedvű falusi gazda, félig erőszakkal behozta magával a sápadtarczu, szomorú szemű embert, aki Olaszországba készült. Az asszony megint varrt, de nem vo't egyedül. Ott ült vele szemben Pál Ernő, aki szomorú szemekkel nézte a fiatal asz­szonyt. Es a szomorú szemű ember csöndesen megszólalt: — Emma . . . befejeztem a szobrát . . . holnap elutazom . . . Es az asszony letette a varrását s alig hallható, reszkető hangon szólott a szomorú szemű emberhez : — Ernő ... ne menjen még . . . ! Ne menjen még . . . ! Ne menjen még . . . ! Es annyi vágy, annyi bánat, annyi esengés volt a szavában, hogy Ernő még szomorúbb szemekkel nézett a fiatal asz szonyra : — Hát ön nem boldog? — Nem! Nem voltam boldog soha! Unatkoztam, rettentően unatkoztam egész életemben ! Es csak azóta érzem, csak az­A képviselőtestület Thuránszky Tádé és társai kérelmének helyt ad és utasítja a városi tanácsot, hogy ezen utcában a víz­vezetéki csöveket az Erzsébet városrész pénztára terhére rakassa le. 12. dr. Szivesdy József pápai lakos és társainak kérvénye a város területén fellé­pett talajvíz tárgyában. Ezen kérelem folytán a város költsé­gére egy geologus szakvéleménye lesz ki­kérve, mely vélemény a közgyűlés elé ter­jesztendő. Utasítja azonban a városi tanácsot, hogy a vízpazarlást jobban ellenőriztesse és esetleg órákat alkalmazzon, ugyszinte, hogy a tűzcsapokat zárókészülékkel lássa el. 13. A pápai tanítóképezde Igazgató­ságának megkeresése a vízdíj meghatáro­zasa érdemében. A kérelem nem volt teljesíthető, mindazonáltal méltányossági szempontból a szabályzattól eltérőleg a víz köbméterét f. é. október 1-től kezdve 15 fillérben álla­pítja meg, amiről az igazgatóság értesítendő. 14. Az 1904 évi költségvetést a pénz­ügyi bizottság bemutatja. Ezen pont tárgyalása a délutáni foly­tatólagos ülésre lett halasztva, 15. A világítási bizottság beterjeszti a város villamos müvének üzleti szabályzatát. A világítási bizottság által beterjesz­tett villamos művének szabályzata némi mó­dosítással elfogadtatott és a felügyel.) bi­zottságnak kiadja azzal, hogy a főkönyve­lőt lehetőleg a város alkalmazottai közül válassza és lehetőleg a villamos pénztár meg­terheltetése nélkül. 16. A világítási bizottság javaslata a központi villamos telep számára a pápai urodalomtól vásárlandó telekre nézve. Névszerinti szavazás után elhatározta­tott, hogy az uradalomtól a bemutatott terv­rajz szerint 1000 :-öi területet megvesz rn-ölenként 2 koronáit és a bemutatott adás-vevési szerződést elfogadja. Kötelezi magát egyben a képviselőtestület, az ösz­szes költségek viselésére, nemkülönben arra is. hogy ha hitbizományi uradalom a most megvett területre építendő telep miatt, a mellette fekvő kerteket a jelenlegi haszon­bérért nem tudná értékesíteni, azokat a mostani bérösszegért a város átveszi és a jelenlegi bérlőket esetleg kártalanítani fogja. 17. A villamos telepre kötött szerző­dés póthatározmánya. A kereskedelmi ministerhez beküldött óta tudom, mi a boldogság, amióta ön itt van . . . amióta láthatom az ön szomorú szemeit! — De gondolja meg, Emma. Radnóti becsületes, jó ember, aki gyöngéden szereti önt ... és én művész vagyok, aki asszony szerelmét nem is tudnám viszonozni teljes odaadással . . . aki ambíciójának, dicsősé­gének mindent feláldoz . . . — Férjem gyöngédségétől undorodom! Százszor inkább elszenvedném az ön meg­vetését, csak maradhassak a közelében. — Itt csupa vidámság az élet és én minden ok nélkül szomorú vagyok. Elérhe­tetlen ideálok után szomorkodom. Emma, maga nem órtfene meg engem ! — Megértettem, hogy szeretlek! Meg­értettem, hogy az asszonynak szerelem keli, Se Isten, se becsület, se hűség, se köteles­ség — csak a szerelem! Szerelmes vagyok a szomorúságodba, szerelmes vagyok a szo­morú szemeidbe. Szerelmes vagyok beléd és nem birok magammal. Már késő minden okosság. Ha nem találkozom veled, egész életemben nyugodt és tisztességes asszony maradok. Most vége. vége, mindennek vége. Én a te édes, szomorú szemeid nélkül többé nem tudok élni ! — A gyermekeid, boldogtalan . . . szerződés azzal lett visszaküld ve, hogy az ebben említett ipari cikkek lehetőleg hí. :ai iparosoktól szerzendők be és a szerződés ilyképen módositassék. A képviselőtestület ily irányban hozta meg a határozatot. Folytatólagos ülés. Elnöklő polgármester délután 3 órakor az ülést megnyitja. Napirend előtt Kellner Vilmos a vá­rosunkban levő szarvasmarha vesztegzár miatt interpellálja a polgármestert, mire ne­vezett válaszában kijelenti, hogy a város érdeke volna ennek megszűnte, de ez nem tartozik hatáskörébe, de intézkedni fog, hogy ez érdemben a thatóság megkerestessék a zárlat mielőbbi megszűntére. A költségvetés összes tételei a főszám­vevő és pénzügyi bizottság javaslatai alap­ján lettek elfogadva és ennek alapján a pótadó 55'6%-lm" lett megállapítva. A költségvetés tanügyi tételével dr. Lövy László, Krausz József N., Oyöry Gyula és Kemény Béla szólaltak fel és végül a té­tel megáliapitaíott. A letétkép kezelendő 20.000 korona tételnél Győri Gyula tájékozatlanságát dr. Antal Géza szakszerű magyarázatával igye­kezett kielégíteni. A közgyűlés 5 órakor nyert befejezést, Pápai tanintézetek értesítői. (Befejező közt -mény.) Az izr. iskolák értesítője. A bevezetést Sch'or Annin, polgári fiú­iskolái igazgató „Alom és valóság" c. érte kezése képezi. A polgári fiúiskola tantervét veszi alapos bírálat alá és számos igen életre­való eszmét pendít meg, melyek megérdem­lik, hogy a szakkörök figyelme feléjük irá­nyuljon. Az értekezés Morlin Emil dr., mi­niszteri osztálytanácsosnak van ajánlva. Az ifjú intézet mindinkább egészséges fejlődésnek örvend s városunkban igazán culturmissiót van hivatva teljesíteni. A lefolyt iskola év történetének leg­kiemelkedőbb mozzanata, hogy a (tantestü­let igen kiváló uj erőt nyert Farkas De­zsőben. A polgári fiúiskola és az elemi iskola tantestülete 19 tagból áll. szemeid nélkül! Átkozott legyen a perez, amikor először a házunkba léptél ... de többé nem tudok élni a te édes, szomorú szemeid nélkül. — Holnap éjjel utazom . . . — Ernő, ne hag3'j el! Mi lesz belőlem, ha nem néznek rám többé a te szemeid ! Fölugrott, odatérdelt a fiatal szobrász elé és görcsös zokogasssl a lábaira hajtotta fejét, Pál Ernő magához vonta, magához ölelte az asszonyt, vad lángok czikáztak ki szomorú szemeiből, kereste az édes, bűnös teremtés száját és ajkaik hosszú, fájdalmas, leírhatatlanul kéjes csókban forrtak össze. Amikor Pál Ernő nagysokára kibontakozott a gyönyör kábultságából, odasúgta mámo­rosan, erejevesztetten az asszony fülében : — Még ma éjjel utazom. . . Pál Ernő bucsu nélkül távozott a Rad­nóti András házából és búcsúzás nélkül ment el az asszony is. Megölelte, megcsókolta meg egyszer az a Ivó gyermekeket, ott sírt fölöttük sokáig keserves, szivszaggaltó sí­rással . . . azután fölállott és ment a szo­morú szemek után. Ment, amerre a szomorú szemek parancsolták. Ment talán a becste­lenségbe, a meghasonlassal a szenvedésbe, a késő megbánásba, az elzüllésbe, a nyo­morba, a halálba . . .'Ment, ment és nem tudott visszatérni többé!*

Next

/
Oldalképek
Tartalom