Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
VIII. fejezet Szolgálat — bíróság nélkül
vetjelölt, a legőszintébb sajnálkozás mellett, kénytelen volt visszautasítani földijei bizalmát. Azok azonban nem tágítottak. Elszekereztek Szentendrére, ahol arra igyekeztek rávenni az illetékeseket, hogy vonják vissza megbízásukat, mert mégiscsak méltányosabb, ha követ szülőföldjét képviseli az ország színe előtt. Az első elkötelezettség azonban mindennél erősebbnek bizonyult, s így Ács Károly Szentendre követe maradt. Az országgyűlés megnyitására 1861. április 6-án került sor. „Déllelőtt 11 órakor a budai kir. várpalota kápolnájában ünnepélyes Veni sancte. A trónteremben az országgyűlést megnyitó beszédet gr. Apponyi György országbíró olvasta fel. A felsőházi tagok számosan gyűltek össze, de annál kevesebben az alsóháziak. A képviselők a múzeumnak 177 czélszerűtlen termében tárták üléseiket, a főrendűek pedig a Lloyd-épületben." 178 Az országos ügyek intézésére a krónikaíró szerint oly kevéssé megfelelő múzeumi nagyteremben az alsóház is hamar két részre oszlott: a felirati és a határozati pártra. Alapvető véleménykülönbség a két csoport között abban alakult ki, hogy politikai álláspontjukat meddő irattologatást ígérő felirat, vagy határozat formájában közöljék az uralkodóval. A feliratiak vezéralakja Deák Ferenc volt, míg a határozatiak gráf Teleki László körül csoportosultak. Ács Károly az utóbbiak közé tartozott, s e csoportban nemcsak politikai eszmetársakra, hanem író—alkotótársakra is talált. Megismerkedett Madách Imrével, Nógrád megye küldöttével, aki a szabadságharc idején katonai főbiztosként szolgálta a hazát, és viszontlátta a lánglelkű papköltőt, Jámbor Pált is, akivel a forradalmi kormány debreceni tartózkodása idején találkozott 1849 elején. Madách és Jámbor Pál jól ismerte Ács Károlynak Jókai Mórhoz intézett „Irodalmi levelét", amely ugyan négy esztendővel korábban jelent meg, 179 de még 1861-ben is ismert és elismert — viszont alig megvalósított — programot jelölt meg a magyar irodalom alkotói számára. Magyar Nemzeti Múzeum Kerékgyártó Árpád: Magyarország emléknapjai ezeréves történetében. Budapest, 1882. 184.1. Magyar Sajtó. 1857. augusztus 14.
