Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Könyvtárak
szinten maradt. Ugyanakkor egyes intézmények szerencsés helyzetbe kerültek, mint például a Vác Városi Múzeum, amely megkapta a Váci Piarista Rendház 16 000 kötetes könyvtárát.66' A könyvtári állomány nagyságát növelte a VKM 1950. augusztus 4- ei rendelete. Eszerint ha lefoglalt, illetve zár alá vett vagyonban 1000 kötetnél több könyvet találtak, akkor az NM Könyvtári Csoportjának és az OKK küldötteinek azt meg kellett vizsgálniuk; 1000 darabnál kevesebb mennyiség esetén a megyei népművelési osztály tartott vizsgálatot, s az úgymond felhasználható könyvekről jegyzéket készítettek, és sorsuk további alakulására javaslatot tettek.665 666 1953 februárjától a megyei könyvtárak feladata lett az ingatlanok - illetve így az ingóságok is - államosítása során állami tulajdonba került könyvek felülvizsgálata, de a Népkönyvtári Központ rendelkezett felette.667 A falusi könyvtárak mellett az ország majdnem összes városában 1951 szeptemberében már működött nyilvános városi könyvtár. A hatalom számára a problémát az jelentett ezeknél a könyvtáraknál, hogy jelentős részük már vagy működött 1945 előtt, vagy könyvanyagát „örökölte”, így az állomány nagy része 1945 előtti beszerzésű volt, ami a központi ideológiának nem felelt meg, így jelentős szűrésen kellett átmenniük.668 1951-ben a könyvtári anyag többségét a szépirodalmi művek tették ki, amelyek körülbelül fele magyar, a másik fele szovjet és egyéb szocialista országok szerzőinek alkotásaiból tevődött össze. A központi terv az volt, hogy növeljék a magyar szépirodalmi müvek számát, mivel a nehéz ideológiai műveket úgysem olvasták az emberek, s a kiválogatott magyar klasszikus és modern alkotások is tudták közvetíteni a központi ideológia meghatározott elemeit. Ennek hatására az új falusi könyvtárak állományát úgy állították össze, hogy 60-70%-ban szépirodalmi, 25-30%-ban ismeretterjesztő és egyéb könyveket tartalmaztak. Emellett az ifjúsági és szakmai kiadványok számát kívánták emelni.669 A korszakban az ideológiailag legjelentősebb írásokból minden könyvtár számára igyekeztek néhány példányt biztosítani. Ezek között szerepelt a Párttörténet, a Szovjetunió agrárpolitikája, a Rákosi-per, s ide sorolták még a Leninizmus kérdései című munkát is, bár ez utóbbiból az alacsony példányszám miatt nem mindegyik könyvtárhoz sikerült küldeni. A szépirodalmi műfajban kiemelt helyet foglalt el Mak- szim Gorkij: Az anya, Illés Béla: Kárpáti rapszódia, Mihail Alexandrovics Solohov: Új barázdát szánt az eke, Galina Nyikolajeva: Aratás című műve.670 A Minisztertanács 1952-ben elrendelte a könyvtárak könyvállományának felmérését. Az adatgyűjtés kiterjedt a területi (városi, községi), szakszervezeti és más tömegszervezeti gyűjteményekre, valamint a gépállomások, állami gazdaságok (ág), tszcs-ék, kórházi, üdülői, börtön-, valamint az NM által kijelölt, többnyire tudományos könyvtárakra. 8536 nyilvános magánykönyvtár küldött be jelentést. A tudományos 665 MNL-PML XXIII. 18. 1813-4-42/1950. ‘“A VKM 1600-15/1950. VII. 4. rendelete MNL-PML XXIII. 18. 1813-4-77/1951. 667 MNL-PML XXIII. 18. 865-19/1953. 668 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 374. ő. e. Jelentés a könyvtárak helyzetéről. (1951) 669 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 374. ő. e. Infonnációs jelentés a könyvtár és olvasómozgalmi munkáról. (1951) 670 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 374. ő. e. Jelentés a könyvtárak helyzetéről. (1951) 152
