Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
VIII. fejezet Szolgálat — bíróság nélkül
Az 186l-es országgyűlés munkája Ács Károly várakozásával ellentétben, az ország önálló irányítása tekintetében, eredménytelenül szakadt félbe. Az uralkodó 1861. augusztus 22-én feloszlatta az országgyűlést. Hasonló sors várt a Megyebizottmányra is. E bizottmányok, szerte az országban, szinte kivétel nélkül azon fáradoztak, hogy tevékenységükkel valamelyest pótolják a feloszlatott országgyűlés munkáját. Nem sokáig tehették. A hatalom 1861. szeptember 29-én fegyveresen oszlatta szét a pesti vármegyeházán a Bizottmány tisztikarát. 180 Az országgyűlés feloszlatása után Ács Károly visszatért a biztosítási szakma területére. Ha az országgyűlést a hatalom gáncsai folytán nem sikerült országos érdekűvé tenni, kísérletet tett a magyar vidék felemelésére — országos méretben. A biztosítás szerepének fontosságát Ács Károly a börtönből való szabadulása után ismerte fel a maga valóságában, amikor újra találkozott a korábban általa oly jól ismert magyar faluval, megdöbbenve tapasztalta, hogy a falvak felett megállt az idő. Hiába szabadította meg 1848 a parasztot úrbéri terheitől, az egy évtized elteltével is ugyanolyan elesett és középkori módon termelő nyomorult volt, mint korábban. A jég, az ár, vagy a tűzvész gyakran néhány óra alatt romba döntötte az egész család esztendei igyekezetét. Az ilyen elemi csapások teljesen tönkretehették a kisparaszti gazdaságokat. Mert egy évet akár koplalva is átvészelt volna a család, de hiányzott az anyagi fedezet az újrakezdéshez. Ács Károly ezen leglényegesebb elemet az újrakezdés biztosításának módját kutatva jutott el újságírók és gazdasági szakemberek egy kisebb csoportjához, akik az első magyar biztosító intézet létrehozásán fáradoztak. Biztosítási tevékenység már korábban is folyt Magyarországon. Csakhogy e tevékenység mögött nyugat-európai, vagy osztrák pénzintézetek állottak, s ily módon a biztosítás fejében befizetett összegek alakjában hatalmas tőke áramlott ki az országból. A magyar biztosító intézet létrehozásával e tőkét az ország határain belül lehetett volna jól kamatoztatni. Ács Károly elképzelése szerint a magyar biztosító társaságnak nemcsak kártérítéssel kell foglalkoznia, hanem — tőkéjére támaszkodva — be kell töltenie a földhitelbank szerepét is. Rádyné Rácz Katalin: i. m. 322.1.
