Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Mezei Zsolt: A pápai Jókai-kultusz emlékei (1880–1925)

lést tartott. Tenzlinger József polgármester nyitotta meg és zárta be a köz­gyűlést, amelyen Kapossy Lucián főiskolai tanár mondott elemző, irodalom- történeti értékű beszédet Jókai prózaírói működéséről. Az elhangzott beszé­dek később nyomtatásban is megjelentek. A Református Főiskola dísztermében 1925. március 15-én nyílt meg az a nagyszabású, különböző Jókai-emlékeket bemutató kiállítás, amelynek anya­gát a Jókay-Ihász család, a Magyar Nemzeti Múzeum, a székesfehérvári főre­áliskola, Horváth Lajos Veszprém vármegyei főjegyző, Asztalos Béla nyugal­mazott komáromi alispán és a pápai Főiskola gyűjteményéből állították össze. A Pongrácz József rendezte kiállítást Czeglédy Sándor püspökhelyettes nyi­totta meg és dicsérte a szervezőket, akik valóban nagy munkát végeztek az anyag összeállításával. (Megjegyzendő, hogy a Pápai Hírlapban már koráb­ban (március 7.) felhívták a város közönségét, hogy akinek a tulajdonában bármilyen Jókaival kapcsolatos emlék van, adja kölcsön erre a kiállításra.) Érdekességképpen érdemes felidézni néhány képet erről a tárlatról. A „Jókai és Komárom" feliratú tárlóban egy sereg tankönyv volt, amelyek Jókai diák­korát idézték. „Jókai és Pápa” címen négy tárlóban is gazdag anyagot helyez­tek el: a Képzőtársaság Érdemkönyvét, a Tavasz-zsebkönyvet, a Képzőtársa­ság 1842. évi „örömünnepélyének” programját, amelyen Petőfi elsőként, Jókai másodiknak szerepelt. A falakon körbe a Jókai által festett vagy rajzolt arcké­pek függtek, többek között édesanyja, Váli Ferenc, Jókay Eszter, Pázmándy Dénes és mások arcképei. De láthatta a nagyközönség édesapja, Jókay József ezüst zsebóráját, édesanyja karosszékét, Jókai Mór gyermekkori játékát és más érdekességeket. Művei közül sok első kiadás, illetve családtagjainak dedi­kált regény is szerepelt az anyagban. Szerencsénkre a kiállításra küldött ereklyék kéziratos jegyzéke fennmaradt, így a kollekció ma is rekonstruálható - legalábbis elméletben. A tárlat két hétig tartott nyitva: hétköznap délelőtt 11 és 13 óra, valamint délután 4 és 6 óra között, vasárnaponként Vz 12-től 13-ig, délután 3-tól 6-ig látogathatta a közönség. Jókai emlékének ápolása azonban ezzel még nem ért véget. A városi képvi­selőtestület augusztus 13-án tartott ülésén Jókai emlékére 250 aranykoronás ösztöndíjat alapított a református gimnázium növendékei számára. (DPL, 1925/38-39.) Október közepén a Városi Mérnökök Országos Szövetségének felhívása jelent meg a Pápai Hírlapban (1925. október 10.), amelyben Jókai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom