Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Könyvtárak
készítettek, nem vonták ki a könyveket a forgalomból, csak épp nem volt ajánlatos a könyvtárosoknak ezeket a műveket az olvasók kezébe adniuk. Az egyes témákban a központilag kidolgozott bibliográfiák segítették, de egyben keretek közé szorították a könyvtárosok munkáját. Készítettek bibliográfiát például a mezőgazdasági ismeretek elmélyítésének céljából, de az Országos Műszaki Könyvtár külön megjelentetett az egyes szakmák számára is ajánló bibliográfiát (Például: Mii olvasson a vájár? Mit olvasson a marós? Mit olvasson az esztergályos? Mit olvasson a kőműves és betonszerelő? Az öntőmunkás olvasmányai.65s). De a korszakban született külön Tito-ellenes bibliográfia is.658 659 A népkönyvtáraknak a könyvek mellett csak meghatározott folyóiratokat lehetett megrendelniük, amennyiben a megadottakon kívül másra is igényt tartottak, akkor előzetes engedélyt kellett kérniük a Népkönyvtári Központtól.660 Fontos feladata volt a könyvtárosnak, hogy minél több látogató olvassa a legjelentősebb sajtóorgánumokat, közöttük is elsősorban a Szabad Népei. 1950 második felében a könyvtári- és olvasómozgalom fejlesztése nagyobb lendületet kapott. Az NM a községek gyűjteményeit az úgynevezett „150-es” könyvtáranyaggal segítette. A helyi könyvtárak ezzel létrehozták alapállományukat, amely azonban csak a minisztérium által meghatározott kötetekből állhatott. A kisebb könyvtárak csupán ezzel a mintegy másfélszáz darab művel kezdték meg működésüket.661 A 150-es alapkönyvtár szerzői között megtalálható volt Arany, Mikszáth, Móricz, Jókai,662 663 Petőfi; de a nagy magyar irodalmi klasszikusok mellett - sőt a művek számát tekintve inkább helyettük helyet kaptak Révai, Rákosi, Sztálin, Lenin és Marx munkái is. Ugyanakkor az NM Könyvtári Osztályának helyzetjelentésében helytelen kultúrpolitikának tartotta a magyar klasszikusok háttérbe szorítását, főként a hazafiasságra nevelés és a nemzeti hagyományok fontossága miatt, ezért javasolta az ilyen típusú könyvek terjesztését.666 Külön figyelmet fordítottak az ifjúság olvasási kultúrájának befolyásolására; célul tűzték ki, hogy a fiatalok a könyvtárakban olyan könyvekhez jussanak, amelyek „komolyan támogatják a nevelői munkát mind az öntudatos fegyelem kialakításában és elmélyítésében, mind a szocialista fegyelem kialakításában ”.664 Az 1950-es években tehát igencsak nehéz helyzetben voltak - amennyiben egyáltalán léteztek a könyvtárak; mivel a könyvtári állományok nagysága alacsony 658 A könyvtáros. 1953/1. szám, 20. o. 659 MNL-OL XIX. I-3a. 865-5-3/1952. 660 A népkönyvtárak részére a Népkönyvtári Központ által megrendelt folyóiratok 1950-ben: Szabad Nép, Társadalmi Szemle, Csillag. Adat és Anyagszolgáltatás. Elet és Tttdománv, Fórum. Müveit Nép, Nők Lapja, Szovjet Kultúra. Szabadságharcos. MNL-PML XXIII. 18. 1813-4-7/1950. 661 MNL-PML XXIII. 18. 1813-4-16/1951.; 1813-4-19/1951.; 1813-4-26/1951.; 1813-4-38/1951.; 1813-4-53/1951. 150-es könyvtári anyagra példát tartalmaz a könyv 5. számú melléklete. 663 Jókai müveinek ismerése a következő ok miatt volt fontos a hatalom számára: ..Nincs a magvar irodalomban még egy író. akit annyit és annyiszor foglalkoztatott volna az 1848 IS49-es szabadságharc, a magy ar nemzeti függetlenségi küzdelem és az önálló magvar hadsereg gondolata, mint Jókai Mórt. " Könyvbarát. 1951/2. szám, 9. o. 663 MNL-PML XXIII. 18. 4. doboz. ikt. sz. n./!951. 664 MNL PML XXIII. 18. 1913-16/1951. 151
