Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje
füzete. Itt megvan A csökmői sárkányhúzás és a Farsangfarki tanítás éppúgy, mint A kicsapott mester éneke.206 A mezővárosi és falusi értelmiségieknek hivatásuk gyakorlásához hírekre és szövegekre egyaránt szükségük volt. Az iskolamesterek, lelkészek, kántorok joggal féltek attól, kivált vizsgált korszakunk első hányadában, hogy hírlap-, folyóirat- és könyvbeszerzések híján belesüppednek abba az életformába, amely valóban „kicsapott mesterré” tehette őket. Hogy a veszély reális volt, azt Táncsics Mihály írta meg az Életpályámban. Négy dunántúli iskolamesternél segédtanítóskodva, csak levelezési mintakönyvet és egyházi énekeskönyvet lelt náluk. Annál nagyobb örömmel vetette magát az izsáki kántortanító, Zemán János könyveire, s különösen az ország- és népismertetéseket falta: a Kis János kiadta nyolckötetes Nevezetes utazások tárházát (Pest 1816— 1819) és Ferenczy János 1809 óta három kiadást is megért Közönséges geographiá- ját.207 így válik érthetővé, hogy — szemben a szépirodalmi munkák előfizetésénél tapasztaltakkal — a vegyes tartalmú, történelmi, földrajzi, nyelvészeti, néprajzi tárgyú cikkeket bőségesen közlő Tudományos Gyűjtemény már 1817. évi megindulásakor, éppen e réteg információéhségén segítendő, igen nagy népszerűségnek örvendett. A 734 előfizető nevéből a Pest megyei értelmiségiek (nem tekintve most a vármegyei funkciókat viselőket és a gazdasági területen dolgozókat) a következők voltak: — Bende József, „Kis-Kún Dorosmai Nemzeti Oskolák’ Tanitója.” — Farkas András, „Nagy Abonyi Ref. Prédikátor.” — Galgóczi Gábor, „Czeglédi Ref. Tanító.” — Gózon László, „hites Ügyész, ’s Halasi Első Aljegyző.” — Hajnal János, „Ketskeméthi Ev. Prédikátor.” — Halász István, „hites ügyész, ’s Kis-Kun-Szabadszállási Főjegyző.” — Herczeg Sámuel, „Ketskeméthen.” — Matolcsy László, „Ketskeméthi Ref. Prédikátor.” — Moldoványi Antal, „Calocsai M. Áld. Pap, és Nagys[ágos], Pfisterer Urfiak’ Nevelője.” — Nagy György, ,,a’ Ketskeméthi Egyházi Kerület’ Esperestje, ’s Czeglédi Plébános.” — Peterka József, „Kunsági Orvos.” — Phista János, „Dunakeszi Plébános.” — Schimpel József, „Üllői Plébános.” — Szüts József, ,,a’ Váczi Nevendék Papság’ egyik Tanitója.” — Vári János, „Halasi Seb-Orvos.” — „Vátzi kegyes Szerzetnek Collegiuma.”208 (Ehhez jön még öt olyan név, ahol a gyakori helynév — Verőce, Kovácsi, Hidegkút — miatt nem dönthető el egyértelműen, Pest megyei lelkipásztorról van-e szó.) 206 I. h. (Stoll bibliográfiájában: STOLL 2002, 355.), vö. SZILÁGYI 1998, 366., 369. Nagy József gyűjteménye: OSZK Kt. Oct. Hung. 1698. (STOLL 2002, 331-332.); Révész Pál énekeskönyve: MTAK Kt. Ms. 206. (STOLL 2002, 312.). 207 TÁNCSICS 1978, 73-74. Az állapotrajz kb. 1822-re tehető. 208 TudGyűjt 1817. XII. k. 142-160. 211
