Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

I. fejezet A gyermekévektől a jogásztalárig

1839-ben fejezte be Kunszentmiklóson, „eminens" — kitűnő — ered­ménnyel, majd beiratkozott a messze földön híres kecskeméti főisko­lára. Kecskeméti tanulóéveinek első felében, 1839 és 1841 között a forrá­sokban felbukkan egy Pápán tanuló másik Ács Károly is, mégpedig ez a diák is Jókai és Petrovics Sándor (Petőfi) társaságához tartozott, ép­pen úgy, mint később Kecskeméten a ráckevei Ács Károly. Mikszáth Kálmán Jókai életéről írott forrásértékű munkájában 14 a két személy között nem is tett különbséget. Mikszáth művében a „borongós kedé­lyű" 15 pápai Ács Károly teljesen összemosódik a kecskeméti főiskola diákjának alakjával. A pápai Ács Károly — ismereteink szerint — ké­sőbb Lepsény református lelkipásztora lett. A Kecskeméten tanuló Ács Károly jó barátságot kötött az 1841— 42-es tanévre odaérkező Jókai Mórral. Jókai a pápai főiskoláról iratko­zott át a kecskeméti tanintézetbe, orvosi tanácsra, az alföldi levegő gyógyerejében bízva. A Pápán megsápadt diák itt hamarosan magára talált, barátokat szerzett és rövid idő alatt megkedvelte nemcsak a vá­rost, hanem az iskolát is. „Itt volt aztán igazi diákélet — írta Mikszáth Kálmán, Jókai életútját követő idézett művében — ez a főiskola is latinos szellemű volt, de mégsem annyira vaskalapos, mint a többi. Ami a helyrajzi viszonyok­nak és a városi cívisek egészséges, reális gondolkozásának természe­tes következménye... Olyan város volt ez a Kecskemét akkor, hogy még a nemese is polgárságért folyamodott." 16 A jogász Ács Károly származása, előélete és gondolkodása teljesen megfelelt a kecskeméti „civis-normáknak", amelyeket Mikszáth oly találóan jellemzett. Nemcsak Jókai, hanem Ács Károly is jól érezte magát a polgárok egyszerű, de mégis, vagy talán ezért, öntudatos al­kotó közösségében. A „Hírős Várost" igazi otthonának tekintette. „A kecskeméti főiskola még új volt, — írta Mikszáth Kálmán 17 — csak a húszas évek végén keletkezett. Akkor is csak elvben. A Duna Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982. 15 Ua. 47.1. 16 Ua. 55—56.1. 17 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom