Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Mezei Zsolt: A pápai Jókai-kultusz emlékei (1880–1925)
lést tartott. Tenzlinger József polgármester nyitotta meg és zárta be a közgyűlést, amelyen Kapossy Lucián főiskolai tanár mondott elemző, irodalom- történeti értékű beszédet Jókai prózaírói működéséről. Az elhangzott beszédek később nyomtatásban is megjelentek. A Református Főiskola dísztermében 1925. március 15-én nyílt meg az a nagyszabású, különböző Jókai-emlékeket bemutató kiállítás, amelynek anyagát a Jókay-Ihász család, a Magyar Nemzeti Múzeum, a székesfehérvári főreáliskola, Horváth Lajos Veszprém vármegyei főjegyző, Asztalos Béla nyugalmazott komáromi alispán és a pápai Főiskola gyűjteményéből állították össze. A Pongrácz József rendezte kiállítást Czeglédy Sándor püspökhelyettes nyitotta meg és dicsérte a szervezőket, akik valóban nagy munkát végeztek az anyag összeállításával. (Megjegyzendő, hogy a Pápai Hírlapban már korábban (március 7.) felhívták a város közönségét, hogy akinek a tulajdonában bármilyen Jókaival kapcsolatos emlék van, adja kölcsön erre a kiállításra.) Érdekességképpen érdemes felidézni néhány képet erről a tárlatról. A „Jókai és Komárom" feliratú tárlóban egy sereg tankönyv volt, amelyek Jókai diákkorát idézték. „Jókai és Pápa” címen négy tárlóban is gazdag anyagot helyeztek el: a Képzőtársaság Érdemkönyvét, a Tavasz-zsebkönyvet, a Képzőtársaság 1842. évi „örömünnepélyének” programját, amelyen Petőfi elsőként, Jókai másodiknak szerepelt. A falakon körbe a Jókai által festett vagy rajzolt arcképek függtek, többek között édesanyja, Váli Ferenc, Jókay Eszter, Pázmándy Dénes és mások arcképei. De láthatta a nagyközönség édesapja, Jókay József ezüst zsebóráját, édesanyja karosszékét, Jókai Mór gyermekkori játékát és más érdekességeket. Művei közül sok első kiadás, illetve családtagjainak dedikált regény is szerepelt az anyagban. Szerencsénkre a kiállításra küldött ereklyék kéziratos jegyzéke fennmaradt, így a kollekció ma is rekonstruálható - legalábbis elméletben. A tárlat két hétig tartott nyitva: hétköznap délelőtt 11 és 13 óra, valamint délután 4 és 6 óra között, vasárnaponként Vz 12-től 13-ig, délután 3-tól 6-ig látogathatta a közönség. Jókai emlékének ápolása azonban ezzel még nem ért véget. A városi képviselőtestület augusztus 13-án tartott ülésén Jókai emlékére 250 aranykoronás ösztöndíjat alapított a református gimnázium növendékei számára. (DPL, 1925/38-39.) Október közepén a Városi Mérnökök Országos Szövetségének felhívása jelent meg a Pápai Hírlapban (1925. október 10.), amelyben Jókai-