Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje

ek: komáromi polgárok, somogyi ismerősök, református papok, a debreceni és sárospataki kollégium hajdani neveltjei. Ismét ellenpróba: Vörösmarty Mihály 1825-ben a vármegyében — Pest-Budát most nem számolva — négy városban nevezett meg előfizetésgyűjtőket a Zalán futására. Kecskeméten Nagy István ref. professzor és Kovács István ügyvéd, Kiskunfélegyházán Bánhidy József városi aljegyző és Kalmár József ügyvéd, Kiskunhalason Peterka József orvos, Vácott pedig Mericzay Antal, a Kazinczy és Főt kapcsán már említett pap, szentszéki jegyző voltak a megbízottak. Együttvéve sem jelentettek azonban a megyéhez egyébként nem kötődő (ráadásul katolikus) Vörösmarty számára hatékony segítséget. Az országosan is gyenge előfizetés — 88 fő — során egyetlen megyei nevet találunk: „Thier József, Váczi Püspöki Uradalom’ Alpári Számtartója.”204 205

Az iskolához való tartós kötődés a honoráciorok irodalmi műveltségének alaprétegét képezte, s ez — a szülőföldjükre visszatérő vagy szolgálati helyükre érkező kollégiumot végzettek révén — országosan is egységesült. Kéziratos versgyűjteményeikben a hajdani debreceni diákok (Csokonai Vitéz Mihály, a „rímkovács” Kováts József, Mátyási József, Pálóczi Horváth Ádám) versei vezetnek és a diákköltészetnek is olyan alkotásai, amelyek szerzősége olykor máig vitatott; akkori népszerűségüket pedig — politikai vagy erkölcsi értelemben vett —szabadszájúságuknak köszönhették. Ilyen volt a nyírségi nemes kisasszonyokat csúfoló versezet („Ollyan fürge, mint az ürge a nyíri dáma...” kezdősorral), amelynek szerzőjét máig sem ismerjük; a Szívós Mihály volt debreceni diáknak, solti rektornak, végül berekböszörményi jegyzőnek tulajdonított A csökmői sárkányhúzás. A zavaros életű „rímkovács” verseit még életében kiadták (Kovács József versei, melyeket... öszveszedett s kiadott Ferdős Dávid Pesten 1817), ám ebben sem szerepelhetett például A kicsapott mester éneke vagy a Jókai Mór Eppur si muove c. regényének „Csittvári krónikájából” elhíresült költeménye: A kopottabb nemesekhez („Nemesek, földiek! Lehettek meddő tök / Fővel is, ha egyszer van kutyabőrötök” kezdősorokkal). Népszerű volt Mátyási József vénlány- csúfolója, az Egy hatvan éves hajadonnak temetési versek c. költeménye (megjelent Verseinek folytatása c. kötetében; Vác 1798) vagy a csak kéziratban maradt Farsangfarki tanítás?05

Az általános tendenciát a Pest vármegyei lejegyzésű versgyűjtemények is szemléltethetik. Kecskeméthi Csapó Dániel közölte először Csokonai versei közül, saját gyűjteményes lejegyzéséből, az Europa elragadtatását, Az istenek osztozását, a Miiitat omnis amans címűt, A ’ kloákához c. Blumauer-fordítást és a Békáégérharc teljesebb szövegét. De Nagy József kunszentmiklósi gyűjteményében (1820) is megvolt közülük a második, a harmadik és az ötödik, együtt A kopottabb nemesekhez c. Kováts- verssel. Jelentős diákköltészeti anyagot őrzött meg (a nyírségi dámacsúfolóval együtt) Révész Pál Kiskunhalasra utaló énekeskönyve (1813-1815). Túl a Csokonai-vonatko- zásokon, terjedelménél fogva is a leggazdagabb Kecskeméthi Csapó Holmijának hat

204 VÖM IV. 348-349. és 356-358.

205 Az országos tendenciára 1. STOLL 2002 és BÁN—JULOW 1964. A Farsangfarki tanítás csak 1931-ben jelent meg, Mészöly Gedeon adta ki: MÉSZÖLY 1931, 186. Kováts említett két verse újabban: MESTERKE- DŐK 1999, 214-216. és 217-219.

210