Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

V. fejezet Az ítélet

pókban ő is velünk jött."

116 — azaz együtt (és a kormánnyal) menekültek Debrecenbe. Erről a következményeiben sokkal súlyosabb menekülésről Jókai soha nem beszélt, holott bujdosását részletesen és többször is leírta. Ács Károly összehasonlíthatatlanul kisebb irathagyatéka sem őriz a közös menekülésre utaló nyomokat. Ács Károly kilenc hónapos bujdosására egyedül a hadbírósági perének irataiban találunk néhány támpontot. Ezek szerint: „Midőn a cs. kir. seregek Pest—Buda felé nyomultak, Ács a Csepel szigetre vonult vissza, ott még adókat hajtott be, és megkísérelte a dunai közlekedés elzárását —

117 s végül a Pestről elmenekült forradalmi kormány után sietett."

118 A per egy másik irata szerint: „július 10-én Szigetújfalu, Tököl és Csepel községeknek azt az utasítást adta, hogy szüntessék be a dunai átkeléseket, a kompot húzzák ki a Duna bal partjára, és szállítsák Vadkertre... Ezután több megyében bukkant fel, míg végül, 1850. áprilisában arra az elhatározásra jutott, hogy Törökországon át Angliába, vagy Észak-Amerikába vándorol... Győr, majd a bosnyák határ felé vette útját. Sabinagrada

119 és Hitter

120 között, a broderi (brooderi) határőrgyalogezred körzetében sikerült kompon átkelnie a Száván, ahol a hitteri halászok elárulták őt. A túlsó partra érve kiküldött járőr elfogta és azonnal beszállította a menekülőt."

121 Részletes, a korabeli Boszniát ábrázoló térkép hiányában Ács menekülési útvonalának állomásait — jelen esetben végállomását — csak a gót betűs német szövegből tudjuk rekonstruálni. Ennek olvasása pedig több változatban is lehetséges, és egyes betűk hibás olvasását sem zárja ki. Ha a helységnevek nem is, a Száván való átkelés ténye kétségtelen bizonyossággal kitűnik a szövegből. Ez pedig azt jelentette, hogy Ács Jókai Mór: Összes müvei. Cikkek és beszédek. III. kötet: 1849. febr. 9— 1849. júl. 6. A kötetet sajtó alá rendezte Szekeres László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 376.1. Itt az ellenség átkelésének megakadályozása értendő. Hadtörténelmi Levéltár. K. k. Kriegsgericht zu Pesth. 7—37. 1852. Urtheil. (ítélet). A helynév további lehetséges alakjai: Szabinagrada, Babinagreda, Rabingrad. Lehetséges további változatai: Hittar, Stitter, Szitter, Schiffer. Hadtörténelmi Levéltár. K. k. Kriegsgericht zu Pesth. 7—37. 1852. Votum informativum.