Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

4. Az irodalmi élet metamorfózisa (1849-1867) - 4.2. Műhelyek és műfajok

ját. Győri Vilmos cikksorozata a legnépszerűbb lapban, a Jókai Mór szerkesztette Vasárnapi Újságban jelent meg: Egy régi jó magyar város az alföldön, és négy folytatásban erkölcsnemesítő történeteket közölt a Krónika alapján. A két sajtó alá rendezőt 1858-ban, amikor a Magyar Tudományos Akadémia újrakezdhette nyilvános tevékenységét, levelező taggá választották; ugyanakkor, amikor Arany János egyazon napon levelező, majd rendes tag lett.

Az irodalmi élet újraindulása mindazonáltal helyi konfliktust is szült. 1860-ban Szabó Károlyt az Erdélyi Múzeum könyvtárosának hívták meg. A nagykőrösi egyháztanácson belül ekkor vita robbant ki, a tetemes anyagi áldozatokkal létrehozott, majd működtetett főgimnázium tanári karában megforduló nagynevű, de hamar eltávozó „idegenek” ügyében. (Szabó 1855 őszén érkezett, mint gr. Teleki József volt titkára, a megyebeli Foktőre lelkésznek távozott Ács Zsigmond pótlására.). A tanárok közül ezentúl csak az igazgató maradt automatikusan az egyháztanács tagja. A vita és a döntés megerősítette Aranyt a tanári pálya elhagyásában: 1860. augusztus 1-jén az újraszerveződött Kisfaludy Társaság igazgatónak választotta, szeptember 9-én pedig a Helytartótanács megadta a lapengedélyt a Szépirodalmi Figyelőre. Szeptember 20-án (családja mindig kiemelten kezelt anyagi létalapját így biztosítva) megírhatta lemondó levelét az egyháztanácshoz; arra a közbizalomra hivatkozott, amely „csekély tehetségemet a hazai szépirodalom szolgálatára nagyobb hatókörrel igényli...”56

Benkó Imre, Arany nagykőrösi tanárságának monográfusa összeállította azoknak a nevesebb vendégeknek a névsorát is, akik látogatóba érkeztek hozzá: Tompa Mihály, Gondol Dániel, Lévay József (1852), Gyulai Pál (1853), Jókai Mór, Ballagi Mór, Gyulai, Tompa (1854, Tömöri Anasztáz búcsúlakomáján), Tompa, Gyulai (1855), Szemere Miklós, Gyulai (1856), Kemény Zsigmond, Salamon Ferenc, Gyulai, Csen- gery Antal, Sárosy Gyula, Szelestey László, Zalár József, Toldy Ferenc, Hunfalvy János és Pál, Szász Károly, Brassai Sámuel (1857), Nyáry Pál, Tömöri Anasztáz, Szentkirályi Móric, Pákh Albert, Gyulai (1858), Kemény, Greguss Ágost, Csengery, Toldy, Tompa (1859), Gyulai, Salamon (I860).57

Arany személyes hatása érvényesült abban is, hogy 1861 februárjában Nagykőrösön 19 egyéni és 2 testületi pártoló tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (ez utóbbi kettő maga a főgimnázium és annak Arany szervezte önképzőköre), míg Kalocsán 9, Kunszentmiklóson 8, Kecskeméten, Szalkszentmártonban, Törteién, Dabason és Abonyban csak egy-egy akadt. (Viszont Nagykőröshöz hasonlóan, nagyszámú pártolót mutathatott fel Nagyszalonta, Arany szülővárosa.)58

De említhetjük Arany íróvá/szakíróvá lett tanítványainak nevét is: Ágai Adolfot, az abonyi zsidó orvos fiát; Szilády Áront, a kiskunhalasi református pap gyermekét; a nem megyebéliek közül a Hagymássyból lett Tolnai Lajost, a falusi jegyző-fiút; Almási Balogh Tihamért, a későbbi népszínműírót vagy éppen Arany Lászlót, saját fiát, aki apja Pestre költözése után még esztendeig Nagykőrösön maradt, hogy befejezhesse középfokú tanulmányait.59

56 BENKÓ 1897, 116., 124., 128-133.

57 BENKÓ 1897, passim.

58 AJÖM XIII. 242-251.

59 AJÖM XIII. 516-519., BENKÓ 1897, 178-179.

316