Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
VIII. Vasútügy, színházépítések, meghiúsult tervek
Voyta Adolf visszaemlékezései voltam hogy mi lehet az a nagy érték? Hát a levél báró Bánffy Dezső583 584 főispántól jött, belehajlítva egy ív írópapír, melyen egy ho[s]szúdad négyszög volt irónnal rajzolva, és a ho[s]szából egy negyedrész egy vonallal el volt választva. Ebben az volt beleírva, hogy „színpad". A nagyobb rész közepén az volt írva: „nézőtér". Különös, hát mi [van] ezen a primitív rajzon 500 forint érték? A levelet olvastam. Hivatkozván az én színházi sikereimre, a főispán úr közli velem, hogy ők is szeretnének Désen egy színházat építeni egy casinóval kapcsolatban, és kérdi tőlem, hogy egy ilyen építéshez az ő igényük szerint, kikerülhet-e 50.000 forintból. Mire feleltem, hogy ha az igényük az 50.000 forinttal arányban van, akkor kikerül. Aztán [fejtettem valami 15-16 kérdést, hogy tiszta képet lássak, és kértem, hogy ezen kérdéseimre felvilágosítást, illetve feleletet nyújtsanak. Nehány nap múlva megjött a válasz. Mivel a[n]nyi kérdést tettem [fel], aminek csak egyharmadára tudnak felelni, azért legcélszerűbbnek vélné a főispán, hogy én jönnék el Désre, így legalább szóval hamarabb rendbe jövünk. De arra kért, hogy jövetelem napját 3-4 nappal elébb megtudja, hogy akkor otthon legyen. 583 Dés Belső-Szolnok, majd 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye székhelye. A középkorban sóbányászati központ, bányászváros volt. Ma municipium a romániai Kolozs megyében. 884 Báró Bánffy Dezső (Kolozsvár, 1843. október 28. - Budapest, 1911. május 23.) politikus, miniszterelnök. A gimnáziumot és jogot Kolozsváron végezte, majd állam- tudományi tanulmányait Berlinben és Lipcsében folytatta. 1875-ben csatlakozott a Szabadelvű Párthoz. 1875-től Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka, 1883-tól Beszterce-Naszód vármegye főispánja. Kíméletlenül elnyomta a nemzetiségi mozgalmakat és az ellenzéki pártokat. 1890-ben főispáni tisztségéről lemondott. 1892-től a szilágysomlyói kerület képviselője, 1892-1895 között a képviselőház elnöke. 1895— 1899 között miniszterelnök. 1896-ban a Lipót-rend, 1899-ben a Szent István-rend nagy keresztjével tüntették ki. 1903-ban megalapította az Új Pártot. 1904-ben Szeged I. választókerületében nyert mandátumot a szabadelvű párti Rónay Jenővel szemben. A következő három választáson (1905, 1906, 1910) is a szegedi I. választókerületben szerzett mandátumot. 1910-ben az általános választójogot zászlajára tűző Választójog Országos Szövetsége elnöke. A református egyház erdélyi kerületének főgondnoka, az egyetemes református konvent és zsinat világi elnöke volt. SZINNYEI 1891. I. 510. KENYERES 1981.1. 103. » 156 «
