Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
I. fejezet A gyermekévektől a jogásztalárig
melléki egyházkerület elhatározta a főiskola felállítását, de még habozott a két szomszédváros közt, melyek hagyományos versenyzésben álltak egymással. A nagykőrösiek, hogy megelőzzék Kecskemétet, nagy sietve a templomkerítés köveiből hevenyészetek főiskolára való épületet, a kecskemétiek ellenben csak a harmincas években fogtak hozzá, de az egyházi hatóság mégis az ő javukra döntött. A körösiekre tehát megszületett az új csúfolódás, a többi mellé, ami már volt: Megvan e még a templomkerítés Kőrösön?" Kecskeméten a diákoknak is bő terük nyílott tudásuk bizonyítására és gyarapítására. A kecskeméti professzorok azt a gyakorlatot vezették be, hogy az egyes tárgyakban kiemelkedő eredményt elérő hallgatókat bevonták az oktatásba. Ács Károly a francia nyelvet tanította fiatalabb diáktársainak. Egy forráskritikailag nem kellően ellenőrzött adat szerint Ács Károly 1842-ben gyakorló francia nyelvtankönyvet állított össze és azt a kecskeméti nyomda betűivel ki is nyomtatta. E valóban létező könyvecske szerzője azonban nem Ács Károly, hanem az ugyancsak Kecskeméten tanuló baranyai fiú, Ács Zsigmond volt. 18 Ács Károly tanulmányi eredményeiről a Kecskeméti Református Egyházközség Levéltárában fennmaradt „...Hivatalos tudósítás a Kecskeméti H. V. T. Fő iskolában tanuló Ifjak Osztályozásáról..." elnevezésű, félévenként kiadott naplók pontosan tájékoztatnak. Az 1840/41-es tanévben mint másodéves „bölcsességtan" hallgató, jeles osztályzatai mellett, különösen kitűnt a lélektan, a neveléstan, a kémia és a „közönséges polgári történelem" tantárgyaiban elért eredményeivel. 1841/42-től, joghallgatóként a bányászati törvények, az országlástan, a „philosophiai jogtan és közönséges országismeretben" évfolyamán első, a „közönséges törvénytanban" a kitűnők között a második volt. „Jótéteményezett", azaz segélyezett hallgató volt az 1840/41es tanév első félévében és az 1842/43-as tanév első félévében. Az elnyerhető segély nem a tanulmányi eredménytől, hanem attól függött, hogy hány, hivatalból segélyre jogosult hallgató — papok és tanítók gyermekei — tanult az évfolyamon. Ha a részükre fenntartott keretet nem töltötték ki, a fennmaradó helyekre más szegény sorsú diákokat jelölt ki a főiskola rektora. 19 Kecskeméti Református Egyház Könyvtára és Levéltára. Főiskolai iratok: az 1841—42. tanév naplói. 19 Uo.
