Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolg: "Boldog vagyok, hogy a sorsom Pápára vezetett..." Sándor Pál önéletírásai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 3-4A theológiát rövidesen elhagyta169 és beiratkozott a budapesti egyetemre, ahol tanári oklevelet szerzett. Mint latin-magyar szakos helyettes tanár az ősi kollégiumban kapott alkalmazást. így lett aztán a kedves egykori tanítványomból tanártársam, kollégám. Sajnos, csak rövid ideig (talán 1 év sem) működhettünk együtt (a felesége is itt kapott beosztást), mert hamarosan Pestre költöztek, s ott állami gimnáziumi tanár lett. Irodalmi munkássága és előadásai révén ismertté lett a neve. Szép karriert csinált, s most már a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályának vezetője. Nekem pedig patrónusom a fővárosból éppen úgy, mint itthon egy másik szeretett volt tanítványom, Baráth József városi tiszti főorvos... No, de búcsúzzunk el tőlük, és tereljük emlékünket a Kollégium életének más területére. ISKOLAI RENDEZVÉNYEK. Az iskolának tíz hónapra osztott, sokszor fárasztó munkáját iskolai rendezvények fűszerezték s tették változatosabbá. Ezek között az első volt természetesen az évnyitó ünnepség, amelyen az egész tanári kar s az egész diákság részt ven. Ez a megnyitó ünnep azért is volt fontos és nevezetes, mert az újonnan megválasztott gimnáziumi tanárok ilyenkor tartották (rendszerint a püspök jelenlétében) székfoglaló értekezésüket. Én 1910. szeptember 5-én tartottam meg székfoglalómat Cicero életfilozófiája címen. Az értekezés az év végi Értesítőben meg is jelent. (Mellékesen: ez lett volna a doktori értekezésem is, ha a kinyomtatáshoz szükséges anyagiak meg lenek volna Kolozsvárt.) A második hivatalos rendezvény október 6-án volt az aradi vértanúk emlékére. Az emlékbeszédet rendesen a történettanár tartotta, míg a pályadíjjal jutalmazott ódát a Képzőtársaság egy kiváló szavalója adta elő. 169 A Főiskolai Gyorsírókör így köszönt el egyik vezető tagjától az Értestő lapjain: Sajnálattal említjük meg, hogy Lőrincze Lajos I. éves papnövendék más pályát választva 1937■ január hóban elhagyta a főiskolát, s így körünk egyik értékes munkatársát veszítette el. Pápai Református Kollégium értesítői. 1936/37. ш. » 396 «
