Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
4. Az irodalmi élet metamorfózisa (1849-1867) - 4.2. Műhelyek és műfajok
A mezővárosi értelmiség szellemi, közvéleményformáló szerepének és öntudatának növekedését mutatják az irodalmi kultusz ébresztése terén tett, igen eredményes törekvéseik. Kecskemét szoborállítása Katona József tiszteletére 1856-ban indult útjának, amikor a kezdeményező, Horváth Döme a Bánk bán új kiadásának bevételét ajánlotta fel a célra. Dunaiszky László klasszicizáló mellszobrát 1861. május 20-án avatták fel, a vasútállomás előtt.60 Petőfi emlékének megörökítése nagyjából egy időben vetődött fel Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán, a költő anyakönyvi és szellemi szülőhelyén. (1857-ben már lezajlott az első „szülőhelyvita”, Kiskőrös javára.) Kiskőrösön az ötlet magánkömyezet- ben, Kiss Lajos tímármester 1860. november 15-i házavatóján és házassági évfordulóján vetődött fel, amelyre meghívták a kiterjedt családot és rokonságot és az ekkor kb. 6000 lakosú mezőváros értelmiségét, a tanítókat, uradalmi tisztviselőket, jegyzőket, az ügyvédet és a két evangélikus lelkészt, a Petőfi-iskolatárs és a szülőhely-vitában döntő szerepet játszott Sárkány Jánost és a szónoki képességeiről nevezetes Blázy Lajost. Az utóbbi vetette föl — németországi úti élményei, az ott látott irodalmi kultuszminták alapján — a szoborállítás ötletét. Az 550 forintnyi összeg regionális gyűjtésből származott, a város maga 100 forintot adott, és 1861. január 23-án bált is rendeztek erre a célra. Az emlékmű Gerenday Antal pesti sírkőüzemében készült és a kecskeméti Katona-szobor hatását mutatja. 1862. augusztus elején, valószínűleg 2-án helyezték el az evangélikus iskola előtti téren.61 Kiskunfélegyházán az ott koncertezett Reményi Ede (egykor honvédhadnagyként Görgey Artúr tábori muzsikusa, ekkor már Viktória angol királynő udvari zenésze) 1860. november 18-án indítványozta a tiszteletére rendezett banketten a Petőfi család házának megjelölését emléktáblával, és az ehhez szükséges összeget, 110 forint 50 krajcárt és egy aranyat, ott helyben össze is gyűjtötte. A tábla 1861-ben (szintén Ge- rendaynál) elkészült, avatását a helyi kaszinó 1862 húsvét hétfőre tervezte — ám erre csak 1867-ben, október 12-én kerülhetett sor.62 Reményinek ugyanezen a koncertkör- útján és szintén a megyében (Kiskunhalason, 1860. november 20-án, Péter Lajos házánál) kelt az a felhívása, amellyel a pesti Petőfi-szobor ügyét ajánlotta a közvélemény figyelmébe.63 Úgy tűnik: Pest megyében más szobortervek is léteztek. Az abo- nyi kaszinó már 1860. október 7-én (tehát a megvalósult tervek felvetése előtt) műsoros estélyt adott a Nemzeti Múzeum díszkertje és egy, ott elhelyezendő Petőfi-szobor javára. A bevétel 200 forint körül volt, ennek hovafordítását nem ismerjük. A rendezvénynek viszont hatósági folytatása lett: Kecskeméthy István és Molnár Pál közreműködőket a ceglédi szolgabírói hivatal pénzbírságra ítélte, „miután a programban kitűzött műveken kívül, a Petőfi ismeretes verseiből más, nyomtatványban közkézen forgó, állítólag politikai színezetű darabokat is szavaltak...”64 60 A szoborról legutóbb Sümegi György írt: SÜMEGI 1979, 131-132. Az első Katona-szobor, a Tömöri Anasztáz megbízásából és költségén készült Czélkuti-Züllich Rudolf-féle (sikerületlen) ábrázolás csak 1881-ben került a Nemzeti Színház elől a városba, vö. SÜMEGI 1979, 129-130. 61 KISS 1954, 38^12. 62 BALOGH 1973, 29-34. Az avatásra Szász Károly készített alkalmi verset, Petőfi gyermekkori lakóhelye címen. 63 PN 1860. dec. 4. 64 PN 1860. okt. 17. A Petőfi-kultusz korai időszakáról részletesebben is írtunk: KERÉNYI 1997, 130-143. 317
