Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
V. fejezet Az ítélet
Károly már török területen tartózkodott elfogásakor. Az osztrák katonaság Ács elfogását a török területek megsértésével hajtotta végre. Ezen erőszakos módszer az osztrák határőrség és a politikai rendőrség munkájában akkoriban annyira általános volt, hogy nemcsak a határon, hanem idegen hatalmak belső területein, olykor azok fővárosaiban is, erőszakos cselekedetekre, emberrablásokra vetemedtek. Az elfogás időpontját valószínűleg néhány napi eltéréssel tudjuk 1850. április végére, május első napjaira datálni. Ezután „hosszabb ideig vason ide s tova hurcoltatva, elvégre Pestre az új-épületi börtönbe fölhozattam." 122 Az Újépületet II. József császár megrendelésére Isidorius Marcelus Canevale bécsi építész tervezte. A négyzet alakú, minden oldalon két emelet magasságú falak hatalmas belső udvart zártak be. Az épület mind a négy sarkán, ugyancsak négyzetesre formált bástyák helyezkedtek el, melyeket eredetileg üzlethelyiségeknek szántak. Az építkezést 1786-ban kezdték el, éppen abban az esztendőben, amikor a németül Neugebáude-nak nevezett építmény tervezője elhunyt. A munkálatokat Hild János irányította. Pest város közönsége számára a hatalmas erőd rendeltetése sokáig ismeretlen volt. A sarokbástyák egyikét 1789-ben kereskedelmi célokra igénybe vették ugyan, de arról senki nem tudott, hogy mit kezdenek a Duna-part közelében (ma a Szabadság tér) emelt várépülettel. A XVIII. század utolsó évtizedében tüzérségi laktanya volt. A francia háborúk idején e falak közé zárták a fogságba esett francia tiszteket, majd az osztrák hadsereg laktanyája lett, a XIX. század 20-as éveitől pedig katonai akadémiaként működött. De bármilyen célt szolgált is az épület, szinte mindig kongott az ürességtől. Egyharmadát sem használták ki. De az erőd udvarát annál inkább. Lovagló pályaként használták délelőttönként a hadsereg tisztjei, délutánra pedig az úrlovasok is bebocsátást nyertek. Az Újépület egyetlen egyszer telt meg zsúfolásig. Világos után. Ekkor a szabadságharc tisztjeivel és polgári vezetőivel töltötték meg az óriási épületet. De nem csak börtönnek használták. A délnyugati szárnyban, a Dunára merőlegesen fekvő oldalon helyezték el a pesti Kriegsgericht (Hadbíróság) egyik kollégiumát, az ellentétes oldalon Ács Károly beadványa a Pesti belvárosi járásbírósághoz. 1852. jún. 7.
